Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.
A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.
A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.
Annak ellenére, hogy a tilalom nem érintené az uniós és ezen belül a magyar importot,
A brüsszeli hírportál szerint a magyar küldött „komoly fenntartásait” fejezte ki a javaslattal kapcsolatban az uniós nagykövetek múlt heti találkozóján, még ha nem is ellenezte azt egyértelműen. Egyúttal jelezte, hogy blokkolni fog minden olyan büntetőintézkedést, amely az energiaárak emelkedéséhez vezetne Európában.
Az unió nem, de a magyar kormány kitart az orosz gáz mellett
Az EU összességében – Magyarországgal ellentétben – az elmúlt években nyíltan törekedett az orosz gázfüggőség felszámolására vagy csökkentésére, és utóbbi célkitűzést már el is érte: az Európai Bizottság tavaszi jelentése szerint a vezetéken érkező orosz gáz mennyisége drasztikusan csökkent.
Míg 2021-ben még több mint 40 százalékot tett ki az orosz gáz az uniós vezetékes gázimportban, addig 2023-ban már csak mintegy 8-at – tehát részaránya két év alatt ötödére csökkent. A teljes gázimportot, tehát az LNG-t is beszámítva az orosz részarány nagyobb, de már nem éri el a 15 százalékot.
A Bizottság szerint a kieső gázt főleg „a megbízható partnerektől” importált LNG-vel pótolták. Tavaly az európai gázimport első számú forrása már Norvégia volt (a teljes uniós behozatal 30 százalékát adta), megelőzve az Egyesült Államokat (19 százalék). Csak ezután következett Oroszország, majd Észak-Afrika (14 százalék), Nagy-Britannia (6 százalék) és Katar (5 százalék).
A háború kirobbanása után hazánk orosz gázimportja is visszaesett, de nem annyival, mint más uniós államoké. Emiatt 2022 végén már Magyarország volt az orosz vezetékes földgáz lenagyobb európai felhasználója a G7.hu szerint. A magyar részesedés az uniós orosz gázimportból a háború előtti 3-5 százalékról 30 százalék fölé nőtt.
