Gazdaság

Nagyon messze van még a magyar euró

MTI/Bruzák Noémi
MTI/Bruzák Noémi

Varga Mihály szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni. A pénzügyminiszter szombaton, a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon elmondta, most az van napirenden, hogy két válság után hogyan tudjuk a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni. A fiskális politikának a hiányt, az adósságot csökkentenie kell – szögezte le.

Volt olyan időszaka a gazdaságpolitikának, amikor az árfolyamrögzítésen kívül minden feltételt tudtunk teljesíteni, a két legutóbbi válság azt erősítette fel, hogy ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a magyar gazdaságnak. Politikai szempontból is több előnye lenne az euró bevezetésének a pénzügyminiszter szerint. Utalt arra, hogy az Eurobarometer ez év januári felmérése szerint a magyar lakosság 72 százaléka szimpatizál az euró bevezetésével, hiszen mindenki a stabilitásra vágyik.

A közös valuta hátrányaként említette az önálló monetáris politika feladását és azt, hogy az Európai Központi Bank döntéseit elsősorban a magországok szempontjai, a francia, német, holland, olasz szempontok alapján hozza meg, Magyarország a perifériára kerülhet.

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja ehhez hozzátette:

nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.

Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a 2030-as évtizedben következhet be. Az MNB-nél figyelembe vesznek egy megfelelőségi indexet, amelyben a maastrichti és a konvergenciakritériumok mellett makrogazdasági tényezők – infláció, államadósság – is szerepelnek. Ez az index azt mutatja, nem vagyunk alkalmasak az euró bevezetésére, tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik