Ukrán hírszerzés: Még nem biztos, hogy Prigozsin meghalt

Az észak-koreai fővárosban, Phenjanban díszszemlével emlékeztek meg szombaton az ország megalapításának 75. évfordulójáról – közölte a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség. A rendezvényen orosz és kínai delegáció is részt vett, és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is jelen volt.

Kim Dzsongun az alkalomból találkozott a Liu Kuo-csung miniszterelnök-helyettes vezette kínai küldöttséggel. Peking nevében Hszi Csin-ping államfő is levélben fejezte ki készségét „a stratégiai kommunikáció és a munkaszintű együttműködés megerősítésére” a kelet-ázsiai szomszéddal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén levelet küldött Kimnek, amelyben közölte, hogy a két ország bővíteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat a Koreai-félsziget és a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében. A Kreml közlése szerint Putyin azt írta:

Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéseinknek köszönhetően tovább fogjuk erősíteni (…) a kétoldalú kapcsolatokat minden fronton.

Hozzátette: „Ez teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek”, és hozzájárul „a biztonság és stabilitás biztosításához a Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában”. Kim korábbi jelzések szerint Oroszországba készül, hogy találkozzon Putyinnal.

A phenjani felvonuláson teherautókon egyebek között elhelyezett rakétavetőket és csapatokat, valamint fegyvereket vontató traktorokat mutattak be. Az esemény a KCNA tájékoztatása szerint „félkatonai erők” felvonulása volt, és nem a hadsereg reguláris alakulatainak szokásos felvonulása, így nem mutattak be interkontinentális ballisztikus rakétákat sem.

(MTI)

Újabb, az orosz hadsereg által használt drónokhoz hasonló darabokat találtak román földön – közölte szombaton Klaus Iohannis román államfő, illetve a védelmi minisztérium.

A köztársasági elnök szerint ez azt jelzi, hogy megsértették Románia szuverén légterét és ez veszélyt jelent a térségben élő román civilekre – számolt be a Guardian. A héten ez már a második ilyen eset volt.

Iohannis közölte azt is, hogy tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a dróndarabokról, aki a NATO nevében szolidaritásáról biztosította Romániát.

During the phone call 📞 I had today with @NATO Secretary General @jensstoltenberg, we discussed about the identification, by the Romanian 🇷🇴 authorities, on our soil of new drone parts, similar to those belonging to drones used by the Russian military.

— Klaus Iohannis (@KlausIohannis) September 9, 2023

Minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától területszerzés céljából – foglaltak állást a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport tagjai az Újdelhiben tartott csúcstalálkozó szombaton kiadott zárónyilatkozatában, de közvetlenül nem ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt.

Az ENSZ Alapokmányának értelmében minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától olyan területszerzés céljából, amely sérti bármely állam területi épségét, szuverenitását vagy politikai függetlenségét

olvasható az Ukrajnával foglalkozó résznél. A dokumentumban ismételten hangoztatták azt az elvet, hogy „az atomfegyver elfogadhatatlan”. Kiemelték azt is, hogy „véget kell vetni a polgári infrastruktúrák elleni támadásoknak”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háború tavaly februári kezdete óta rendszeresen részt vesz a nemzetközi tanácskozásokon, így a G20 tavalyi csúcstalálkozóján is, az indiai házigazdáktól nem kapott meghívást.

A csúcsértekezlet résztvevői a többi téma közül a zárónyilatkozatban kiemelték, hogy „gyorsítani kell az erőfeszítéseket a szénalapú áramtermelés kivezetése érdekében”, és újból megerősítették országaik elkötelezettségét arra, hogy középtávon csökkentik „a fosszilis energiaforrások kevéssé hatékony felhasználási módjainak támogatását”.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásában világszinten 80 százalékban érintett G20 tagországainak vezetői elismerték, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) ajánlásaiban szereplő 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentéshez az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors, határozott és fenntartható – 2019-hez viszonyítva 43 százalékos – mérséklésére van szükség 2030-ig.

Kijelentették továbbá, hogy támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásokat 2030-ig megháromszorozzák, és ígéretet tettek az éghajlatváltozás elleni intézkedések hatékonyabbá tételére. Egyben figyelmeztettek, hogy az erre irányuló befektetéseknek lényegesen növekedniük kell.

A résztvevők vállalták, hogy országaikban 2030-ig helyreállítják a károsodott ökoszisztémák legkevesebb 30 százalékát, és intézkedéseket hoznak a talajromlás megakadályozása érdekében. Kijelentették azt is, hogy a fejlődő országoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények döntéshozatali folyamatában, ami meglátásuk szerint segíteni fog az ezen intézmények iránti bizalom növelésében, és hatékonyabbá teszi a munkájukat.

A vezetők megállapodtak abban, hogy együttműködnek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kérdéseiben. Szorgalmazták az egyenlő hozzáférést mindenki számára a védőoltásokhoz, a minőségi orvosi ellátáshoz és diagnosztizáláshoz szerte a világon.

Újdelhiben Joe Biden amerikai elnök, a házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Indiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő vasútvonal és szállítási folyosó kiépítését jelentette be. A folyosó segíti majd a kereskedelmet, az energiaforrások szállítását, és hozzájárul a digitális összeköttetés javulásához is, magában foglalja Indiát, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és az Európai Uniót – közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója. Ursula von der Leyen közlése szerint a beruházás a vasútvonalon kívül nagyfeszültségű vezetéket, egy hidrogénvezetéket, valamint nagysebességű adatátviteli összeköttetést is magában foglal majd.

(MTI)

A kárpátaljai magyarok több száz éve élnek a szülőföldjükön, ezért államalkotó tényezők szeretnének lenni, az ezzel járó jogokkal és lehetőségekkel, és „kitartó szívóssággal” kérik vissza az anyanyelvi oktatás terén elvett jogokat – fogalmazott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke Visken, a megye magyar iskoláinak tanévnyitó ünnepségén.

A kárpátaljai magyar iskolák hagyományos tanévnyitó ünnepségének idén a felső-tiszavidéki Visk nagyközség református temploma adott otthont. Az ünnepi istentiszteletet követően Orosz Ildikó megnyitotta az új tanévet, és hangoztatta, hogy a pedagógusok az elmúlt, bizonytalanságokkal teli tanévben is megállták a helyüket.

A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának – fogalmazott. Az eredmények között kiemelte a szövetség közreműködését a jelenléti oktatást lehetővé tevő óvóhelyek kialakításában, a tantárgyi vetélkedők, nyári táborok, pedagógus-továbbképzések megtartását.

Kiemelte, hogy a KMPSZ szervezésében 800 gyerek nyaralhatott a zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 olyan ukrán gyerek is, aki a magyart idegen nyelvként tanulta. A Kárpátalján lebonyolított Határtalanul nyári táborok pályázatának keretében augusztus utolsó hetében 55 iskolában 2500 gyerek vett részt a napközis foglalkozásokon. Orosz Ildikó külön köszönetet mondott a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a magyar állami és civil szervezeteknek a folyamatos támogatásért.

A KMPSZ előzetes felmérése szerint idén 99 iskolában nyitottak magyar osztályokat, ahol összesen közel tizenötezer gyerek tanul. Az első osztályosok száma meghaladja az 1100-at, ami megközelíti a tavalyi mutatót.

Az itthon maradt gyerekekért „érdemes és kell tenni a dolgunkat ebben a tanévben” – emelte ki Orosz Ildikó. Szavai szerint „mi nem migránsként jöttünk ide, mi ide születtünk, és több száz éve itt élünk”. A kárpátaljai magyarok államalkotó tényezők szeretnének lenni és élni az ezzel járó jogokkal és lehetőségekkel.

Kitartó szívóssággal kérjük vissza elvett jogainkat az anyanyelvi oktatás terén

húzta alá Orosz Ildikó.

A szokásoktól eltérően a tanévnyitó ünnepség végén felolvasták a KMPSZ nyilatkozatát, amelyben felkérik az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák a korábban meglévő oktatási és nyelvhasználati jogok visszaállítását.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők egységei előrenyomultak a Robotine várostól keletre fekvő többrétegű orosz fő védelmi vonalra – jelentette a brit védelmi minisztérium szombaton. Az ukrán gyalogság továbbra is fokozatos taktikai előrenyomulást hajt végre az orosz állások ellen, és fenyegetést jelentenek a térségben lévő orosz erőkre.

A brit hírszerzés szerint az ukrán erők a Bahmuttól délre lévő orosz állásokra is nyomást gyakorolnak és sikereket könyvelhetnek el Kliscsijivka és Adrijivka között. Nagyon valószínű, hogy Oroszország a frontvonal más területeiről csoportosított át csapatokat, hogy a Robotine körüli leépült egységeket helyettesítsék. Ezek az átcsoportosítások korlátozhatják Oroszországot abban, hogy saját támadó műveleteket hajtson végre a frontvonal más területein.

Az átcsoportosítások nagy valószínűséggel a védelmi vonalakra gyakorolt nyomást is jelzik, különösen Robotine környékén – tette hozzá a jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 September 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/1MTC91GtCL

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/TxYidLP9Ta

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 9, 2023

Az ukrajnai Lvivbe látogatott szombaton Boris Johnson, akit a város polgármestere, Andrij Szadovij „Ukrajna barátjának” nevezett az erről szóló bejegyzésében.

Welcome the great friend of Ukraine @BorisJohnson to Lviv ;) https://t.co/MI2QKFBfC7 pic.twitter.com/62PpMgRC7Q

— Андрій Садовий (@AndriySadovyi) September 9, 2023

Váratlanul az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, hogy kifejezze támogatását Kijevnek az Oroszország elleni harcban, jelentette be szombaton a minisztériuma.

Japán csatlakozott a Nyugathoz, amely támogatja Ukrajnát és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azonban nem teszi lehetővé, hogy Japán fegyvereket szállítson Ukrajnának.

Ez az első japán külügyminiszteri látogatás Ukrajnában azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

Hajasi szombaton találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, akit tájékoztat az Ukrajna gazdasági újjáépítését elősegítő, az év végén vagy jövő év elején megrendezendő japán konferencia terveiről. Látogatására japán üzleti képviselők kísérték el, közölte tárcája.

A japán Kyodo hírügynökség szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják.

A hét elején Hajasi Jordániába, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és Lengyelországba utazott, hogy találkozzon az országok vezetőivel.

Kisida Fumio japán miniszterelnök korábban, márciusban, a hirosimai G7-csúcstalálkozót megelőzően meglepetésszerű látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a G7-csúcstalálkozó utolsó napján elutazott Hirosimába. A G7 vezetői megígérték, hogy amíg szükséges, támogatni fogják Ukrajnát a védekezésben.

(MTI)

Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint még várni kell a Wagner-csoport alapító-vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinnak a haláláról szóló hírek megerősítésével.

Az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint Vadim Szkibickij úgy fogalmazott:

Várjunk. Ez nem olyan egyszerű. Ez ugyanaz a Prigozsin, akivel korábban már történt egy állítólagos repülőgép-baleset, mégis életben maradt. Ez Oroszország, nehéz megérteni az ilyen dolgokat

Korábban ebben a kérdésben ukrán részről nem merült fel kétely, maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyint tartja felelősnek Jevgenyij Prigozsin haláláért. Mint ismert, augusztus 23-án este lezuhant egy kisrepülő az oroszországi Tver régióban, a fedélzeten mindenki életét vesztette, köztük a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin is.