Élő Nagyvilág

Scholz: Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia

John MACDOUGALL / AFP
John MACDOUGALL / AFP

Az orosz-ukrán háború vasárnapi történéseit itt olvashatja vissza.

Elfoglalták az oroszok Mamrivkát

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Mamrivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy az ukrán csapatok feladták állásaikat az ugyanebben a régióban található Krasznohorivkában. Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy hogy Szvatove és Kupjanszk irányában az orosz erők egyre jobban visszaszorítják az ukrán hadsereget, az Oszkil folyó bal partja mentén mélyen behatolva az állásaiba.

A hétfői hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig háromban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 240.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 11 lőszerraktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, négy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, valamint 45 drónt. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 400 embert, 89 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 371 gépkocsit, 85 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

(MTI)

Irán tagadja, hogy rakétákat szállítana Oroszországnak, pedig az EU szerint így van

Tagadta az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Irán rakétákat szállított volna Oroszországnak – jelentette az iráni média hétfőn.

Egyetlen rakétát sem szállítottak Oroszországba, ez az állítás csupán a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Irán nem támogatja az ukrán-orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem

– idézte az IRCG irányítása alatt álló legnagyobb hazai ipari és fejlesztési vállalat főparancsnokságának helyettes vezetőjét az Ilna iráni hírügynökség.

Az Európai Unió ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a médiajelentésekben szereplő információk hitelesek.

Tisztában vagyunk a szövetségeseink által szolgáltatott hiteles információkkal az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba szállításával kapcsolatban

– közölte Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője egy levélváltás során. Hozzátette, hogy a tagállamokkal közösen továbbra is vizsgálják a kérdést, amely megerősítés esetén jelentős pénzügyi növekedést jelentene Oroszország „illegális háborújának” iráni támogatása terén.

Az uniós vezetők korábban egyértelművé tették, hogy ilyen esetben gyorsan, nemzetközi szövetségeseikkel összehangoltan válaszolnak, többek között új és jelentős, Irán elleni korlátozó intézkedésekkel – tette hozzá Stano.

A CNN amerikai hírcsatorna és a The Wall Street Journal amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat szállított Oroszországnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai sajtóhírekre reagálva hétfőn kijelentette: „Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak”. Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.

Ukrajna a múlt héten jelentette be, hogy a Teherán és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülése Ukrajna, Európa és a Közel-Kelet számára is fenyegetést jelent, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Iránra és Oroszországra.

Az Egyesült Államok pénteken közölte, hogy Irán részéről bármilyen ballisztikus rakéta Oroszországnak történő átadása markáns eszkalációt okozhat az ukrajnai háborúban.

Ezt az álláspontot erősítette meg hétfőn a NATO szóvivője is, aki szerint a védelmi szövetség tud a médiajelentésekről, de arról nem nyilatkozott, hogy ezek megfelelnek-e a tényeknek.

(MTI)

Orosz drón csapódott be Lettországban, Riga szerint egy robbanószerekkel megrakott Sahíd volt

Orosz drón csapódott be szombaton az európai uniós és NATO-tagország Lettország területén, a lett hadsereg hétfőn közölte, hogy a pilóta nélküli repülő szerkezet robbanószerekkel megrakott iráni gyártmányú Sahíd volt. „A robbanófej fél méternyire fúródott a talajba, és a helyszínen hatástalanították” – közölte újságírókkal Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsoka.

A drón az orosz határ közelében fekvő Rezekne várostól nem messze található Gaigalavánál csapódott be. A folyamatban lévő vizsgálatra tekintettel a tábornok nem közölte, hogy hogyan és mikor hatástalanították a drónt.

A lett katonai vezetők szerint a drón becsapódása nem a konfliktus kiszélesedésének a jele. Viesturs Masulis ezredes, a lett légierő parancsnoka úgy vélte, hogy „a drónt nem katonai célpontra irányították, valahogyan Lettországba tévedt”. A drónt a légvédelem már akkor észlelte, amikor még Fehéroroszország légterében tartózkodott, így volt idejük reagálni – tette hozzá a parancsnok.

Andris Spruds védelmi miniszter közölte, hogy a lett hadsereg további mobil légvédelmi egységeket vezényelt az ország határövezeteibe. A miniszter szerint a drón célpontja feltehetően Ukrajna volt. A hét végén Ukrajna ismét számos orosz dróntámadásról számolt be, azt is jelentették, hogy több repülő szerkezet behatolt a fehérorosz légtérbe.

Edgars Rinkevics lett elnök vasárnap hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben elszaporodtak a légtérsértések a NATO keleti határain.

A román védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy orosz drón maradványaira bukkantak a román hatóságok Románia területén, a Tulcea megyei Periprava település térségében. A drónmaradványokat az ukrán határ közelében találták, abban a térségben, ahol vasárnap becsapódási zónát azonosítottak, miután előző éjjel az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.

Lengyelország legkevesebb két alkalommal számolt be arról, hogy a légterét megsértették az Ukrajnát támadó rakéták, illetve drónok, a legutóbbi eset decemberben történt.

(MTI)

Moszkva nem zárkózik el eleve Olaf Scholz „béketervétől”

A Kreml csak a médiából értesült Olaf Scholz,német kancellár „béketervéről”, de nem utasít el eleve semmilyen rendezési lehetőséget – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn, újságíróknak válaszolva. „Nem utasítunk el előre semmilyen tervet, de meg kell értenünk, hogy miről is van szó” – mondta a szóvivő.

Ugyanakkor hangot adott álláspontjának, miszerint nincsenek meg a valódi előfeltételei az ukrajnai konfliktus békés úton történő rendezésének. „Különböző nyilatkozatokat hallunk európai országokból, de nem látunk semmilyen nyilatkozatot sem ebben a kérdésben attól az országtól, amely ezt az egész folyamatot vezényli, amely az egész kollektív Nyugatot vezényli” – fogalmazott Peszkov.

A szóvivőt arra reagáltatták, hogy a német kormányfő előző nap a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában azt mondta, Berlin továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, de egyúttal hozzátette: a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni. Scholz szerint ebben egyetértés van közte és Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök között.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hétfőn, Rijádban, az Öböl-menti Együttműködési Tanács külügyminisztereivel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen, az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló kezdeményezés sem érinti az orosz ajkú lakosság jogait „azokon a földeken, amelyeket Zelenszkij a sajátjának tekint”.

Nem komoly dolog tűzszüneti felhívásokról vitatkozni és területcserében gondolkodni. Mert, még egyszer mondom, a probléma nem területekről szól, a probléma az emberi jogokról szól, amelyeket a törvényhozás lábbal tiport (Ukrajnában). És ezeket a politikai térben lebegő kezdeményezések egyike sem említi meg konkrétan

– hangsúlyozta Lavrov.

Ismételten ultimátumnak minősítette Zelenszkijnek a konfliktus lezárására vonatkozó feltételeit. A miniszter szerint az ezeket a követeléseket támogató Nyugat nem hajlandó őszinte megállapodásokra a helyzet rendezéséről, ehelyett Oroszország stratégiai vereségét remélik elérni a csatatéren.

Peszkov, a sajtónak nyilatkozva, Scholz interjújával kapcsolatban azt is hangsúlyozta egyebek között, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását „alaposan ki kell vizsgálni”, és nem szabad megengedni, hogy az érintett országok elhallgassák, hogy mi történt.

A Wall Street Journal amerikai napilapnak azzal a cikkével kapcsolatban, amely azt állította, hogy Teherán rövid hatótávolságú rakétákat szállít Moszkvának, Peszkov kijelentette: „Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak”. Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml egyelőre „nem érdekelt” abban, hogy Vlagyimir Putyin, orosz elnök interjút adjon Evan Gershkovichnak, a Wall Street Journal újságírójának. „Ahhoz, hogy interjú jöjjön létre a külföldi médiával és valamely konkrét újságíróval, valamilyen alkalomra van szükség. Egyelőre nincs ilyen apropó” – mondta.

Gershkovichot tavaly márciusban, kémkedés vádjával tartóztatták le Oroszországban, majd idén júliusban 16 évi szabadságvesztésre ítélték. Augusztus elején fogolycsere keretében szabadult és tért vissza hazájába.

(MTI)

Ismét tűz ütött ki a csernobili zárt övezetben

Ismét tűz pusztít a kijevi régióhoz tartozó csernobili zónában, ahol már második napja csaknem négyszáz tűzoltó igyekszik megfékezni a lángokat – hozta nyilvánosságra hétfőn, a Telegramon az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A kijevi régióban folytatódik a nyílt területen keletkezett tűz elhárítása, jelenleg az ország különböző részeiből érkezett 399 tűzoltó 103 berendezéssel dolgozik a lángok megfékezésén

– írta a katasztrófavédelem. Hozzátették, hogy erdészeti gépeket, valamint buldózereket, traktorokat is bevontak az oltásba.

„Az erős szél miatt a tűz gyorsan terjed új területekre” – emelte ki a szolgálat. Viktorija Ruban, a katasztrófavédelem regionális részlegének szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva tisztázta, hogy ismét a csernobili zónában ég a növényzet.

„Igen, ez egy új tűzfészek a csernobili zónában. Néhány napja már eloltották a tüzet” – magyarázta. Szeptember 3-án arról számoltak be, hogy a csernobili övezetben ég az erdő, a tűz körülbelül húsz hektárnyi területre terjedt ki. A csernobili övezetben, ahol újra fellobbantak a lángok, mostanra több mint 2600 hektárnyi területet borított be a tűz, a radioaktív háttérsugárzás ugyanakkor a hatóságok szerint nem haladta meg a szokásos szintet.

(MTI)

Kézigránátot dobott egy férfi az emberek közé Lubniban

Kézigránátot dobott egy férfi az emberek közé egy szupermarketnél, a közép-ukrajnai poltavai régióban lévő Lubni városában, hárman megsebesültek, maga a támadó életét vesztette – közölte hétfőn, honlapján a Poltava megyei rendőrség. A közlés szerint a rendőrséget vasárnap éjjel orvosok riasztották a helyszínről. Egy 42, egy 41 és egy 31 éves, helyi lakost sebesülésekkel szállítottak a mentők a helyi kórház intenzív osztályára.

A támadó elmenekült a helyszínről. Ezt követően egy második robbanás is hallatszott. A rendőrök átkutatták a környéket, majd holtan találták az elkövetőt, aki vélhetően a robbanástól vesztette életét. A halál okának megállapítására a holttestet igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldték.

A hatóságok megindították a nyomozást az eset okának és körülményeinek kiderítésére.

(MTI)

Lengyel miniszter: Az orosz és fehérorosz hírszerzés által irányított szabotőrcsoportot számoltak fel

A lengyel elhárítási és kibervédelmi szolgálatok az utóbbi napokban felszámoltak egy, az orosz és fehérorosz szolgálatok által irányított, Lengyelország destabilizálására törekvő szabotőrcsoportot – közölte hétfői sajtóértekezletén Krzysztof Gawkowski, a digitalizációért felelős lengyel miniszter.

A Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel közös sajtókonferencián Gawkowski elmondta: a szolgálatok által felfedett csoportnak „meghatározott céljai voltak” és „meghatározott helyről irányították”. Hozzátette: adott esetben a fehérorosz és orosz szolgálatok célja „egyéni és intézményi zsarolást” lehetővé tevő adathalászat volt, valamint „de facto a kiberháború folytatása”.

„A POLADÁ-val kezdődött, amely egy tágabb hírszerzési művelet eleme volt” – utalt Gawkowski arra, hogy augusztus elején, a párizsi olimpiai játékok során feltörték a Lengyel Doppingellenes Ügynökség (POLADA) adatbázisát. Pawel Olszewski, a digitalizációért felelős miniszterhelyettes akkor orosz és fehérorosz támadásnak minősítette az incidenst.

Gawkowski úgy ítélte meg: a POLADA elleni támadás tapasztalatai alapján a feltörők behatolási csatornákat akartak kidolgozni más lengyel intézményekbe, önkormányzati szervekbe és a nemzetbiztonsággal összefüggő állami cégekbe. Az érintett intézményeket a lengyel hatóságok műveleti eljárás alá vették, és megállították a feltörés folyamatát – közölte.

Leszögezte: a szóban forgó támadások célja Lengyelország „politikai, katonai és gazdasági megbénítása” volt. Gawkowski azt is közölte: idén, az első félévben több mint 400 ezer kibervédelmi incidenst regisztráltak Lengyelországban, míg tavaly az egész év során 370 ezer ilyen esetet tartottak számon.

Tomasz Siemoniak, belügyminiszter felidézte: Lengyelországban januártól több mint tíz személyt vettek őrizetbe szabotázsakciók tervezése miatt. A miniszter utalt a stratégiai lengyel infrastruktúra ellen tervezett akciókra, gyújtogatásokra, amelyek megszervezése – mint mondta – az interneten is nyomon követhető.

Siemoniak megerősítette: a lengyel kormány a múlt héten elfogadta az interneten megjelenő, terrorista jellegű tartalmak elleni küzdelemről szóló tervezetet. Az új előírások az európai uniós szabályozással hoznák összhangba a lengyel jogot.

(MTI)

16 éves lány halt meg egy orosz támadásban

Az ukrán légierő hétfőn arról számolt be, hogy négy ukrajnai régió, köztük Kijev felett egy éjszakai támadás során nyolc orosz drónból hatot, három rakétából pedig kettőt megsemmisített.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója elmondta, hogy a térségben a légvédelem két rakétát, valamint egy felderítő drónt lőtt le.

Az ebben a régióban fekvő Nikopol városának orosz ágyúzásában egy 16 éves lány életét vesztette, hárman megsebesültek.

A kijevi hatóságok tájékoztatása szerint a fővárosban az éjszakai dróntámadás sem károkat, sem személyi sérüléseket nem okozott. A térségben mindazonáltal az ukrán légvédelem által lelőtt támadó légi eszközök törmelékei két helyen, nyílt területen tüzet okoztak. Ezeket sikerült eloltani, derült ki a regionális hatóságok beszámolójából.

A központi Cserkaszi terület kormányzója közölte: a légvédelem megsemmisített egy drónt, a repülő szerkezet lezuhanó darabjai szintén tüzet okoztak, amelyet azóta eloltottak.

Oroszország az elmúlt hetekben több száz rakétát és drónt indított Ukrajna ellen, ami arra késztette Kijevet, hogy nyugati szövetségeseinek újra hangsúlyozza: sürgősen szüksége van légvédelemi fegyverekre és nagy hatótávolságú csapásmérő kapacitásra a támadások visszaverésének érdekében.

Az energiaügyi minisztérium közleményében azt írta: az orosz erők 24 órán belül hét régióban is energetikai létesítményeket támadtak.

(MTI)

Scholz szerint eljött a pillanat

Olaf Scholz, német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves, nyári interjújában, vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.

Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat

– fejtette ki Scholz. „Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia”, mondta a kancellár, és hozzátette: „Volodimir Zelenszkij, ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie”.

Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij, ukrán elnökben, miután kiderült, hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.

Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani

– válaszolta a kancellár.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik