Az izraeli hadsereg szerint teljes erőbedobással folynak a harcok Gázában

Az izraeli hadsereg légitámadást vitt véghez a Hezbollah egyik irányítóközpontja ellen a Libanon déli részén fekvő Blida településen pénteken, közölte a Times of Israel. A lap szerint az IDF tankjai emellett több területet lőttek a libanoni határ mentén. Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere pénteken azt mondta, az Izrael és a Hezbollah közötti viszony enyhítésére a diplomáciai megoldások ideje hamarosan lejár, és Izraelnek nem lesz más választása, mint katonai offenzívát indítani.

A francia és jordániai légierő hét tonna humanitárius és a Hán-Júniszban kialakított tábori kórháznak szánt orvosi segélyt juttatott el légi úton a Gázai övezetbe, közölte pénteken a francia államfő hivatala.

Jordánia ugyan már korábban is hajtott végre hasonló műveletet a Gázai övezetben, de Franciaország számára ez volt az első alkalom. Párizs eddig nagyjából ezer tonna segélyt szállított a palesztinok lakta partmenti övezetbe szárazföldi úton.

Az Elysée palota egyik tisztségviselője szerint a csütörtök esti műveletben egy francia és egy jordániai repülőgép vett részt.

Franciaország és Jordánia nehéz körülmények között légi úton szállított segélyt a lakosságnak és azoknak, akik segítenek nekik

– mondta az illetékes, aki nem tárta fel, hogy pontosan mit dobtak le, illetve, hogy Izrael engedélyezte-e az akciót. Izrael ugyanakkor legutóbb novemberben jóváhagyta Jordánia számára, hogy segélyeket szállítson le légi úton a Gázai övezetbe.

Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi oldalon továbbra is válságosnak nevezte a humanitárius helyzetet a Gázai övezetben.

Az izraeli hadseregnek a palesztin megszállt területeken a civil közigazgatást szolgáló egysége (COGAT) pénteken viszont arról számolt be, hogy a humanitárius helyzet stabilizálódik a palesztin térségben. A COGAT egyben tagadta különböző gázai övezeti források és az egyiptomi Vöröskereszt azon állítását, hogy akadályozná víztisztító berendezések, orvosi ellátmány és sátorrudak szállítmányait.

(MTI)

Száleh al-Arúrinak, a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesének megölése nem marad válasz nélkül – jelentette ki pénteken a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet vezetője televíziós beszédében.

Al-Arúri meggyilkolása… bizonyosan nem marad válasz, illetve megtorlás nélkül

– hangoztatta Haszan Naszrallah.

Arúrit és szervezetének hat másik tagját kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták Bejrútban, az Irán támogatását élvező Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.

Naszrallah hangsúlyozta, hogy Libanont megaláznák, ha mindez válasz nélkül maradna. Hozzátette, hogy szükségszerűen lesz reakció.

Naszrallah szerint „nem maradhatnak vesztegek ilyen fokú sértés” esetén. „Ez azt jelentené, hogy Libanon egésze kiszolgáltatottá válik, ahogy minden város, település és szereplő is” – tette hozzá.

A Hezbollah-vezető kijelentette azt is, hogy amint Izrael eléri céljait a Gázai övezetben, Libanon felé fog fordulni.
Naszrallah már szerdán óva intette a zsidó államot a háború kiterjesztésétől. „Aki háborúban gondolkozik ellenünk, egyszóval meg fogja bánni ezt” – húzta alá.

A Hezbollah vezetője azt mondta, hogy a szervezet jelenlegi műveletei Libanon déli részén „történelmi lehetőséget” nyújtanak az ország Izrael által megszállt területének felszabadítására.

Beszélt arról is, hogy az „iszlám ellenállásnak” Irakban is „történelmi lehetősége” van, hogy megszabaduljon az amerikai jelenléttől.

Naszrallah közölte, hogy a Hezbollah mintegy 670 katonai műveletet hajtott végre a libanoni-izraeli határon október 8. óta. Azt állította, hogy a síita milícia nagy számban semmisített meg izraeli harcjárműveket és páncélosokat.

Arúri megölése olyan aggodalmakat keltett, hogy a gázai övezeti háború átcsaphat Libanonra is. Tavaly október 7-én a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet összehangolt támadást indított Izrael déli része ellen megölve mintegy 1200 embert, válaszul Izrael átfogó hadműveletet indított az iszlamisták felszámolására a part menti övezetben. Ezzel párhuzamosan Izrael északi határai mentén szinte naponta voltak összecsapások az izraeli hadsereg és a Hezbollah között.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerint október óta Libanon határ menti térségeiben több mint 76 ezren voltak kénytelenek elmenekülni otthonukból az összecsapások miatt.

(MTI)

Libanon panaszt tett az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, mert Izrael hat rakétát lőtt ki a Hamász második emberére, Saleh al-Arourira. A panaszban azzal vádolják Izraelt, hogy Libanon légterét használva bombázza Szíriát, és azt mondják, most van a legveszélyesebb időszaka Izrael Libanon elleni támadásainak.

Az izraeli hadsereg „teljes erőbedobással” folytatta az elmúlt napban a Gázai övezeti palesztin iszlamista fegyveresek elleni hadműveleteit elsősorban az övezet déli részén, Hán-Júniszban, közölte egy katonai szóvivő pénteken, Joáv Galant védelmi miniszter pedig bemutatta a kormánynak az övezet háború utáni rendezésére vonatkozó saját tervét.

A katonai jelentés szerint a légi, a szárazföldi és a tengeri erők több mint száz célpontot, köztük az övezetet irányító Hamász szervezet egyik katonai parancsnokságát támadták az utóbbi huszonnégy órában.

Megsemmisítették a Hamász több katonai bázisát és raktárát, és az övezet középső részén, al-Boridzs menekülttáborban felszámoltak egy fegyveres csoportot, amely célba vett egy izraeli harckocsit. Emellett megtaláltak és leromboltak több olyan indítóállást, amelyből Izrael területét támadták rakétákkal.

A Libanonnal határos északi fronton is több olyan célpontot támadott az utóbbi napban az izraeli légierő, amelyből a Hezbollah libanoni síita milícia fegyveresei támadták Izraelt.
Joáv Galant csütörtök este mutatta be a Gázai övezet háború utáni rendezésére vonatkozó négyrészes saját tervét, amely szerint az izraeli hadsereg magához vonná a terület feletti teljes katonai ellenőrzést, de a polgári ügyekbe nem szólna bele, azokat a helyi palesztin hatóságok igazgatnák.

Galant mind a szűk hadikabinetben, mind a tágabb biztonságpolitikai kabinet ülésén kifejtette tervét, és ebben nincs semmilyen utalás a Palesztin Hatóságra, amely másfél évtizede már csak a másik palesztin terület, Ciszjordánia polgári ügyeit irányítja, valamint nincs benne szó arról sem, hogy a Gázai övezetbe betelepülhetnének ismét zsidó telepesek.

Magas rangú izraeli tisztségviselő először dolgozott ki részletes tervet az övezetre és a háború utáni időszakra vonatkozóan, ráadásul elképzelése nem része a kormány hivatalos politikájának, ugyanis a koalíción belül nézeteltérések vannak ebben a kérdésben.

Galant a találkozó előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta: terve szerint az övezetben a háború után már nem a Hamász lesz az úr, és nem fog biztonsági fenyegetést jelenteni Izraelre.

A gázai lakosok palesztinok, ezért palesztin testületek fogják irányítani őket, azzal a feltétellel, hogy nem tesznek ellenséges lépéseket, és nem fenyegetik Izraelt

– jelentette ki Galant.

(MTI)

Letartóztatták a szerdai iráni robbantások gyanúsítottjait – közölte a belügyminiszter az állami televízióban. A szerdai merényletekben közel 100 ember halt meg a 2020-ban Irakban amerikai drón által meggyilkolt Qassem Suleimani főparancsnok emlékművénél.

A temetésen a tömeg az állami televízió felvételei szerint „bosszút, bosszút” skandált. A robbantások akkor történtek, amikor a regionális feszültség fokozódott.

A két szerdai robbantásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Későbbi jelentések már négy robbanásról szóltak, egy keményvonalas parlamenti képviselő pedig egyenesen Izraelt tette felelőssé az öngyilkos hevederekkel végrehajtott terrortámadásért.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője január 5-től két napra Libanonba utazik, hogy enyhítse az Izrael és a Hezbollah közötti feszültséget. Október 8. óta határon átnyúló összecsapások zajlanak Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah között.

Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter Gáza jövőbeli kormányzásáról beszélt. Az izraeli kormány elképzelése szerint a háborút követően korlátozott palesztin uralom lenne a területen.

A Hamász többé nem irányítaná Gázát, és Izrael megtartaná a teljes biztonsági ellenőrzést

– tette hozzá. A tervek szerint viszont a palesztinok lennének felelősek a terület irányításáért.

A Gázai övezet lakói palesztinok, ezért palesztin szervek lesznek a felelősek, azzal a feltétellel, hogy nem lesznek ellenséges akciók vagy fenyegetések Izrael ellen

– mondta Gallant.