Gazdaság

A megszorítások éve lesz 2023: itt vannak a PM friss számai

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Drasztikusan csökkent a szociális ügyekre és az egészségügyre fordított kiadások reálértéke az idei költségvetésben. A kilátások sem bíztatók, jövőre folytatódik a nadrágszíjhúzás – írja a Népszava. GDP-arányosan 6 százalék körüli költségvetési kiigazításra kell sort keríteni néhány év leforgása alatt, ami nagy gazdaságpolitikai kihívás.

A kőkemény megszorítások lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány – erre világít rá a Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolója.

Szeptember végéig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap szociális ellátásokra (családi, jövedelempótló támogatásokra, közgyógyellátásra 563 milliárd forintot költött – ez 4,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mivel idén az infláció éves átlagban 17 százalék felett alakul,

a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökken

idézi a lap a PM számait.

Nem sokkal jobb a helyzet nyugdíjaknál sem: a nyugdíjkiadások ugyan 22,4 százalékkal emelkedtek, de a nyugdíjak csak 15 százalékkal nőttek januárban. A kormány novemberben fizeti ki az elmaradt 3,1 százalékos nyugdíjemelést – ám ezzel is épp csak teljesül a reálértékmegőrzés feltétele. (A nyugdíjkiadások azért nőttek ennél gyorsabban, mert a frissen megállapított nyugdíjak összege magasabb, mint az időközben elhunytaké volt). Tetten érhető a megszorítás az egészségügyben is: a gyógyító-megelőző kiadásokra az első kilenc hónapban az állam 1711,8 milliárd forintot költött, ez alig öt százalékkal magasabb összeg a tavalyi kiadásoknál, vagyis

az egészségügyre fordított kiadások reálértéke is 12-13 százalékkal csökken az idén.

Nem véletlen, hogy a kórházak tartozásai augusztus végén 79,6 milliárd forintra rúgtak.

A részben a kabinet által gerjesztett inflációs hullám teljesen szétzilálta a költségvetést: szeptemberben ugyan vékonyka 33,7 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, de a kilenchavi hiány így is megközelítette a 3265 milliárd forintot, ami az eredetei éves terv 96 százaléka. A hiány már most 19 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kormány nemrégiben be is jelentette, hogy nem tudja tartani a hiánycélját, ezért azt a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra emelte. Ezzel az év végi várható hiány a pénzforgalomban 4450 milliárd forintra emelkedhet, ami 1050 milliárd forinttal magasabb az eredeti tervnél.

A magas hiány oka a lakossági kereslet összeomlása, az adóbevételek elmaradása. A bevételi oldalon tervekhez képest már bő ezer milliárd forintnyi adó hiányzik, ennek tetemes része – 900-950 milliárd forint – az áfa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik