Egy friss tanulmányban egy 1500 évvel ezelőtt élt kínai császár arcát rekonstruálják – írja a Live Science. A kutatás különlegessége, hogy nemcsak az uralkodó koponyájának morfológiájából indultak ki, hanem DNS-ét is elemezték.
A szakemberek Vu császár (560-578), az Északi Csou-dinasztia tagjának csontjait vetették vizsgálat alá. Az uralkodó erős hadsereget épített ki, és egyesítette Észak-Kínát, miután legyőzte a Csi-dinasztiát, ám igen korán, 36 évesen elhunyt. Halálának oka régóta vitatott, a friss eredmények megerősítik, hogy valószínűleg stroke szövődményei állhattak a háttérben.
A császár sírját 1996-ban fedezték fel, a nyughelyben csontvázát és szinte teljes koponyáját is megtalálták. A maradványokból a közelmúltban sikerült DNS-t kinyerni, a genetikai adatokat pedig a koponyával kombinálták, hogy létrehozzák az arc 3D-s modelljét.
Ez azért érdekes, mert egyes tudósok a hszienpejekhez korábban egzotikusabb megjelenést, például sűrű szakállat, magas orrnyerget és szőke hajat társítottak.
Vu etnikailag hszienpej volt, ezen nomád csoport a mai Mongóliában és Észak-Kínában élt. A genetikai elemzés feltárta, hogy a hszienpejek dél-kínai vándorlásuk során a han kínaiakkal keveredtek. Saocsing Ven, a sanghaji Fudan Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez fontos információ annak megértésében, hogy miként terjedtek és integrálódtak az ősi népek Eurázsiában.
A források alapján Vu agysérülés okozta nyelvi zavarban, úgynevezett afáziában szenvedett, szemhéjai lecsüngtek, és rendellenesen járt. Ezek a stroke lehetséges tünetei, az új vizsgálat pedig azt mutatja, hogy Vu genetikailag valóban hajlamosabb volt a stroke-ra.
A csapat azt tervezi, hogy utóbb egy másik ősi lelőhely, Csangan emberi maradványait is elemzi. Ezen település komoly történelmi múlttal büszkélkedhet, hosszú időn át funkcionált császári fővárosként, és egy időben a selyemút keleti végpontját jelentette.
