A Political Capital összefoglalója és infografikája segít eligazodni abban, hogy melyik településtípuson hány szavazólapot kapnak ma a választók. Ebben a cikkben azoknak igyekszünk megkönnyíteni a döntést – ha nem is konkrétan, de a lehetőségek számbavételével –, akik Budapesten vagy vidéken, de nem a 25 megyei jogú város valamelyikében élnek. Mivel e nagyobb városok határán belül a megyei önkormányzati hatásköröket a város önkormányzata látja el, mintegy 1,5 millió választópolgárnak nincs lehetősége arra, hogy a pártszimpátiáját – az önkormányzati választáson is – kifejezze listás szavazatával, azok ugyanis a megyei közgyűlések összetételét határozzák meg.
A többieknek viszont van – úgyhogy lássuk a választékot!
A Momentumnak sem kell szégyenkeznie: a liberális párt Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével választható.
Az MSZP már csak 12 megyében tudott listát állítani, nem jött ez össze a szocialistáknak a legnépesebb Pest vármegyében vagy éppen korábbi fellegváraik közül Hevesben.
A többi parlamenti párt pedig már csak sporadikusan jelenik meg az országban: az LMP-nek mindössze hat helyen lesz listája, vagyis a megyék kétharmadában nem találkozhatnak vele a választók a szavazólapon. A Jobbik–Konzervatívoknak csak három megyében van esélye bejutni a megyei közgyűlésbe, ha eléri az ötszázalékos küszöböt: Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Veszprémben.
A Párbeszéd egyetlen megyében sem áll rajthoz, ahogy a Márki-Zay Péter féle Mindenki Magyarországa Néppárt sem, mely Békés megyében próbálkozott, de nem tudott elég ajánlást összegyűjteni. A Jakab Péter vezette A Nép Pártján egyedül Nógrád megyében szerepel majd a szavazólapon.
Vona Gábor pártja, a Második Reformkor Hevesben méreti meg magát, a Kétfarkú Kutya Pártra pedig Fejér megyében szavazhatnak – azok, akik nem Székesfehérváron vagy Dunaújvárosban élnek.
Az alábbi hőtérképen a kurzort az adott megye fölé állítva megnézheti, mely szervezetek állítottak listát.
A Tisza Párt – bár Magyar Péter elmondása szerint mindenhol összegyűjtötte a szükséges számú ajánlást – nem adta le a megyei listáit, mivel nem tudtak lekáderezni minden jelöltet. Ez azért lényeges, mert a Tisza minden felmérés alapján a szavazatok 24–27 százalékára számíthat az EP-választáson, azaz a megyékben élő választók negyede azzal szembesül majd, hogy az önkormányzati választáson nem szavazhat kedvelt pártjára, és a többi közül kell választania.
Győr-Moson-Sopronban és Pest megyében lesz a legszegényesebb a pártkínálat: az ott élők csak a kormánypártok, a DK, a Mi Hazánk vagy a Momentum mellé tehetik az ikszet.
A legtöbb, hét lista közül pedig a Baranya, Tolna, Vas és Veszprém vármegyeiek, valamint a nógrádiak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők választhatnak.
Három megyében, Baranyában, Tolnában és Zalában is listát állított a VAN (Változást Akarók Nemzedéke) Közéleti Egyesület, amelynek listáját Zalában Esztergályhorváti függetlenként megválasztott, de eredendően MSZP-s polgármestere, Brunner Tibor vezeti, Baranyában pedig az a Schwarcz-Kiefer Patrik, aki a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki összefogás színeiben indult jobbikos politikusként.
Szabolcstól Somogyig emellett több megyében indulnak helyi egyesületek a megyei listás választáson a közgyűlésbe kerülés reményével.
A legnagyobb választék mégis Budapesten lesz, ahol a kormánytöbbség a Mi Hazánk javaslatát elfogadva visszahozta a Fővárosi Közgyűlés tagjainak listás választását, és igencsak megkönnyítette a listaállítást, amihez a főpolgármester-jelölt vagy három kerületi polgármesterjelölt állítása is elegendő volt. A várhatóan érdemi támogatottsággal rendelkező pártok, tehát a Fidesz–KDNP, a Tisza, a Párbeszéd–DK–MSZP, a Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum és a Mi Hazánk, illetve az immáron a Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelölt mögött álló Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP mellett listát állított A Nép Pártján, a Munkáspárt és Szolidaritás–Lokálpatrióták7–Helló Pesterzsébetiek néven az ebben a cikkünkben mélyebben bemutatott csapat is. Így aztán
miközben a mandátumszerzéshez itt is 5 százalék szükséges.
Így van ez a megyékben is, de ott két jelölőszervezet közös listájának 10, kettőnél több jelölőszervezet közös listájának pedig 15 százalékot kell szereznie a bejutáshoz, ezért van az, hogy az EP-választáson és a fővárosban együtt induló DK–MSZP–Párbeszéd szövetség a megyékben nem közösködik.
