Pirotechnikai eszközökkel próbálták utánozni azt az ágyúrobajt, amelyre 250 évvel ezelőtt ébredtek a településen, mikor az osztrák császári-királyi katonaság rátámadt a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyekre – mondta Szentes Csaba, a Csíkszereda közelében fekvő település polgármestere.
Harangok kondultak
Madéfalván (Siculeni) és megannyi más székelyföldi településen is éjfélkor megkondultak a harangok a több száz áldozatot követelő vérengzés áldozatainak emlékére.
Az emlékező éjféli harangozásra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérte fel karácsony előtt a történelmi magyar egyházakat. Szentes Csaba polgármester az MTI-nek elmondta, a felkérés nem volt újszerű, hiszen a csíki római katolikus papok már előzőleg megállapodtak a harangozásról.
Madéfalván már vasárnap elkezdődött az évfordulós megemlékezések sorozata. A templomtéren mintegy száz, korabeli ruhába öltözött székelyföldi hagyományőrző jelenítette meg az 1764-es eseményeket.
Hétfőn történészek előadásaival és kiállításmegnyitóval folytatódott a rendezvénysorozat, amelyen a madéfalvi veszedelem következtében elvándorolt, és az al-Duna mellett megtelepedett székely települések mintegy ötven képviselője is részt vesz.
Az erőszakos sorozás ellen menekültek
Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzést előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében.
Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást.
