Gazdaság

Rezsibox: az áramszámlákon még több fogyasztót tévesztenek meg, mint a gázszámlákon

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Hónapról hónapra mesés összegű megtakarítást mutat ki az áramszámlákon az MVM – hívta fel a figyelmünket egyik olvasónk, aki az egyetemes szolgáltatási körbe tartozik, de az átlag felett fogyaszt. Az állami cég ugyanis az áramnál is ugyanúgy folytatja a lakossági rezsidíjak kommunikációját, mint a földgáz esetében, vagyis a 2022. végi extrém magas energiaárakat tünteti fel viszonyítási alapként. Gázügyben már versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a bíróság az MVM-mel szemben.

„Szerintem akad néhány százezer vagy millió munkavállaló Magyarországon, akinek a havi fizetése nincs annyi, mint amennyit én a kormányunknak köszönhetően »spórolok« a rezsin” – írta egyik olvasónk, aki gázbekötés nélküli ingatlanában a fűtéshez is villamos energiát használ, ezzel áramfogyasztása meghaladja az átlagfogyasztás szintjét.

„Nagyfogyasztóként” így kiesik a rezsicsökkentett körből, vagyis lakossági piaci áron kapta az áramot a március 22. és április 21. közötti elszámolási időszakban is, amikor a fizetési kötelezettsége 63 318 forintot tett ki. A számla tájékoztató „rezsibox” felületén ugyanakkor az MVM Next Zrt. a számlaérték több mint négy és félszeresét, 295 241 forintot mutatott ki megtakarításként a jelzett időszakra.

Az úgynevezett rezsibox – a számlákon narancsszínű mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész – 2013 óta hirdeti az embereknek, mennyi pénzt takaríthattak meg a Fidesz-kormány által bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A nagyításhoz kattintson a képre! 

„Fűtési időszakban ezen a tájékoztató részlegen még viccesebb, 600–700 ezres havi számláról hadoválnak” – tette hozzá olvasónk.

Mi rejlik a mesés megtakarítások mögött?

Az áram esetében a rezsibox tartalmának kialakítására és a megtakarítás számítási módszertanára elvileg ugyanaz a szabályzás vonatkozik, mint a földgáz esetében, amelyet a 288/2022. (VIII. 5.) kormányrendelet 1. és 2. mellékletének rendelkezései írnak elő. Ennek nyomán az árképzés a villamosenergia versenypiaci egységára alapján történik, amelynek bruttó értékéhez képest kell megjeleníteni, hogy mennyibe kerülne a szolgáltatás igénybevétele, amennyiben a lakossági fogyasztó nem az egyetemes szolgáltatótól – vagyis az MVM Next Zrt.-től – vásárolná az áramot. Így a két érték különbségeként kell feltüntetni, hogy a fogyasztó ténylegesen mekkora bruttó megtakarítást ért el.

Fontos, hogy a jogszabály szerint a megtakarítást az adott elszámolási időszakra kell kimutatni. Vagyis a számlázással érintett időszak tekintetében a hatályos versenypiaci egységárakat (tőzsdei áramárakat) alapul véve kell a viszonyítási árat képezni. Az áramárhoz hozzá kell számítani

  • a rendszerhasználati díjakat,
  • a kereskedelemi árrést,
  • a pénzeszköz jellegű tételeket
  • és az áfát is.

Ennek alapján számolható a bruttó érték.

Az elektromos energia versenypiaci egységára a magyar áramtőzsde (HUPX) márciusi adatait figyelembe véve 25 forint körül volt kilowattóránként. Az MVM által követendő versenypiaci viszonyítási ár meghatározásához ehhez hozzá kell adni a körülbelül 23 forintnyi rendszerhasználati díjtételt, majd az egészre rászámolni a 27 százalékos áfát. Ez alapján tehát mintegy 61 forint/kilowattóra lenne a versenypiaci viszonyítási ár.

De amennyiben a 2023. évi átlagos áramárból indulunk ki, akkor sem lenne magasabb 85 forint/kilowattóránál.

Hogyan jön ki ebből a négy és félszeres spórolás?

Csakhogy az MVM nem az aktuális elszámolási időszakokra mutatja ki a megtakarítást, hanem egy extrém magas versenypiaci viszonyítási árral számol, mely az árampiacon csak egy rövid ideig fennállt piaci helyzetben alakult ki. Az MVM nem csinál titkot abból, hogyan kalkulál, a társaság honlapján elérhető számlamagyarázó a következőket tartalmazza:

Ön rezsicsökkentés nélkül a jelen elszámolt időszakra vonatkozóan a sor végén szereplő összeget fizetné a 2022. december 31-ig meghatározott 268,9 forint/kilowattóra világpiaci áron számolva.

Ezzel lényegében az állami cég a rezsiboxokban kőbe véste azt a piaci árszintet, amely az energiaválság tetőpontja körül jelent meg a tőzsdéken. Mint a 24.hu megírta, 200–300 forint/kilowattóra körüli áramárakat a 2022. utolsó hónapjaiban megkötött éves, fixáras szerződések nyomán fizetett számos vállalkozás és intézményi szereplő. Ez az árszint azonban rövid időn belül a töredékére csökkent, miközben az érintett ügyfelek körében akkora anyagi megterhelést okozott, hogy állami beavatkozást kellett kezdeményezni.

Az MVM az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó mintegy 4,5 millió háztartás áramszámláján tünteti fel hónapról hónapra e vállalkozói csúcsárból kiinduló számítást.

Miközben ilyen piaci árak már nemhogy 2024-ben, de 2023 során sem fordultak elő.

Ezzel pedig még a 3,3 milliónyi lakossági földgázfogyasztónál is nagyobb körhöz juttatja el a magasabb megtakarításról szóló kormányzati üzenetet.

Lapunk megkérdezte az MVM-et, miért a 2022-ben meghatározott árszinttel számolnak, mely időszakot veszik alapul, pontosan milyen képlet alapján, illetve ezt az árat egységesen alkalmazzák-e a kommunikációjukban. Amint válaszuk megérkezik, közölni fogjuk.

Varga Jennifer / 24.hu Tóth Bertalan

„Az MVM az áramszámlák rezsiboxában sem a jogszabályi előírásokat követi, hanem egy teljesen fiktív, megtévesztő összegű megtakarítást mutat ki. Ami figyelemre méltó, hogy a rezsiboxban adott tájékoztatásra épül az a kormányzati kommunikációs panel, amely szerint minden magyar család 181 ezer forintos megtakarításhoz jut havonta a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően” – kommentált lapunknak Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. A képviselő a múlt héten jogerősen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben, így a hatóságnak versenyfelügyeleti eljárást kell lefolytatnia az MVM-mel szemben a gázszámlák rezsiboxában közölt számok miatt.

A politikus lapunk jelzése nyomán úgy találta, hogy az MVM áramszámlái ügyében is helye van annak, hogy versenyfelügyeleti eljárást folytassanak le.

Ezt hamarosan kezdeményezi a bíróságnál.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény kimondja, hogyha valamely termék vagy szolgáltatás árával kapcsolatban valótlan információkat terjesztenek, és ez a valótlan információterjesztés alkalmas arra, hogy a fogyasztó valamely üzleti döntését befolyásolja, akkor „az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.” Amennyiben ennek gyanúja felmerül, akkor azt a GVH-nak kell kivizsgálnia.

Tóth Bertalan azután fordult a bírósághoz, hogy a GVH-nál megvizsgálták a rezsiboxügyről szóló korábbi bejelentését, de arra jutottak: nem indítanak eljárást az MVM ellen. A Fővárosi Törvényszék azonban múlt csütörtökön helyt adott a kérelmének, és új eljárás indítására kötelezte a hatóságot.

A bíróság úgy találta, hogy nagyságrendi eltérés van a gázszámlákon kimutatott megtakarítás és a valós összeg közt, ezért kötelezte a hatóságot a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

A GVH a közleményében hangsúlyozta, a versenyfelügyeleti eljárás elrendelése még nem jelenti azt, hogy az MVM jogsértést követett el.

Kapcsolódó
Azért csalóka az áramszámlánk, mert a rezsicsökkentett árba passzíroznak bele minden költséget
A rezsicsökkentett árhoz a kormány nem akar hozzányúlni, viszont valahogy mégis finanszírozni kell a növekvő költségeket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik