A szakombudsman a kisebbségi közösségek szociális és oktatási helyzetének rendezését is a legsürgetőbb feladatok között említette keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Kállai Ernő az általa “örök slágernek” nevezett kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán úgy fogalmazott: egy kétharmados többséget maga mögött tudó kormányzópártnak adott a lehetősége, hogy állást foglaljon a kérdésben, vagy úgy, hogy megoldja a húsz éves mulasztásos alkotmánysértést, vagy kiveszi az Alkotmányból az erre vonatkozó rendelkezést.
A kisebbségi ombudsman emlékeztetett: még 2008-ban, az általa életre hívott, a tizenhárom magyarországi kisebbséget tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztallal közösen kidolgozták a közösségek országgyűlési képviseletére vonatkozó javaslatukat, amelyet át is adtak a kormánynak és az Országgyűlésnek, ám többszöri felszólalása ellenére sem kapott érdemi választ a kérdéskörben. Azon kívül, hogy a feladat végrehajtását egy határozathozatallal kitolták 2012 végére, konkrét lépés nem történt – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz által vázolt kisebb létszámú, 200 tagúra tervezett parlament esetén miként látja a kisebbségi képviselet megoldásának lehetőségét, úgy válaszolt: az általuk kidolgozott formula a 386 tagú törvényhozásra vonatkozott, de irányadásként megfelel. Amennyiben az önkormányzati és országgyűlési helyek változtatásához is hozzányúlnak, akkor alkalom nyílik a mulasztásos alkotmánysértés orvoslására is – fűzte hozzá.
Az őszi önkormányzati választásokra utalva ugyanakkor megjegyezte, elvárja a jogalkotóktól, hogy a kedvezményes mandátum visszaállításának kérdésében is foglaljanak állást, mert a lehetőség “folyamatos lebegtetése” még nem oldja meg a kisebbségi közösségek helyzetét.
Rossz a választási törvény
Kállai Ernő szerint a választási törvény azért is szorul sürgős finomításra, mert közelednek a kisebbségi választások, és nincs meg a jogi garancia arra, hogy a kisebbségi közösségek tagjai válasszák meg saját képviseletüket, ugyanis a 2005-ben módosított, törvénybe foglalt és bevezetett választó névjegyzék nem jelent megoldást. Az ombudsman azt mondta: korábban a nem kisebbségi közösséghez tarozók szimpátia alapján szavaztak a kisebbségi jelöltekre, most pedig a “szimpátia regisztrálók” léptek elő. (A törvény szerint akkor lehet kisebbségi önkormányzati jelöltet állítani, ha egy településen legalább harminc ember regisztráltatja magát a kisebbségi választói névjegyzékbe, és a jelöltekből alakuló kisebbségi önkormányzat tagjaira is csak a regisztrált választópolgárok voksolhatnak.)
A kisebbségi ombudsman a törvényhozók figyelmébe ajánlotta az adatvédelmi biztossal még tavaly novemberre közösen kidolgozott, az etnikai adatkezelés lehetőségét megteremtő jogszabály létrehozására vonatkozott javaslatát, amely alapján az állami támogatásokban, a diszkriminációval kapcsolatos ügyekben, a gyermekvédelemben és a népszámlálási statisztikákban is lehetne különleges adatokat kezelni.
Az országgyűlési biztos a megoldandó problémák között említette, hogy az önkormányzatoknak nincs törvényességi felügyelete, így a jogszabálysértő, sokszor “forradalmi jogalkotások” felülvizsgálatában csak az Alkotmánybíróság foglalhat állást, ez azonban akár évekig is elhúzódhat.
Kállai Ernő azt várja a következő parlamenttől és kormánytól, hogy az alapoktól kezdve építse fel a diszkriminációmentes társadalmat és közéletet, a romák társadalmi integrációját, amely nem négy, hanem harminc-ötven éves távlatra határozná meg a közösség jövőjét.
Az oktatással kell kezdeni
Meggyőződése, hogy azt az oktatással, a szegregáció felszámolásával és a kérdéskör elemzésével kell kezdeni, s ha a kormányzat nem tartatja be a rendelkezéseket, újratermelődik a problémakör. Hiába kezd telepfelszámolási, foglalkoztatási, vagy egészségügyi programokba, a tudatlan, képzetlen embereket nem lehet a munkaerőpiacra, a társadalomba integrálni.
Az ombudsman ugyanakkor megjegyezte, a szegregáció kérdése óriási nyomásként nehezedik a közoktatási intézményekre, az azokat fenntartó önkormányzatokra, de mint fogalmazott, a szegregáció önmagában nem attól rossz, hogy elkülönítve oktatják a roma gyerekeket, hanem attól, hogy ezeken a helyeken alacsonyabb az oktatás színvonala, amely kihat a gyermekek egész életére, majd a teljes társadalomra is. Többek között ezért is kezdett egy átfogó, a kisebbségi oktatás teljes helyzetét feltáró jelentésbe – mondta.
Segíteni akarja a kisebbségekért felelős személy munkáját
Kállai Ernő közölte: amint kiderül, hogy a következő kormányban ki lesz az a személy, aki miniszteri, vagy államtitkári szinten foglalkozik majd a kisebbségi ügyekkel, találkozóra hívja, hogy javaslataival, eddigi vizsgálati jelentéseivel segítse a kabinet munkáját.
Az ombudsman sajnálatát fejezte ki, hogy 2008-as tevékenységének beszámolóját, akárcsak a másik két ombudsmanét, annak ellenére sem tárgyalta tavaly az Országgyűlés, hogy a bizottsági meghallgatások lezajlottak. Mint elmondta, már elkészítette 2009. évi beszámolóját is, amelyet benyújt a testületnek.
