Az orosz–ukrán háború szombati eseményeiről szóló tudósításunkat itt olvashatja el.
Iulian Fota román külügyminiszter berendelte az orosz külképviselet vezetőjét, a Románia területén lezuhant dróntörmelék miatt.
A miniszter elégedetlenségét fejezte ki Románia légterének nyilvánvaló megsértése miatt, miután az ukrán határ közelében megtalálták a legújabb orosz drón roncsait. A bukaresti kormány közleménye szerint
Fota határozottan felszólította az orosz felet, hogy hagyjon fel az ukrán lakosság és infrastruktúra elleni akciókkal, ideértve azokat is, amelyek bármilyen módon veszélyeztetik a térségben élő román állampolgárok biztonságát és védelmét.
Románia területén orosz harci drón roncsaira legutóbb szombaton bukkantak. Egy héttel korábban az ukrajnai Izmajil dunai kikötője elleni orosz támadása után találtak Romániában ilyen törmelékeket, akkor azonban Románia közölte, hogy az incidens nem jelentett közvetlen harci fenyegetést az országra nézve.
(The Guardian)
Olyan folyamat, amelyik Oroszországot héttérbe szorítja, nem lehet életképes a fekete-tengeri gabonaegyezménnyel kapcsolatban
– figyelmeztetett Recep Tayyip Erdogan a G20 csúcstalálkozó után az indiai fővárosban, Új-Delhiben.
A török elnök egyúttal bejelentette, hogy hamarosan találkozót tartanak a kérdésről Oroszország, Ukrajna és az ENSZ képviselői részvételével, bár ennek várható időpontját illetve helyszínét nem részletezte.
(Al Jazeera)
A napokban jelent meg a hír: az osztrák hatóságok elutasították az Ukrajnából az országba érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását. A Do Rzeczy lengyel lap számolt be arról, hogy Ausztria az első Európai Uniós ország, amelyik megtagadja a hadkötelesek kiadatását Ukrajnának – írta az Atv.hu.
Sajtóinformációk szerint Ausztriában jelenleg mintegy 14 ezer 18 – 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.
Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e, vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának
– nyilatkozta Semjén Zsolt vasárnap a portálnak. „Minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy – ha ő úgy dönt –, visszamegy” – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. „Minden Ukrajnából menekült Magyarországon biztonságban van. Sem őt, sem adatait nem adjuk ki!” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Az ukrán offenzíva körülbelül 90 napja kezdődött. Lassabban zajlik az előrehaladás, mint ahogy azt tervezték. De ez a különbség egy papíron megtervezett háború, és egy valódi háború között – mondta Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a BBC-nek. Itt valódi emberekről, való járművekről beszélünk, amelyek valódi aknamezőkön haladnak át, a halál és a pusztulás valódi – tette hozzá.
A tábornok szerint az ukránoknak még mindig van körülbelül 30-45 napjuk, az időjárástól függően, hogy eredményeket érjenek el. – Tehát az ukránok nem végeztek. Ez a csata nem fejeződött be – hangsúlyozta Mark Milley, aki szerint még korai lenne értékelni az ellenoffenzívát. Szerinte fontos részsikereket elértek az ukránok.
Az kétségtelen, hogy a tél közeledtével egyre nehezebb lesz szárazföldi harci cselekményeket indítani, mert az eső és a sár ezt lehetetlenné fogja tenni. Ettől függetlenül – húzta alá Mark Milley – jelenleg még túl korai azt állítani, hogy ez az offenzíva kudarcot vallott vagy nem.
Meghalt egy spanyol segélyszervezet munkatársa Ukrajnában, amikor egy rakéta eltalálta azt a járművet, amelyben utazott – jelentette be Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter vasárnap.
„Szóbeli megerősítést kaptunk a tragédiáról” – mondta Albares újságíróknak Indiában, ahol részt vett a G20-találkozón. Albares nem nevezte meg a segélyszervezet munkatársát – jelentette a Reuters.
Egy kanadai segélymunkás is meghalt egy szombati támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck régióban – közölték a hatóságok.
Képünk egy korábbi orosz rakétatámadás pusztítását mutatja.
Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök vasárnap közölte, hogy országa 2025-től további 2 milliárd dolláros (körülbelül 720 milliárd forint) hosszú távú segélyt nyújt Ukrajnának, a korábban jövőre ígért 300 millió dolláros támogatáson felül – írta a Yonhap news alapján a Guardian.
A bejelentés a G20-as országcsoport újdelhi csúcstalálkozóját történt.
Nem szabad, hogy bizonyos geopolitikai ügyek zátonyra futtassák a G20-as országcsoport újdelhi csúcstalálkozóját – figyelmeztetett vasárnap Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök (képünkön Narendra Modi indiai miniszterelnökkel) az országcsoport újdelhi csúcstalálkozóján.
„Nem áll érdekünkben a G20-ak megosztottsága. Konfliktus helyett békére és együttműködésre van szükségünk” – szögezte le az államfő. India vasárnap, a csúcstalálkozó záróeseményén hivatalosan is átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának.
Lula előző nap, a Firstpost című indiai hírportálnak adott interjújában továbbá elmondta, a brazil hatóságok nem fogják letartóztatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha úgy dönt, részt vesz a G20-ak jövő évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján. „Úgy gondolom, Putyin nyugodtan eljöhet Brazíliába (…) Annyit mondok, amíg én vagyok Brazília elnöke, és ő eljön az országba, semmiképpen nem tartóztatják le” – jelentette ki.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ad helyet a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő BRICS csoport legközelebbi csúcstalálkozójának, melyre ő maga is el kíván menni, s úgy vélte, orosz kollégája viszonozza majd a látogatást.
Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával. Amennyiben olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják. Brazília e statútumot 2000-ben írta alá. Putyint azóta több nemzetközi eseményen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselte. Korábban Cyril Ramaphosa, a dél-afrikai köztársaság elnöke már kérte az ICC-t, hogy a BRICS-országok augusztus találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, „mert az hadüzenetnek minősülne”. Az eseményen Oroszországot végül Lavrov képviselte.
Az ukrán-magyar határszakaszon 7718-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 11 349-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 129 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ukrán tisztviselők szerint orosz drónok támadták meg Kijevet vasárnap hajnalban, de áldozatokról nem érkezett jelentés – írja a BBC.
A cikk szerint legalább 10 robbanás hangja hallatszott a fővárosban, és légiriadó-szirénák jelezték, hogy a lakóknak menedéket kell keresniük.
A kijevi katonai közigazgatás főnöke, Szerhij Popko elmondta, hogy a lehulló törmelék tüzet okozott egy lakóépületben, de eloltották.
Vasárnap a város illetékesei három kerületet neveztek meg, amelyek érintettek voltak a dróntámadásban, ezek mindegyike a városközpontban vagy annak közelében található. Hozzátették, hogy Kijev légvédelmi rendszere hatékonynak bizonyult a várost célzó legtöbb orosz drón és rakéta ellen.
Popko szerint körülbelül 20 iráni gyártmányú Shahed drónt lőttek le vasárnap. Több irányból csoportosan repültek Kijev felett – mondta. A legtöbb törmelék nyílt terepre hullott – tette hozzá –, de néhány személygépkocsi és egy trolibuszkábel is megsérült.
