A vártnál szűkebb többséget szerzett a jobboldal az előrehozott spanyol parlamenti választáson. 100 százalékos feldolgozottságnál a konzervatív Néppárt (Partido Popular, PP) a leadott szavazatok 33 százalékát szerezte meg, ezzel 136 mandátumhoz jutott. Azonban hiába lesz 89-el több képviselője a PP-nek, mint az előző ciklusban, ez az eredmény a szélsőjobboldali VOX 33 mandátumával együtt sem elég a kormányalakításhoz – ehhez 176 mandátum kellett volna.
A kormányzó szocialisták viszont jobban szerepeltek a közvélemény-kutatások által jósoltnál, hiszen Pedro Sánchez miniszterelnök pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 122 mandátumot szerzett. Sőt, még kormányalakításra is esélye lehet a pártnak, hiszen a Yolanda Diaz munkaügyi miniszter által vezetett, több baloldali pártot tömörítő Sumar 31 mandátumával, illetve kis katalán és baszk pártok támogatásával akár még újra kormányra is juthat, de ezt hónapokon át tartó alkudozás is megelőzheti, mutat rá elemzésében a Guardian.
Az új törvényhozás alsóházában összesen tizenegy politikai formáció szerzett mandátumot, a felsorolt négy nagy párt mellett a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), Euskal Herria Bildu (Baszk Népi Gyülekezet), Baszk Nacionalista Párt (PNV), Galiciai Nacionalista Blokk (B.N.G), Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) és a Navarrai Népi Unió (U.P.N.).
Miután augusztus 17-én felállt az új parlament, VI. Fülöp király elsőként Alberto Núnez Feijóo konzervatív miniszterelnök-jelöltet kéri fel a kormányalakításra. Amennyiben több kisebb párttal kiegészülve sikerül koalíciót alkotnia a Santiago Abascal-vezette VOX-szal, úgy Francisco Franco halála óta először lesz szélsőjobboldali párt tagja a spanyol kormánynak.
2015-ben hasonló helyzetben a PP kormányfőjelöltje, Mariano Rajoy visszautasította a király felkérését, miután nem tudta megszerezni kormányalakításhoz szükséges támogatást. Ha Feijóo is visszakozik, a király Pedro Sánchez miniszterelnökhöz fordulhat ugyanezzel a kéréssel. A törvény nem szab határidőt a kormányalakítási folyamatra, de ha a miniszterelnök személyéről szóló első szavazástól számított két hónapon belül egyetlen jelölt sem szerez többséget, új választásokat kell tartani.
A részvételi arány 70,18 százalékos volt, több mint 24 millióan éltek szavazati jogukkal. Négy évvel ezelőtt a jogosultak 66,23 százaléka voksolt.
