A vasárnap zajló önkormányzati választásokon több kerület, megyei jogú város, vagy közgyűlés is meglepő eredményeket hozhat. Bár a Fidesz a választási törvény módosításával némileg változtatott a játékszabályokon, ez elsősorban a kis pártokat érintette hátrányosan a kopogtatócédulák gyűjtési idejének rövidítése, valamint a közgyűlési bejutási küszöbök emelése miatt.
Zaklatás, kommunisták, korrupció
A megyei jogú városok közül Szeged, Miskolc és Salgótarján lakói számára hozhat leginkább meglepetést a hét utolsó napja. A csongrádi megyeszékhely lesz feltehetőleg a vasárnap este főszereplője a választási műsorokban, hiszen Botka László az egyik legesélyesebb a nagyvárosok szocialista polgármester-jelöltjei közül. Vele szemben B. Nagy László, a Fidesz-MPSZ jelöltje indul.
Salgótarjánban indul az ország egyetlen hivatalosan is kommunista jelöltje. A Magyar Kommunista Munkáspártot Bocsó Imre képviseli a választásokon. A városban nem indul jobbikos, így Dóra Ottó szocialista polgármester-jelöltnek van esélye megszorongatni Székyné Dr. Sztrémi Melinda jelenlegi fideszes polgármestert. Itt egyébként volt rá példa négy éve, hogy egymás ellen indult a korábban szocialistaként győztes, azután függetlenként induló polgármester és a helyi szocialista jelölt, ami végül a Fidesz győzelmével zárult.
Rongálás miatt őrizetbe veszik a Jobbik miskolci polgármester-jelöltjét Fotó: MTI
Miskolcon a jobbikos Szegedi Mártonnal és a Fidesz-KDNP jelöltjével Dr. Kriza Ákossal vetekszik a jelenlegi szocialista polgármester, Káli Sándor a város vezetésért. Szombathely a Fidesz frakcióvezetőjének és egy helyi képviselőjének korrupciós botránya miatt tartogathat meglepetéseket a választások estéjére.
Ex-szocialista kamikázék Budapesten
Budapesten az önkormányzati választásokon is a XIII. kerület lesz a főszereplő, csakúgy, mint májusban. Tóth József szocialista jelölt 1994 óta a kerület polgármestere és az országgyűlési választásokon csak ő és Szanyi Tibor jutott a parlamentbe egyéni jelöltként az MSZP-ből.
Játszik még a X. és a XV. kerület is, ahol az MSZP-ből függetlenné avanzsáló, a szocialistákkal szemben induló jelöltek okozhatnak kellemetlenségeket a legnagyobb ellenzéki pártnak, csakúgy, mint 2006-ban Salgótarjánban, bár esélyük itt sem igazán lesz, csak a Fidesz győzelmét tehetik simábbá. Akár Csepelt is elvesztheti az MSZP, polgármester-jelöltjük szexuális zaklatási ügye miatt, bár itt még nincs minden veszve.
Tarlóst gáncsolhatja az LMP
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a legfőbb nyitott kérdés, hogy fővárosi közgyűlésben meglesz e a fideszes többség Tarlós István mögött. Kifejtette, az, hogy Tarlóst ennyire biztos befutónak veszik, elaltathatja a budapesti Fidesz tábort és sokan akár otthon is maradhatnak a biztos győzelem tudatában.
Ez viszont Tarlós számára a közgyűlési támogatás hiányát is jelentheti. Ebben az esetben pedig alkalmi partnereket kell majd találnia. A szinte egyedül Budapesten jelentős LMP egyik legfőbb célja éppen ez és egy kedvező alkupozíció kiharcolása lehet.
Tarlós István az óbudai Derűs Alkony Gondozóházban
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az LMP valóban Budapesten a legnépszerűbb, ám imázsa és szavazóbázisának kialakulatlansága miatt nehezen feleltethető meg egy-az-egyben az SZDSZ-nek. A közgyűlésben várhatóan majd a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező formáció emellett érezhetően még „médiapártként” működik: jó példa erre a kopogtatócédula-gyűjtés körüli nehézségek, ill. az LMP által ennek kapcsán gerjesztett, a párt „megszánására” alapozó kampányhadjárat.
A Republikon intézet által a napokban publikált tanulmányban a ’94 óta lezajlott választások eredményeiről kaphatunk kicsit árnyaltabb képet. Sokszor előfordult ugyanis, hogy minden párt győzelemként könyvelte el az önkormányzati választásokat, hiszen a pártok támogatottságát nem lehetett közvetlenül mérni. A mostani tanulmány azonban megmutatja például, hogy valójában milyen fölénnyel nyerte 2002-ben az MSZP az önkormányzati választásokat (MSZP-40,5 százalék, Fidesz-30,6 százalék), vagy ki volt a harmadik erő 2006-ban (SZDSZ-5,6 százalék, MDF-4,1 százalék).
Budapesten már 2006-ban is erősebb volt a Fidesz a szavazatok számát tekintve, mint az MSZP, ám ekkor még a fővárosban szavazott a liberális párt országis támogatóinak majdnem a fele, 100 ezer ember. Egyelőre nem világos, kit fog választani ez a jelentős tábor idén, ők még okozhatnak meglepetéseket, ha a főpolgármester személyében nem is, a közgyűlés összetételét illetően mindenképpen, bár László Róbert szerint ez a tábor szétforgácsolódott a pártpaletta átrendeződése során.
Beleszólhat a megyei közgyűlésekbe a Jobbik
A megyei közgyűlésekben már 2006-ban is 46 százalék volt a Fidesz legrosszabb eredménye, tehát itt az ellenzék legfeljebb a második helyre hajthat. Ha nincs meg az egyszerű 50 százalékos többség, akkor valakivel együtt kell működniük, de erre most nem sok esély látszik. László Róbert hangsúlyozta, hogy a megyei közgyűlések tagjait ugyan a választók közvetlenül, listán választják meg, ám a megyék teljes választókerületébe nem tartoznak bele a megyei jogú városok. Ezen települések lakói nem szavazhatnak a megyei listákra, így a közgyűlések összetétele nem teljesen tükrözi az egész megye pártpreferenciáit.
Szánthó Miklós szerint mivel az önkormányzati választásokon a megyei listákra történő szavazás tisztán arányos, a Fidesz-KDNP abszolút közgyűlési többségeibe csak a Jobbik esetleges jó kelet-magyarországi eredményei szólhatnak bele. Izgalmas lehet ebből a szempontból Heves megye – ahol négy évvel ezelőtt is szoros eredmény született -, ill. Borsod. Utóbbi a Jobbik egyik fellegvára: megyei eredményüket tavasszal csak a miskolci szavazókörök húzták le, melyek azonban most nem számítanak.
A kistelepüléseken bármi megtörténhet
A kistelepüléseken 2006-ban még sokkal erősebb volt a Fidesz, mint a szocialisták, akik elsősorban a megyei jogú városokban számíthattak támogatásra, ám a jobboldali pártnak idén már a Jobbikkal is számolnia kell, amely már az országgyűlési választásokon is kiemelkedően teljesített a 10 ezer lakos alatti településeken. A szélsőjobboldali pártnak több ilyen településen még a polgármesteri cím elnyerésére is megvan a lehetősége. Az LMP vidéken gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek.
A civileknek befellegzett
László Róbert kiemelte, egyértelműen látszik, hogy a nagypolitika teljesen rátelepedett az önkormányzati választásokra is. A mostani helyzet vesztesei egyértelműen a helyi szervezetek lesznek. Négy évvel ezelőtt akár 10-14 különböző szervezet közül is lehetett választani megyei szinten, most viszont alig van hely, ahol a Fideszen, az MSZP-n, a Jobbikon kívül más szervezet is rendelkezne megyei listával. Civil szervezetek helyi listával csak elvétve látszanak az országban és ott is esélytelenül indulnak.
Szánthó Miklós úgy véli évek óta megfigyelhető tendencia a független jelöltek visszaszorulása, ill. az aktuálisan népszerűbb párthoz való formális vagy informális csatlakozásuk: ennek legfőbb oka, hogy a helyi közéleti szereplők is igyekeznek kihasználni a „politikai konjunktúrát”. Emellett a folyamatban az is szerepet játszhat, hogy a pártok – főleg a Fidesz-KDNP – országos szervezettsége és lefedettsége a kisebb településeken is egyre erőteljesebb.
Az önkormányzatok tehát narancssárgába borulnak vasárnap, ám a relatív előny abszolút fölénnyé konvertálása a közgyűlésekben még sok helyen nyitott kérdés maradhat.
