A mértékadó francia liberális újság szerint “a magyar kormánynak a magán-nyugdíjpénztárak elleni puccsa” súlyosbította a befektetők bizalomvesztését, s az Európai Bizottságot is reagálásra késztette. “Budapest nyugati partnerei most már növekvő nyugtalansággal figyelik azt, ahogy az Orbán Viktor vezette konzervatív jobboldal hat hónapja átformálja a törvényhozást és felszámolja a hatalmi ellensúlyokat” – hangsúlyozza a bécsi keltezésű írás szerzője.
Megemlíti, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben még arról beszélt, hogy azt a járulékrészt, amelyet a munkavállalók a magán-nyugdíjpénztáraknak fizetnek, 14 hónapon át az állami kasszába fogják téríteni a költségvetési hiány csökkentésére. November 24-én azonban a lap szerint a kormány “valóságos ultimátumot” intézett a magán-nyugdíjpénztári tagokhoz, amikor 2011 január 31-ig szabott időt arra, hogy a megtakarításukkal együtt átlépjenek az állami rendszerbe. Különben elvesztik jogosultságukat az állam által garantált nyugdíjhoz, amelyhez a kötelező járulékot a munkáltatóknak egyébként továbbra is be kell fizetniük – emlékeztetett a Le Monde.
A lap idézi Bába Juliannát, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki elítélte a pénztártagok “megzsarolását” és jelezte, hogy a szervezet az Alkotmánybírósághoz, sőt az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni. Számításai szerint a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások 3 ezer milliárd forintos (11 milliárd eurós) vagyont jelentenek, amelyet a kormány államosítani akar. Ez a hazai össztermék (GDP) éves értéke 8 százalékának felel meg. A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező jobboldal viszont november 16-án szűkítette az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét költségvetési, adóügyi és a nyugdíjat érintő kérdésekben – tette hozzá a szerző.
Ezek az eljárások a lap szerint sokkolták a pénzügyi piacokat: a forint pénteken 1,4 százalékot romlott, hasonlóan a tőzsdei értékekhez, miközben az államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása (CDS) növekedett, a hitelminősítő intézetek pedig szankcióval fenyegetik a magyar politika kiszámíthatatlan jellegét.
A Le Monde arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktornak a hatalomba való áprilisi visszatérése óta először fejezte ki aggályait az Európai Bizottság, elsősorban “az új rendszer életképességét” illetően. Utalt a lap Amadeu Altafaj Tardionak, a pénzügyi biztos, Olli Rehn szóvivőjének a nyilatkozatára, miszerint “aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetési tervezet sugallni látszik”.
Egy Budapestre akkreditált európai diplomata a lapnak elmondta: a kormánynak azt a döntését, hogy a költségvetés látszólagos javítása érdekében ráteszi a kezét a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra, annál is inkább szigorúan bírálják Brüsszelben, mert azt megelőzték “a multinacionális cégekre kivetett elkobzó jellegű különadók”. Ezeket pedig – mint a lap megjegyzi – előzetes egyeztetés nélkül vetették ki a bankokra, az áruházláncokra és az energiaszektorra.
“A módszer durvasága legalább annyira felháborodást váltott ki, mint az, hogy a külföldi vállalatok kerültek célpontba” – hangsúlyozza a lap. Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár már tudatta nemtetszését Orbán Viktorral, ahogy a Deutsche Telekom is, amely 14 éve ruház be magyarországi leányvállalatába, s a különadó idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el.
A Le Monde szerint “egyre több a riasztó hír” Magyarországról. Példaként említette még a Költségvetési Tanács támogatásának megvonását. A lap ennek okát abban látja, a testület “nagy köztiszteletben álló konzervatív” elnöke, Kopits György a képviselők előtt kockázatosnak ítélte meg a jövő évi büdzsé tervezetét. Másik “riasztó hír” a Le Monde szerint az, hogy a Fidesz ellenőrzése alá vonja a monetáris tanácsot azzal, hogy megváltoztatja a tagok megválasztásának módszerét és így semlegesíti az ellenfelének tekintett jegybankelnök Simor Andrást, aki ellenzi az alapkamat csökkentését.
