Újabb front nyílt a Budapest és a kormány közötti harcban, miután kiderült, évi 150 milliárd forintnyi pluszbevétel reményében átírná az Építési és Közlekedési Minisztérium az útdíjak szabályait. A javaslat egyik sarkalatos pontja, hogy az M1-es és az M5-ös, illetve az M4-es és az M3-as autópályákat összekötő szakaszainak bevonásával az M0-s autóút teljes egészében fizetőssé válna.
Karácsony Gergely főpolgármester tiltakozásának adott hangot a Facebook-oldalán. Mint írta, az autósok megsarcolása mellett ismét Budapestnek, a budapestieknek okoz kárt a kormány, az M0-st nem fizetőssé, hanem ingyenessé kell tenni szerinte, és ezt már többször kezdeményezték is. Bejelentette, ezt megteszik újra, érvekkel, tényekkel, adatokkal.
A 24.hu rákérdezett a fővárosi önkormányzat sajtóosztályán, hogy konkrétan mik azok az érvek, tények és adatok, melyek alátámasztják azt, hogy az M0-s fizetőssé tétele többletdugókat eredményezne a fővárosban.
Megsaccolta a főváros a forgalomátalakulást
Válaszukban leírták, a fizetős M0-ás – benne a bevezetni kívánt „hídvám” – dugókat, környezetszennyezést okozna a fővárosban, és igazságtalan sarcot jelentene a budapestieknek. Emlékeztettek, a kormány javaslata szerint az M0-s elkerülőút teljes szakasza – beleértve a Dunán átívelő Megyeri és Deák Ferenc hidat, valamint a Ráckevei (Soroksári) Duna felett átívelő hidat is – fizetőssé válna 2024 januárjától.
A Budapesti Közlekedési Központ az Egységes Forgalmi Modell segítségével vizsgálta a díjfizetés bevezetésének várható forgalmi hatásait a városi úthálózaton. A jelenlegi és az útdíj bevezetését követően bekövetkező forgalmi átrendeződéseket mutatja a térkép: a piros szín a forgalom növekedését, a zöld a forgalom csökkenését jelenti az adott útszakasz esetében.
„Egy átlagos hétköznap teljes napi forgalmával számolva a fizetősre tervezett utakon, és ennek hatására az M0-s autóúton és az M31-es autópályán csökken a forgalom, ezzel párhuzamosan többletforgalom jelenik meg Budapesten belül és agglomerációs bevezető utakon. A kormány javaslata több dugót eredményezne a városban.
A bevezető utakon és az M3-as autópályán várható a legnagyobb forgalomnövekedés, ezzel tovább növelve az amúgy is forgalmas útszakaszok terheltségét
– magyarázták.
Úgy folytatták, olyan budapesti autósoknak is „hídvámot” kellene fizetniük, akik a a III. és a IV., valamint a XXI. és a XXII. kerületek között, vagyis a városon belüli közlekedésre használják a kormány által fizetőssé tenni kívánt hidakat. A forgalmi modell alapján naponta mintegy 16 700 ilyen utazás történik Budapesten belül, vagyis ez több tízezer budapestinek jelenthet többletkiadást. Szintén forgalom-növekedést jelentene a városon belül az is, hogy a teherforgalom számára olcsóbbá válik áthajtani a fővároson, mint azt az M0 autópályán megkerülni.
A fővárosi önkormányzat tájékoztatásában új információ, hogy számításaik szerint az M0-ás díjkötelessé váló szakaszai közül
- a déli-délnyugati szektorról 4400 jármű/nap csökkenés,
- a keleti szektorban 400–1500 jármű/nap csökkenés,
- az M31-es autópályán pedig 300–500 jármű/nap csökkenés várható.
Magyarul a főváros nagyjából arra számít, hogy napi hatezer jármű kerülheti el az M0-st Budapesten keresztül. Közölték,
A főváros egyébként azt is kifogásolja, hogy a kormány tervei szerint útdíjat kellene fizetni a BKK által megrendelt budapesti buszok után is, amelyek budapesti célpontok között szállítják az utasokat az M0-s hídjain. Ezek a BKK járatok jelenleg 29 autóbusz rendelkezésre állását igénylik, de a díjfizetés bevezetése ennél jóval nagyobb járműállományt érintene. Összességében a főváros álláspontja az, hogy nem az M0-ás és hídjainak fizetőssé tétele, hanem éppen az M0-ás ingyenessége szolgálja Budapest érdekeit.
ÉKM: mindenki rendelkezésre áll a vármegyei matrica
A 24.hu megkereste a javaslatot benyújtó Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Lázár János tárcájának válasza azt sugallja, hogy aligha fogják érdemben felülvizsgálni ezt az elképzelést, mégpedig arra hivatkozva, hogy lehet vármegye matricát venni.
„Azoknak az úthasználóknak, akik rövidebb szakaszokon közlekednek rendszeresen és nem rendelkeznek matricával – számukra született meg a vármegye matrica.
Minden budapesti és Pest vármegyei lakos rendelkezésére áll az 5720 forintos vármegyei matrica ahhoz, hogy egész évben igénybe vegye a vármegyében található gyorsforgalmi utak nyújtotta gyorsabb, biztonságosabb úthasználati lehetőséget
– írta lapunknak a minisztérium.
Vitézy szerint a lépés nem lesz érdemben hatással Budapest forgalmára
Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár sem osztja a főváros álláspontját a kérdésben. Megkeresésünkre arról beszélt, hogy az M0-s autóút nagyrészt eddig is fizetős volt, a Pest vármegyei matrica egy hónapra vetítve 500 forint alatti összegbe kerül, és a budapesti külvárosi és agglomerációs autósok igen jelentős része eddig is megváltotta.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a most egyeztetés alatt lévő kormányrendeletben foglalt,
az 5 éves fenntartási időszak lejártával válhatnak most azzá. Véleménye szerint ez érdemben Budapest forgalmára, különösen a Hungária körúton belüli sűrű városszövet forgalmára nem lesz hatással.
Ezt Vitézy egyrészt azzal indokolta, hogy a budapesti külvárosi autósok jellemzően ma is használják a fizetős gyorsforgalmi hálózatot, akár épp az M0 fizetős szakaszait, akár a sugárirányú autópályák fizetős bevezető szakaszait, tehát amúgy is megveszik a Pest megyei matricát.
Ezt támasztja alá a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vizsgálata is. Az eredmények szerint az M0-ás autóút jelenleg ingyenes szakaszain az e-matricás járműáthaladások 97,3 százaléka esetében már most is rendelkeznek e-matricával a közlekedők. Az érintett áthaladások 98 százalékánál jellemzően éves országos vagy Pest vármegyei e-matricája van a járműveknek, a további 2 százalék esetében havi vagy heti jogosultsággal rendelkeznek.
Másrészt bár kevesen vannak, de akik esetleg külvárosi autósként ma nem rendelkeznek megyei matricával, és csak az M0-ás most fizetőssé váló szakaszait használják csak (például a két Duna-híd valamelyikét kizárólag), számukra az M0-ás akkora időnyereséget ad a Hungária-körgyűrűhöz képest, ami valószínűleg megéri majd nekik havonta kevesebb, mint egy liter benzin árát.
A Budapesten áthaladó tranzitforgalom szempontjából az intézkedés irreleváns, a körgyűrű minden jelentős, Budapesten keresztüli útvonalat is választani tudó (például M7–M3) tranzitforgalom számára eddig is fizetős volt, és ennek eddig sem volt jelentős városba terelő hatása, érthető okból: aki tranzitforgalomban halad, már úgyis rendelkezik matricával.
Nincs értelme az M5–M1 vagy M4–M3 tranzitban a matricavásárlást elkerülendő közlekedni Budapesten át, ha az autópályák maguk ugyanazzal a matricával vehetők csak igénybe, szerintem ez logikusan belátható” – magyarázta.
Vitézy Dávid szerint a főpolgármester tiltakozása nem alapos, ahelyett ő sokkal inkább azt tartaná Budapest szempontjából jogos felvetésnek, hogy a körgyűrű fizetőssé tételéből eredő bevételek segítsenek a budapesti agglomeráció megoldatlan és régóta fájóan hiányzó kötött pályás fejlesztéseinek finanszírozásában, például a HÉV-ek fejlesztésében – ami uniós források híján elakadt az elmúlt évben.
A főváros ugyanakkor aligha fogja feladni a harcot, Karácsony Gergely ugyanis levelet küldött a miniszteri rendelet tervezetének társadalmi egyeztetésre közzétett változatával kapcsolatban a fővárosi önkormányzat észrevételeivel.
