Vélemény

Miért szavazta meg Orbán Viktor a Soros-birodalom emberét?

Ludovic MARIN / AFP
Ludovic MARIN / AFP

A magyar kormány nemrég bemutatta azt a plakátot, amellyel a legújabb nemzeti konzultációt tervezi népszerűsíteni. A konzultáció a kormány szerint a szuverenitás kérdéséről szól, valójában viszont az Európai Unióról, hiszen minden (ál)kérdése úgy kezdődik, hogy „Brüsszel” valamilyen gonosz dolgot szeretne tenni, ami a magyaroknak nem lesz jó.

Erre a konzultációra rakták össze a plakátot, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Alex Soros, Soros György fia látható azzal a felirattal, hogy

Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek.

Az Orbán-kormány visszanyúlt a klasszikusokhoz, és nemcsak az Európai Uniót, de a Soros családot is támadja. A plakát is ismerős lehet, nem először látunk ilyet. 2019-ben Orbánék egyszer már plakátra rakták az Európai Bizottság vezetőjét, Jean-Claude Junckert. Ez volt az a médiakampány, ami talán a legtöbbet ártott hosszú távon a magyar kormánynak és a Fidesznek.

Juncker, ahogy Von der Leyen is, az Európai Néppárt politikusa. Amikor Junckert bizottsági elnökként a plakátra rakták, még a Fidesz is tagja volt a pártcsaládnak.

Az Európai Néppárt és az EU vezetői politikusok, ráadásul a pragmatikus fajtából. Pontosan értik, miért használja az Orbán-kormány az EU-ellenes indulatkeltést a belpolitikában. Az viszont már sok volt nekik, hogy személyesen egyiküket tették fel a plakátra ellenségként. A Fidesz Brüsszelt-támadó nyilatkozataira nem szoktak reagálni az EU vezető politikusai, a Juncker-plakátokra viszont még Angela Merkel német kancellár, az Európai Néppárt akkor legnagyobb hatalmú képviselője is reagált.

Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen között ráadásul van egy fontos különbség: Orbán Viktor az előbbit nem szavazta meg bizottsági elnöknek, az utóbbit viszont igen.

Sőt, Von der Leyen nagyrészt Orbánnak köszönhetően lett az Európai Bizottság elnöke. Megválasztásakor – német védelmi miniszterként – nem volt túl ismert Európában, ahhoz, hogy legyen egyáltalán esélye, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor támogatása is kellett. Sokak szerint ez a támogatás annyit ért, hogy cserébe a bizottság elnöke az országgyűlési választás másnapjáig várt a kondicionalitási (jogállamisági) mechanizmus megindításával, hogy ne zavarjon bele a Fidesz kampányába.

Azt is nehéz lett volna elképzelni, miért ne támogatta volna Orbán von der Leyent. Egy hétgyerekes kereszténydemokratáról van szó (aki nem Márki-Zay Péter). Ráadásul nem is volt a pártja csúcsjelöltje, hiszen ez a cím Manfred Weberé volt, akivel Orbán már korábban összekülönbözött, és akinek a bizottsági elnöki reményeit főként a magyar miniszterelnök ellenszenve lehetetlenítette el. (Orbán egyébként alapvetően nem ért egyet a csúcsjelölti rendszerrel, amelyben az Európai Parlament pártjai előre megmondják, kit szeretnének a bizottság élén látni, ha nyernek. Azt gondolja, ez a feladat maradjon csak a miniszterelnököknél.)

Ha tehát Ursula von der Leyen a Soros-birodalom embere, miért szavazta meg a magyar miniszterelnök, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen? Kínos rövidlátást mutat ez Orbán Viktor politikai ítélőképességével kapcsolatban.

Feltételezhető, hogy ezúttal nem szedik le a plakátokat, ahogy a Junckert szerepeltetőkkel megtették. A Fidesz akkor még azon dolgozott, hogy az Európai Néppárt tagja maradhasson. Mostanra azért küzd, hogy legalább a sokkal kisebb Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládja bevegye a tagjai közé. Még ez se megy simán, pedig a Fideszben egykor olyan álmokat dédelgettek, hogy egyesítik az EP három nagy jobboldali pártcsaládját. Erre Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után minden esély elillant.

Ursula von der Leyen pedig valószínűleg újraindul a bizottság elnöki posztjáért. Mivel alapvetően sikeres volt az elmúlt öt éve, bőven van esély arra, hogy újrázzon. Ha így lesz, bár a bizottság a szóvivője szerint Von der Leyen „a szemöldökét sem húzta fel a magyar plakátkampányra”, Orbán ezzel a húzásával aligha szerez jó pontokat nála.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik