Kint is, bent is
Vitézy Dávid a magyar politikai élet egyik legellentmondásosabb figurája. Minden jelentősebb pozícióját a Fidesz univerzumán belül töltötte be, mégis sikerült szakértői imázst kialakítania magáról. Legalábbis a budapestiek egy nehezen körülhatárolható része bizonyosan progresszív városfejlesztőt lát benne, nem pártembert. Azzal pedig, hogy a kormány-ellenzék relációban szintén ellentmondásos megítélésű LMP jelöltjeként jelentkezett be a főpolgármesteri pozícióra, a korábbiaknál is nehezebben írható le, hol is foglal helyet a politikai térben. Karácsony Gergely nem véletlenül használ ki minden alkalmat arra, hogy Vitézyt fideszesként exponálja, a volt BKK-vezér pedig épp a pártlogikát igyekszik távoltartani magától, még az LMP támogatását is lényegében csak akkor említi, ha kifejezetten erre irányuló kérdést kap.
Vitézy politikai tőkéjének fontos eleme, hogy mindenki azt lát bele, amit csak szeretne, így aztán okkal számíthat arra, hogy mind a kormány-, mind az ellenzéki oldalról képes lehet szavazókat maga mellé állítani. Kérdés, hogy ez mekkora választói tömeget jelent majd. Vitézy mindenesetre úgy számolhat, hogy elég nagyot, ismerve ugyanis karakterét, egyvalamiben biztosak lehetünk:
A fideszes tábor egy jelentős részének maga mellé állítása viszont csak a kormányoldal – nem feltétlenül látványos – támogatásával lehetséges.
Szentkirályi Alexandra esetleges visszaléptetése az indulása bejelentésének napjától kezdve közszájon forgó forgatókönyv. Rengeteg tényezőn múlik, hogy ezt ténylegesen meglépik-e majd, de nem kevés jele van már most is annak, hogy a kormányoldalnak szándéka volt Vitézy helyzetbe hozása.
Tény például, hogy Vitézyt eddig nem támadta a kormányzati irányítású média, sőt, inkább felhasználják a főpolgármesterrel szemben megfogalmazott kritikáit. A már aktívan kampányoló Szentkirályi sem foglalkozik Vitézyvel, következetesen csak Karácsonyt támadja. Az autósüldözés témája, ha nem is kopott ki teljesen, messze nem pörög akkora fordulatszámon, mint az elmúlt négy és fél évben bármikor; nem függetlenül attól, hogy ha ismerünk Karácsonynál elszántabb autósüldözőt Budapesten, akkor Vitézy az. Ha Szentkirályi győzelme volna a cél, adná magát, hogy ő hangsúlyosan képviselje az autósok érdekeit, mégsem ezt látjuk. Nincs olyan üzenet a fideszes jelölt kampányában, ami hiteltelenné tenne egy esetleges későbbi visszalépést Vitézy javára.
Egy főpolgármester, egy lista, egy küszöb
Érdemes néhány hónapot visszamennünk az időben, hátha jobban megértünk egy akkor még homályos választásirendszer-módosítást. Tavaly decemberben – papíron a Mi Hazánk kezdeményezésére – a kormányoldal átírta a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módját. A rapid módosítás célja jó eséllyel az volt, hogy a listás rendszer visszaállításával megtörjék Karácsony közgyűlési többségét. Arra a részletre ma már kevesen emlékeznek, hogy mi is volt az az egyetlen motívum, amit ténylegesen egy fideszes módosítóval korrigáltak: egységesítették az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Az eredeti szövegben ugyanis még az szerepelt, hogy a két jelölőszervezet által állított budapesti listák csak akkor szerezhetnének mandátumot, ha a szavazatok legalább 10 százalékát begyűjtik, sőt, három vagy több jelölőszervezet esetén már 15 százalékos eredményre is szükség lett volna ugyanehhez. Aztán jött a fideszes módosító, és ezt mind eltörölte, maradt mindenkinek az 5%.
Ekkor még nem volt világos, kinek kedveznének ezzel, hiszen sem a Fidesz-KDNP-nek nem okozna nehézséget a 10%-os, sem egy sokszereplős ellenzéki listának a 15%-os küszöb megugrása.
Ma már látjuk, hogy a volt BKK-vezér haszonélvezője lehet a könnyítésnek. Az általa vezetett listán ugyanis várhatóan két jelölőszervezet szerepel majd: az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület (LMP-VDBE). Nem túl kockázatos megjósolni, hogy többen fognak rá szavazni főpolgármester-jelöltként, mint ahányan a listájára is behúzzák majd az X-et. Aligha fogjuk megtudni, hogy a tavaly decemberi fideszes módosítót az motiválta-e, hogy ne menjen a kukába a Vitézy-listára esetlegesen leadott 9 százaléknyi szavazat, de az biztos, hogy ettől a veszélytől így már nem kell tartani.
Egy másik, talán még fontosabb részletszabály is a (volt) közlekedéspolitikus és listája malmára hajthatja a vizet.
Kis kitérő, hogy jobban értsük az előzményeket. A fővárosi lista (később fővárosi kompenzációs lista) állításának sűrűn változó, de mindig meglehetősen szigorú kritériumai voltak. 2006-ig legalább hat kerületben kellett kerületi kompenzációs listát állítani hozzá, a Fidesz 2010-ben ezt 12-re emelte, hogy aztán 2014-ben a teljes rendszert átalakítsa, és a fővárosi kompenzációs listához 12 kerületi polgármesterjelöltben állapítsa meg a kritériumot. Az idén újra közvetlenül szavazhatunk fővárosi listára, aminek állításához soha nem látott laza kritériumokat állapítottak meg. Ha egy jelölőszervezetnek van 3 (tehát nem 12, és nem is 6) kerületi polgármesterjelöltje, máris lehet fővárosi listája. Ez a lehetőség elsősorban az MKKP számára kedvező. Az LMP-VDBE páros viszont nem tervez egyetlen kerületi polgármesterjelöltet sem állítani; nekik „jön kapóra” az a tavaly decemberben bevezetett – és egyetlen korábbi választáson sem alkalmazott – lehetőség, miszerint
Véletlenek persze létezhetnek, de ennél kedvezőbb jogszabályi környezetet Vitézy nem kívánhatna magának.
Kell-e a Fidesznek Budapest?
Persze, amellett is lehet érvelni, hogy a Fidesznek egyáltalán nem érdeke, hogy a tágabb holdudvarhoz tartozó, de – Tarlós Istvántól eltérően – nem igazán kontrollálható, fiatal, hosszú távon is ambíciókat tápláló főpolgármestere legyen Budapestnek. A gazdasági fellendülés még nincs látóhatáron belül, néhány presztízsberuházást leszámítva nem számíthatunk komolyabb állami támogatású fővárosi fejlesztésre; ilyen adottságok mellett talán jobb is a Fidesznek, ha nem szerzik vissza Budapestet, a Karácsony Gergely vezette fővárost pedig továbbra is minden bajért felelőssé lehet tenni.
Racionálisan hangzik, de az orbáni hatalomgyakorlással nem összeférhető, hogy bármit is elengedjenek, hát még ha a fővárosról van szó. Közismert, hogy évek óta keresik a megfelelő főpolgármester-jelöltet, de a párt berkein belül nem sikerült olyat találni, aki Karácsony kihívója lehetne. Vitézy viszont alkalmas erre a szerepre. Ha veszít, a Fidesz sem bánja, hogy koptatta egy önjáró ember renoméját. Ha pedig nyer, a kormánypárt saját sikerének állíthatná be, hogy visszaszerezték Budapestet. Az megint más kérdés, hogy sikerülhet-e egy működőképes közgyűlési többséget összekalapálni Vitézy mögött.
