A Hamász nem vesz részt a következő tűzszüneti tárgyaláson

Egy több mint 100 amerikai rabbiból álló szervezet sürgeti Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy kössön megállapodást a 10 hónapja Gázában raboskodó túszok érdekében.

„Nyomatékosan felszólítjuk az izraeli miniszterelnököt és minden érintettet, hogy véglegesítsék az asztalon lévő – Biden elnök által ismertetett, továbbá Katar, Egyiptom és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott – megállapodást, és hozzák el a feloldozást szenvedőknek” – áll a nyilatkozatban.

A zsidó nép Izraelben és a globális diaszpórában addig nem láthat neki a gyógyulásnak, amíg testvéreink és nővéreink haza nem tértek

– teszik hozzá.

(The Times of Israel)

A gázai egészségügyi minisztérium közölte, hogy már 40 005 palesztin halt meg a Hamász tavaly október 7-i terrortámadását követő izraeli műveletekben.

A minisztérium közölése szerint 92 401 palesztin sebesült meg. A Hamász által felügyelt egészségügyi minisztérium nem tesz különbséget a civilek és a harcosok között.

(The Guardian)

Lemondott posztjáról Nemat „Minouche” Shafik, a Columbia Egyetem elnöke, aki számos kritikát kapott azért, ahogy kampuszán a palesztinpárti demonstrációkat kezelték a gázai háború kitörése után.

Shafik az egyetem közösségének írott levelében kiemelte, hogy miközben egyéves elnöksége alatt számos fontos területen értek el előrelépést, az elmúlt év jelentős terhet rótt a családjára és a közösség más tagjaira is. Hozzáfűzte, döntését azt követően hozta meg, hogy nyáron átgondolta a helyzetet. Mivel lemondása azonnal hatályba lépett, átmenetileg az egyetem Irving Orvosi Központját vezető Katrina Armstrong veszi át a helyét.

Tavasszal az egyetemen palesztinpárti tüntetések zajlottak, a demonstrálók egy rövid időre az egyetem egy épületét is elfoglalták és megrongálták (képünkön tüntetőket visznek el rendőrségi busszal április 30-án). Shafik számos bírálatot kapott azért, mert túlságosan szabadjára engedte a tiltakozásokat, és nem lépett fel elég erélyesen a kampuszon az antiszemitizmus ellen. A palesztinpártiak viszont azért ítélték el, mert végül rendőri segédlettel törte le a tiltakozásokat, és számos tüntetőt vettek őrizetbe.

A tiltakozóhullám a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni 2023 októberi gyilkos támadását követő gázai háború kitörése után söpört végig az amerikai egyetemeken. Korábban a Harvard és a Pennsylvania Egyetem elnöke is lemondott a kampuszaikon zajlott palesztinpárti tüntetések miatt összehívott 2023 decemberi kongresszusi meghallgatásuk után.

Az izraeli katonaság dróntámadással megölt két palesztin fegyverest Ciszjordánia északi részén, a Nábluszban fekvő Balata menekülttáborban, és több mint húsz iszlamista fegyveressel végeztek a Gázai övezetben – jelentették palesztin források és az izraeli hadsereg (IDF) szóvivői.

Az IDF tájékoztatása szerint Nábluszban palesztin fegyveresek az izraeli katonákat lőtték, és robbanóanyagokkal dobálták őket, amire az IDF válaszolt. Emellett az IDF szóvivője szerint drónnal lecsaptak két olyan palesztin terroristára is, akik a Nábluszban lévő izraeli erőket veszélyeztette. A Gázai övezetben az IDF erői mintegy húsz iszlamista fegyverest öltek meg Rafahban, és leromboltak egy épületet, mely alatt egy alagút lejáratát rejtették el – jelentette a szóvivő.

Egy másik támadásban az Iszlám Dzsihád egyik harcosával végeztek, aki rakétákat indított a katonák és az övezet melletti települések ellen. A légierő csapásai az utóbbi napon a Hamász terrorszervezet több mint harminc építményét semmisítették meg, aláaknázott épületeket, földalatti infrastruktúrát és fegyverraktárakat is.

Csütörtök reggel ismét működésbe lépett a légvédelmi riasztás Izrael északi részén, ahol a katonai szóvivők szerint mintegy öt, Libanonból érkező rakétát azonosítottak. Néhányat elfogtak közülük, a többi pedig lakatlan területen csapódott be. Dél-libanoni források izraeli tüzérségi támadásról adtak hírt a dél-libanoni, a földközi-tenger partján fekvő Nakura városánál.

A Hamász egyik magas rangú tisztviselője azt mondta a BBC-nek, hogy a szervezet nem vesz részt a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló, csütörtökön Dohában folytatódó tárgyalásokon. A palesztin fegyveres csoport illetékese közölte, hogy a megbeszéléseknek a Joe Biden által május végén meghatározott ütemterv szerint kellene mennie.

Az amerikai elnök szerint három fázisból álló tűzszüneti megállapodás lenne célravezető. Az első, hathetes fázisban teljes tűzszünet állna be, és az izraeli erők kivonulnának a Gázai övezet lakott területeiről. Ezalatt Izrael és a Hamász megállapodna a második fázisról, ami az ellenségeskedés végleges megszüntetését jelentené, és ha ez hat hét alatt sem sikerül, akkor a tűzszünet fennmarad. A második fázisban történne a fogolycsere, a harmadik szakasz pedig jelentős újjáépítést jelentene a Gázai övezetben.

A Hamász várható távolmaradása ellenére az amerikai, egyiptomi és katari részvétellel megtartják a dohai találkozót. Tárgyalások az utóbbi időben elakadtak, mert Izrael a Hamász több vezetőjét is likvidálta, a szervezet politikai vezetőjét, Iszmail Hanijét például Teheránban.

Szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök telefonon beszéltek, és egyetértettek abban, hogy „a régió egyetlen pártja sem tehet olyan lépéseket, amelyek aláássák a megállapodásra irányuló erőfeszítéseket”.