Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője egy budapesti sajtótájékoztatón azt is elmondta, az vehet részt az őszi kisebbségi választásokon, illetve az lehet a választásokon jelölt, aki a következő hat hétben kérni fogja a névjegyzékbe vételt. A névjegyzékbe vételre vonatkozó felhívást és az ehhez szükséges adatlapot a települések, Budapesten pedig a kerületek jegyzőinek szerdáig kellett eljuttatnia mind a 8 millió magyar választópolgárhoz.
Az OVI vezetője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a választói névjegyzékek nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg. „A kisebbségi választói jegyzéket tilos közszemlére tenni” – közölte, hozzátéve: abba csak a meghatározott választási szervek, valamint – jogorvoslati eljárásban – a bíróságok tekinthetnek be.
Rytkó Emília közölte, a múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban mindenki szavazhatott kisebbségi jelöltre, aki részt vett a kisebbségi választásokkal egy időben tartott önkormányzati választáson.
A most októberben tartandó választáson településenként egy – indokolt esetben több – szavazókört állítanak fel, amelyekben a kisebbségi névjegyzékben szereplők leadhatják voksukat. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
