A vasárnapi voksolás a frissen átalakított önkormányzati választási rendszert is tesztelte. A jelöltállítás kínálatbeszűkítő hatása már bebizonyosodott, s a tegnapi eredmények azt a gyanút is beigazolták, hogy ekkora Fidesz-előny mellett alig van jelentősége az átrajzolt választókerületi térképeknek.
Talán lesz, aki megpróbálja majd a szavazóköri adatok alapján rekonstruálni, hogy Szegeden a régi kerületszám és a régi térkép alapján meglenne-e Botka László mögött a közgyűlési többség – a megyei jogú városok között valószínűleg az egyetlen, ahol ennek jelentősége lehetett. Ami viszont ránézésre is látszik az eredményekből, az az, hogy a legtöbb 10 ezer fölötti településen szokatlanul simán megszerezték a többséget a győztesek.
Bár biztos sokan az új szisztémát okolnák ezért, elsősorban mégiscsak a minden szinten megkérdőjelezhetetlen Fidesz-előnynek köszönhető. A kormányzó párt támogatottsága annyira erőteljes, hogy nem nagyon van olyan választási rendszer, amely a tegnapi voksokat ne konvertálta volna jelentős Fidesz-többséggé az érintett településeken. A győztest jelentősen erősítő hatások azonban kétségkívül tetten érhetők.
Mivel a képviselői létszámcsökkentés együtt járt az egyéni és a kompenzációs ágon megszerezhető mandátumok arányának elbillentésével, a kisebb pártok, helyi szerveződések jóval nehezebben juthatnak képviselői helyhez. Elvileg, ha egy jelölőszervezetre leadott töredékszavazatok száma eléri az összes töredékszavazat 5 százalékát, már járna a mandátum. A valóságban azonban gyakran még 10-15 százalék sem elegendő ehhez.
Azon a száz helyen szembeötlő ez igazán, ahol 11 fős a képviselő-testület: ezeken a településeken/kerületekben a 8 egyéni körzet mellett mindössze 3 kompenzációs mandátumot osztanak ki. Nyilvánvaló, hogy 3 mandátumot nem lehet teljesítményarányosan kiosztani sem két, sem három, sem még több jelölt között. Ennek következtében, Soroksáron például, az LMP közel 8, a Jobbik pedig közel 15 százalékos töredékszavazat-aránya ellenére sem nyert mandátumot. Hasonló adatokat találunk a többi 10-25 ezer fő közötti településeken.
A kis pártok mandátumszerzésének ily módon való megnehezítése mindig a relatív legnagyobb politikai erőnek kedvez. Nem feltétlenül a Fidesznek, a XIII. kerületben például az MSZP profitált ugyanebből.
A szabály módosítása nem elsősorban az idei választást célozta; most a Fidesz önkormányzati előretörése a régi keretszámok mellett is biztos lett volna. A valódi teszt a következő választás lesz, amikor kiderül, képes-e a Fidesz választásmérnökei által finomhangolt rendszer az akkor már legjobb esetben is csak relatív előnnyel rendelkező párt számára abszolút többséget biztosítani.
