399 igen, 117 nem szavazattal ment át az Európai Parlamenten a Magyarországi jogállam helyzetéről szóló állásfoglalás, amelyet a hetes cikk szerinti eljárás folytatásaként fogadtak el. Az állásfoglalás egyébként kötelező erővel nem bír, csak politikai jelentősége van.
Egyébként arról ír, hogy riasztó a magyarországi helyzet, bár bizonyos területeken van javulás, máshol pedig rosszabb a helyzet. Ezeket fel is sorolja.
Az igazságügyi reform ellenére ezen a területen súlyosak a hiányosságok. Politikailag beavatkoznak az ügyészek munkájába és nyomást gyakorolnak a bírói tanács tagjaira. Ez azért fontos, mert a reform teljesítése után szabadította fel a bizottság Magyarország számára a fejlesztési pénzek nagy részét, az Európai Parlament pedig pert indított, mert szerintük ez a felszabadítás nem volt megfelelő.
A szuverenitási törvényt elítéli az állásfoglalás, és üdvözli az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Kétségeket fogalmaz meg, hogy képes lesz-e Magyarország a soros elnökség teljesítésére, és beleköt a tanácsban sűrűn látott magyar vétókba.
Arra kérik a bizottságot, találjanak megoldást, hogy a végfelhasználókhoz eljussanak az uniós források, akár a magyar kormányt megkerülve.
Három módosítót nyújtottak be a szöveghez, amelyeket mind elfogadtak. Egyet a baloldali képviselőcsoport egyik tagja, a másik kettőt Donáth Anna, a Momentum képviselője. Ezek arra kérik a bizottságot, hogy újra blokkolják a kohéziós pénzek kifizetését Varga Judit hangfelvétele miatt, valamint hogy az Európai Bíróság azonnali hatállyal függessze fel a szuverenitási törvényt. Emellett arra kérik a bizottságot, tegyen többet, hogy a magyar kormány csatlakozzon az Európai ügyészséghez.
