Nagyvilág europoli

Orbánnak nem lesz könnyebb dolga az új Európai Parlamentben

Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images
Az Európai Parlament székházának külső nézete Brüsszelben, Belgiumban 2024. június 09-én.
Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images
Az Európai Parlament székházának külső nézete Brüsszelben, Belgiumban 2024. június 09-én.
Bonyolultabb és megosztottabb lesz az új Európai Parlament. Erősödtek ugyan a szélsőségesek, de nem váltak meghatározó erővé. Von der Leyen dolga valamivel könnyebb lett, a Fideszé pedig kicsivel nehezebb.

Megerősödött a szélsőjobb, de nem sikerült áttörést elérnie az új Európai Parlamentben. Így lehetne legtömörebben összefoglalni, mi is történt az EP-választásokon az egész kontinensen. A részvétel kifejezetten magas volt, ahogy a tétek is, mert a választás előtt mindenki azt várta, hogy az európai politika átrendeződik: alapvetően jobbra tolódik.

Összeszedtük a legfontosabb tanulságokat, amelyek a mostani választásból levonhatók.

Több kormány is áldozatul esett a választásnak

Két olyan uniós tagország is van, amelyben a kormány belebukott a választás éjszakájába.

  • Franciaországban Emmanuel Macron jelentette be, hogy előrehozott választást ír ki, miután Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése nagyon megnyerte az EP-választást. Macron döntése elsőre politikai öngyilkosságnak tűnhet egy olyan helyzetben, amikor a saját pártja az utóbbi évek leggyengébb politikai szereplését mutatta fel. Valójában viszont a Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök nemrég bemutatott politikai túlélési trükkjét pórbálja megvalósítani: az előrehozott választásokkal a saját legitimitását szeretné biztosítani a következő évekre. A francia elnökválasztások még messze vannak, Macronnak addig is kormányzóképes parlamentre van szüksége.
  • A másik áldozat a belga kormány volt. Belgiumban nem csak EP-, de szövetségi és önkormányzati választásokat is tartottak, amelyen a miniszterelnök, Alexander De Croo pártja kifejezetten rosszul szerepelt. Belgiumban alapvetően a szélsőjobb áttörését várták, de ez nem következett be, viszont a politikai térkép meglehetősen töredezett, és De Croo a továbbiakban képtelen lesz többséget teremteni maga mögött. Mielőtt hatalomra került, másfél évig nem volt szövetségi kormánya Belgiumnak, így a mostani lemondás is egy hasonló káoszt vetít előre. Ez annyiban jelentős probléma, hogy még majdnem egy hónapig Belgium viszi az EU soros elnökségét, amit Magyarországnak ad majd át, és az interregnum megnehezítheti ezt a folyamatot.

A Néppárt a nagy győztes

Az Európai Néppárt szerezte a 2019-es választáshoz képest a legtöbb új mandátumot az Európai Parlamentben. Ezzel a Néppárt ismét meghatározó erő lett az európai politikában, a legnagyobb pártcsalád, amely nélkül nem lehet többséget alkotni. Ez nagyban köszönhető annak is, hogy két fontos országban, Németországban és Lengyelországban is nagyot nyertek a Néppártba tartozó tagpártok.

A néppárti győzelemnek és a francia kormány bukásának egyenes következményei lesznek az európai politikában. Eddig Emmanuel Macron francia elnök volt Ursula von der Leyen bizottsági elnök újrázásának legnagyobb akadálya. Macron alapvetően Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnököt szerette volna a bizottság élén látni. Ez az akadály most elhárulni látszik, ebben a politikai helyzetben Macron nem fogja tudni érdemben akadályozni Von der Leyen elnökségét, főleg úgy, hogy közben az EB-elnök hazai pártja hatalmasat erősödött.

A néppárti dominanciának az uniós vezetői posztok elosztásánál Von der Leyenen túlmutató következményei is lesznek. 2019-ben a liberális Renew pártcsalád volt a mérleg nyelve, így jelentős befolyásuk lehetett a posztok elosztásakor. Ennek is volt köszönhető, hogy végül a liberális Charles Michel lett az Európai Tanács elnöke. A mostani választáson a Renew kifejezetten rosszul szerepelt, majdnem húsz mandátumot vesztett. Így továbbra is szükség lesz ugyan rájuk a többséghez, de messze nem lesz akkora beleszólásuk a posztok elosztásába, mint öt évvel ezelőtt.

Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images Az Európai Unió 27 tagállamában megtartott európai parlamenti (EP) választások előzetes eredményeit az EP plenáris termében felállított óriásképernyőn jelentik be 2024. június 09-én.

A centrum kitartott

Az Európai Parlament eddigi többségét alkotó kormányzó pártok, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok megtartották a többségüket, tehát továbbra is ők kormányozhatják majd az Európai Uniót. A három pártnak most körülbelül 407 mandátuma van (az eredmények még változhatnak), és 361 mandátum kell a többséghez. Ez látszólag azt is jelenti hogy Von der Leyen megválasztását simán végig lehet vinni a parlamentben – ám ez nincs feltétlenül így. Von der Leyen legutóbbi parlamenti szavazásánál száz képviselő szavazott nemmel a saját frakcióik ajánlása ellenében, így szüksége volt a bizottsági elnökséghez néhány független, illetve euroszkeptikus párt támogatására is. Ez most is megismétlődhet, vagyis Von der Leyennek nyitnia kell az atlantista, de euroszkeptikus ECR frakció tagjai felé is, hogy újra elnök lehessen.

A szélsőjobb nagyon megosztott

A szélsőjobb megerősödött ugyan az Európai Parlamentben, de elképesztően megosztott. Jelenleg két frakció található a centrista-jobboldali Európai Néppárt jobboldalán:

  • az atlantista, oroszellenes ECR
  • és az oroszbarát-populista ID frakció.

Utóbbiban egy darabig együtt ült a mostani választás két nagy nyertese, a francia voksolást megnyerő Nemzeti Tömörülés és a német választáson második helyet elérő, de a korábbiaknál sokkal erősebben szereplő AfD. Marine Le Pen viszont alapvetően a centrum felé halad a saját pártjával, ezért még a választás előtt kizárta az AfD-t a saját frakciójából. A német szélsőjobbosok most új frakció alakításán dolgozhatnak, amelyben

  • a magyar Mi Hazánk,
  • a bolgár Feltámadás,
  • a lengyel Konföderáció
  • és akár a holland Szabadságpárt is részt vehet.

Kérdés: sikerül-e 23 képviselőt összeszedni legalább 7 tagországból, de a mostani állás szerint ez akár meg is történhet. Így viszont már három frakcióban ülnek majd szélsőjobboldali politikusok az Európai Parlamentben. Ha képesek lennének egy frakcióban megférni egymással, akár a szociáldemokratáknál is nagyobb szavuk lehetne, de olyan ideológiai és nacionalista ellentétek feszítik az együttműködésüket, amelyeket nagyon nehéz kibékíteni.

Andrea Savorani Neri / NurPhoto / Getty Images Marine Le Pen a nemzetgyűlés ülésén Párizsban 2024. június 4-én.

A Fidesznek nem lesz könnyebb frakciót találnia

A történtek miatt a Fidesz helyzete sem lett egyszerűbb a parlamentben. A Fidesz-KDNP kevesebb képviselőt küld majd az EP-be, mint öt évvel ezelőtt. Alapvetően az ECR-frakcióba szeretnének belépni, a pártcsalád nagy része viszont kifejezetten ellenzi a tagságukat. Ráadásul szintén ide szeretne belépni a magyarellenes román AUR, amely vasárnap öt mandátumot szerezve végzett a második helyen Romániában.

Annyi biztos, hogy az Európai Parlament a most induló ciklusban még az eddiginél is bonyolultabban fog működni, ugyanakkor továbbra is alapvetően nem a szélsőjobb, hanem a hagyományos jobboldal dominál majd benne.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik