Ugyanis a tanulmány is rámutatott arra, hogy amit az elmúlt tíz évben állami forrásból el lehetett érni, azt megvalósította az MLSZ, azonban a futballvilág három színtiszta piaci alapú bevétele – jegyértékesítés, UEFA szolidaritási és jogdíjbevétel, illetve a transzferpiac mérete és forgalma, pláne nyeresége – tekintetében a viszonyítási alapot jelentő nemzetek bajnokságához képest jelentős a lemaradásunk. A Ziccerben Dénes Ferenc sportközgazdász és Szabó Gergő sportmédia-tanácsadó világít rá arra,
- miért nem működik a magyar futballban – és sportban – az, ami máshol igen,
- milyen célok mentén vezérelt Magyarországon, és mondjuk a skandináv országokban, vagy éppen Belgiumban, Horvátországban, Szerbiában, Ausztriában a foci,
- hol, milyen sportfinanszírozási modelleket rendelnek e célokhoz, és melyek szolgálhatnak itthon alternatív mintaként,
- torzítja-e a honi sportfinanszírozási rendszer a nézőért, a szponzorért, a játékos értékesítésért folytatott versenyt vagy sem,
- el kell-e felejteni az államot, mint finanszírozót, vagy sem, netán érdemesebb lenne egyfajta hibrid megoldás felé nyitni,
- ha utóbbi, úgy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen kifejezett cél a piaci alapú bevételek növelése.
Az MLSZ tanulmánya mutat rá, hogy az állam nélkül nagy a baj a magyar fociban
A honi futballszövetség a 102 oldalas, Professzionális futballkörkép című tanulmányban diszkréten bemutatja, a magyar foci csak abban nem erős, amiben igazán kellene.
