Tudomány

Véres mészárlással zárult a második rigómezei csata

LEEMAGE / AFP
LEEMAGE / AFP

A sorsdöntő második rigómezei csata 575 éve, 1448. október 19-én ért véget – írja a Rubicon. A három napig tartó ütközet során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege megpróbálta kiűzni II. Murád oszmán szultán hadait Európából.

A szultán ellen indul Hunyadi

Hunyadi 1442-ben Erdélyben, majd az 1443-44-es hosszú hadjárat során a Balkánon is sikeresen harcolt az Oszmán Birodalom tartományi seregei ellen, majd pápai buzdításra 1444-ben elvállalta egy keresztes háború vezetését. A törökverő hős Várna mellett katasztrofális vereséget szenvedett II. Murád főerőitől, az ütközetben I. Ulászló király is meghalt.

Az ezután kormányzói tisztséget betöltő Hunyadi azonban nem mondott le a törökök ellen hadjáratról: azt tervezte, hogy előrenyomuló seregét szerb, bolgár és román önkéntesekkel egészíti majd ki, és egyetlen ütközetben döntő csapást mér a szultán főerőire.

A törökverő hadvezér II. László havasalföldi vajdával, majd Kasztrióta György albán fejedelemmel is szövetségre lépett, Brankovics György szerb despotát azonban nem tudta megnyerni ügyének. Brankovics ráadásul értesítette II. Murádot Hunyadi 30 ezer fős seregének érkezéséről, és tanácsot is adott a szultánnak a magyarok legyőzéséhez.

Véres mészárlás a csatatéren

Murád kétszeres túlerővel indult meg a keresztények ellen, a szerb despota csapatai pedig távol tartották az albán seregeket a sorsdöntő ütközettől, és ők feleltek azért is, hogy az október 17-én kezdődő összecsapás előtt a szultán csapatai a magyarok hátába kerültek.

A magyar sereg október 17-én állt először hadrendbe a létszámban nagyobb, és előnyösebb pozíciót elfoglaló szultáni erőkkel szemben, 18-án pedig Hunyadi összehangolt támadást indított. II. Murád katonái visszaverték a rohamot, amelyben Székely János horvát bán – Hunyadi János sógora és alvezére is elesett. Székely halálát látva a magyar sereg sorai megrendültek, a havasalföldiek elmenekültek. Murád erői másnap hajnalban bekerítették a magyar szekértábort, és a déli órákra szinte egytől egyig lemészárolták a hősiesen védekező keresztényeket.

A második rigómezei csata tehát borzasztó vérveszteséget hozott a szövetségesek számára, a hadjáratban részt vevő nemes urak többsége mellett körülbelül 16 000 vitéz is halálát lelte a harcmezőn. A veszteségeket tetézte, hogy a Magyarország felé menekülő katonák java részét a bosszúszomjas szerbek felkoncolták, vagy fogságba ejtették. Utóbbi sors várt a fővezérre, Hunyadira is, aki hosszú hónapokat raboskodott Szendrő várában, és csak tetemes váltságdíj fejében nyerte vissza szabadságát.

A kudarc viszont nem hazánkat sújtotta leginkább: Magyarország ezután is képes volt megvédeni határait, viszont soha többé nem vállalkozott a Balkán-félsziget felszabadítására. A rigómezei fiaskó tehát megpecsételte a gyenge, balkáni keresztény államok – Szerbiát is ideértve – sorsát, akik ezután magukra maradtak a törökkel szemben.

Kapcsolódó
Embertelen mészárlásba torkollt a mohácsi csata
A király is odaveszett a megsemmisítő vereségben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik