“Budapest ,56 Szabadság Nyilatkozat
Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóján kiáltvánnyal fordulunk a népekhez, nemzetekhez, az országok vezetőihez, véleményformáló személyiségeihez. Az a közös elhatározás vezérel bennünket, hogy ezen az ünnepen emléket állítsunk 1956 hőseinek és idézzük a forradalom történelmi mondanivalóját.
Fél évszázada Magyarországon erőszakkal, félelemmel, mérgező hazugsággal telt be a pohár, s egy történelmi másodperc – néhány nap – elég volt ahhoz, hogy szétvesse az összeomlásra érett kommunista diktatúrát.
Egy szabadságvágytól fűtött ország lépett fel a szovjet katonai jelenléttel támogatott totalitárius rendszer ellen s nyilvánította ki emberi méltóságát. Egyetlen, egybehangzó “nem!” elég erőt adott a munkásoknak, hogy a munkástanácsokat, forradalmi bizottságokat alakítva saját kezükbe vegyék sorsukat, elég ösztönzést a falvaknak, hogy minden központi irányítás nélkül ellássák a fegyveres harcok súlyát viselő Budapestet élelemmel, elég bátorságot fiatal srácoknak, hogy megállítsák a szovjet tankokat és egyetemista lányoknak, hogy golyózáporban is gondoskodjanak valamennyi oldal sebesültjeiről.
Egy nép nőtt önmaga fölé a szabadságért vívott harcban, s mutatott példát a világnak halált megvető bátorságból, emberségből.
Ötvenhat szelleme arra tanít, hogy egy ország, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes felülemelkedni minden megosztó érdeken, nemzetté válik, és példát tud mutatni az egész világnak.
A nemzetközi közvélemény, kivált a fiatalok, szívvel-lélekkel a magyar ügy mögé álltak. Számukra a magyar forradalom alapélmény volt, a szabadság élménye. A világ tudatában a magyar név a szabadság és demokrácia elemi erejű szinonimájává lett.
Aztán jött a megtorlás: százak kivégzése, ezrek bebörtönzése, tízezrek meghurcoltatása, százezernyi magyar – jórészt fiatal – menekülése. Akikre itthon üldöztetés várt, odakint magány. Még ha azt a befogadó országok szeretete és megbecsülése nagyban oldotta is.
Kiáltványunk tisztelgés a neves és névtelen hősök előtt. A forradalom 13 napig, az utóvédharcokkal együtt másfél hónapig tartott, de 50 éven keresztül – közvetve vagy közvetlenül – hatott mindarra, ami Magyarországon, Európában és a világon történt. Bár a forradalmat leverték, végül a szabadság győzött az egész régióban!
Kiáltványunk – 1956-ból is táplálkozóan – kifejezi bizonyosságunkat és mély meggyőződésünket abban, hogy a szabadság legyőzhetetlen, hogy minden ember és minden nemzet szabadnak születik és egész életében szabadságra vágyik. Szabadság és emberség – a gondolat szabadsága és a cselekvés embersége – kiegészítik egymást.
Kiáltványunk közös felelősségre és közös munkára bíztat: szabadnak születni ajándék, de szabadon élni és mások szabadságát tiszteletben tartani közös felelősség, közös kötelesség.”