Napok óta lángokban áll Franciaország, ahol többségükben kilátástalanságban tengődő, gyakran bevándorló hátterű kül- és elővárosi fiatalok azután kezdtek gyújtogatásba és erőszakba torkolló tiltakozásukba, hogy június 27-én, kedden Párizs Nanterre nevű elővárosában egy közúti ellenőrzést végző rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
A BBC beszámolója szerint a hatóságok először azzal próbálták magyarázni a halálhoz vezető intézkedést, hogy a meggyilkolt sofőr, Nahel Merzouk ellenállt a rendőri intézkedésnek, el akarta ütni a rá fegyvert fogó járőrt, aki azért volt kénytelen meghúzni a ravaszt, mert veszélyben érezte az életét.
Ám a közösségi médiában elterjedt egy, a tragédiát megörökítő videó, ami egyértelműen cáfolta ezt az állítást. A francia nemzeti hírügynökség, az AFP által is hitelesített videón az látható, ahogyan két rendőr reggel nyolc óra körül ellenőrizni próbál egy lengyel rendszámmal ellátott, bérelt, sárga A osztályú AMG Mercedest, miközben egyikük fegyvert fog az autó sofőrjére. Amikor az igazoltatott megpróbál elhajtani, az egyik rendőr beleereszt egy golyót. Ennek nyomán a lövés előtti pillanatban gázt kapó kocsi belehajt egy oszlopba.
Az ütközést követően az agyonlőtt fiatal utastársai elmenekültek a helyszínről, a sofőr a lövés eldördülése után egy órával belehalt a sérüléseibe. Az autóban egyébként semmilyen illegális szert vagy tárgyat nem találtak a rendőrök. A fiatal sofőr halála miatt a lövést leadó 38 éves rendőrt gyilkossággal vádolták meg, le is tartóztatták.
A hatóságok tájékoztatása szerint az autót azért akarták megállítani a motoros rendőrök, mert túl gyorsan ment, és a buszsávot is használta. A sofőr, akit szirénázva vettek üldözőbe, egy piros lámpán is áthajtott menekülése közben. És csak akkor érték utol, amikor a forgalom miatt nem tudott tovább haladni.
Az autó egyik elmenekülő utasa az incidens másnapján azt állította a La Parisiennek nyilatkozva, hogy az intézkedés közben az egyik rendőr többször is megütötte Merzoukot a fegyvere nyelével, a harmadik ütés után pedig a fiú lába felemelkedett a fékről, amitől elindult az autó.
Nahel Merzouk halála olaj volt a tűzre a banlieue névre hallgató, erősen szegregált elő- és külvárosokban élő, lakhelyük és származásuk miatt élethelyzetüket gyakran kilátástalannak látó francia fiatalok számára. A tiltakozási hullám futótűzként kezdett el terjedni. Az elmúlt évtizedekben megszokott módon még kedd éjjel rendőrökkel való összecsapásokba, gyújtogatásokba és erőszakba torkollt a csalódottságtól fűtött, Párizsba, más nagyvárosokba, és ezek elővárosaiba is tovább terjedő spontán tiltakozássorozat.
A gyilkosság óta eltelt közel egy hétben 45 ezer rendőrt vezényeltek ki az utcákra, akik eddig több mint 2 ezer tüntetőt tartóztattak le. A kilátástalanságuk okozta frusztráció miatt saját lakókörnyezetüket elpusztító fiatal tüntetők pedig azóta több ezer autót, buszokat, és villamosokat gyújtottak fel, több tucat rendőrőrsöt, csendőrségi laktanyát, önkormányzati rendészeti központot, iskolát és könyvtárat is megtámadtak, és felmérhetetlen mértékű kárt okoztak.
Jogsi nélkül vezetett, és még gyorsan is hajtott
A tragikus sorsú Merzouk – akinek a hatóságok egyébként sem a vezetéknevét, sem a származást nem közölték – egy Algériából származó édesanya és egy marokkói férfi egyetlen gyereke volt. Egész életében Nanterre Pablo Picasso lakótelepén élt az édesanyjával és a nagymamájával.
Az ismerősei által csendes és visszafogott fiatalemberként jellemzett 17 éves fiú gépész szeretett volna lenni, és az iskola mellett egy helyi rögbiklub tagja is volt. Édesanyja, Mounia azt mesélte, hogy nemcsak a „mindene” volt a kisfia, hanem a „legjobb barátja” is, akitől a végzetes reggelen is ölelkezve és puszizkodva váltak el.
„Anya, szeretlek” – búcsúzott el a fiú, amire az édesanyja csak annyit felelt: „Vigyázz magadra!”
Az Al Jazeera szerint Merzouk az utóbbi időben otthagyta az iskolát, és elkezdett futárként dolgozni egy helyi étteremnél. Ám Franciaországban 18 éves kortól lehet jogosítvány szerezni, így ételfutárként igen hamar a rendőrség látókörébe került.
Ez történt 2023. június 27-én is, amikor a buszsávban történő gyorshajtás miatt akarta lemeszelni őt az a két motoros rendőr, akik közül az egyik később meg is ölte.
Az áldozat nagymamája nyugalomra int, a kormány pedig hazaküldené a tüntetőket
Nahel Merzouktől szombaton vettek végső búcsút a családtagjai és a barátai egy helyi mecsetben tartott gyászszertartás keretei között. Addigra már országossá vált a tüntetéssorozat. Merzouk családja igazságot akar, gyászoló édesanyja például hangsúlyozta, hogy kizárólag a fegyvert elsütő rendőrre mérges, egy másik rokona pedig arról beszélt, hogy ők csak békés tüntetésre bátorították a tragédián felháborodó franciákat.
„Soha nem szólítottunk fel gyűlöletre vagy zavargásokra” – nyilatkozta a névtelenséget kérő rokon a BBC-nek, majd így folytatta: „Nem kértük, hogy törjenek vagy lopjanak. Mindez nem Nahelért van.” A család többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a céltalan pusztítás, amit a tüntetők okoznak, csak eltereli a figyelmet Merzouk ügyéről, és megnehezíti az igazságszolgáltatást.
Hagyják abba a lázadást, hagyják abba a rombolást. Ezt mondom azoknak, akik randalíroznak: ne törjék be az ablakokat, ne támadjanak iskolákat és buszokat. Hagyják abba! Azokon a buszokon édesanyák utaznak
– intett nyugalomra a tragikus sorsú tinédzser nagymamája, Nadia, aki szerint a fiatal tüntetők „csak ürügyként használják Nahelt”.
Emmanuel Macron francia elnök – aki az események eszkalálódásakor még Elton John párizsi koncertjén bulizott – csütörtökre rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze az erőszakhullám miatt. A francia köztársasági elnök ekkor teljesen „indokolatlannak” nevezte a tüntetők reakcióját, miközben egy nappal korábban még „megmagyarázhatatlannak és megbocsáthatatlannak” nevezte a Nahel Merzouk gyilkosságot, és azt mondta, „semmi sem indokolhatja a fiatalember halálát”.
Macron kénytelen volt idő előtt távozni a múlt heti – orosz-ukrán háború kapcsán tartott – EU-csúcsról, és a németországi látogatását is elhalasztotta, pedig már több mint 20 éve nem járt hivatalos látogatáson egy francia elnök sem Németországban. A helyzetre való tekintettel hétfőn a parlament alsó- és felsőházának vezetőivel, kedden pedig a zavargások által sújtott 220 település polgármesterével találkozik majd.
Rendőri túlkapások, szegregáció és rendszerszintű rasszizmus
A vasárnap éjszaka letartóztatott tüntetők száma már csak a töredéke volt a korábbi éjszakákon letartóztatott tüntetőkének. Pénteken és szombaton mintegy 2000 tüntetőt állítottak elő, míg vasárnap már csak 49-et. Ezt azt is jelenheti, hogy a tüntetések legintenzívebb és -erőszakosabb része véget ért. (Ha nem így lesz, akkor a hétfőn Franciaországba érkező Tour de France idei útvonala is módosulhat.)
De a francia forradalom óta az univerzális jogokban hívő, ezért önmeghatározása szerint színvak Franciaországban a banlieue-k továbbra is puskaporos hordók maradnak, amíg nem kezdenek valamit a lakótelepeket sújtó problémákkal.
A SkyNews cikke szerint az első banlieue-lázadás még 1979-ben történt Lyon egyik elővárosában, másfél évtizeddel később pedig már egy olyan film lett díjazott Cannes-ban, valamint a másik legrangosabb francia filmfesztiválon, a César-gálán (Mathieu Kassovitz hazánkban is kultfilmnek számító A gyűlölet című filmje), amely egy banlieue-lázadás utáni napot mutat be. De a kiváltó okok azóta sem szűntek meg.
Az ilyen városokban és városrészekben a munkanélküliség jóval magasabb, mint az országos átlag. Ez nemcsak a helyi munkalehetőségek hiánya miatt van, hanem azért is, mert a lakhelyük miatt a banlieue-k lakói akkor is hátrányt szenvednek, ha máshol keresnének munkát. Egy nanterre-i fiatalnak például akár több mint másfél órát is kellhet utaznia, ha Párizs belvárosában szerez munkát. De a legtöbben ideáig el sem jutnak, mivel a lakóhelyük miatt általában nem is kapják meg a munkát, amire jelentkeznek.
A külvárosi lakótelepeken élő fiatalok – főként a Franciaország korábbi afrikai gyarmatairól és más afrikai országokból származók – a hatóságok rendszeres vegzálásának vannak kitéve. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának álláspontja szerint Franciaországban intézményesült keretek között működik a rasszizmus az erőszakszervezetek körében: például bevett gyakorlatnak számít, hogy etnikai alapon kezdenek el valakivel szemben intézkedni (etnikai profilalkotás), és a kisebbségekkel szemben is hajlamosak tiszteletlenül viselkedni.
A tragédia árnyékában a tanács fel is szólította Franciaország vezetését, hogy nézzenek szembe a rendőrség kötelékében jelenlevő rasszizmussal.
A helyzet azóta csak fokozódott: a francia rendőröknek ugyanis 2017-ben engedélyezték, hogy rálőjenek azoknak az autóknak a sofőrjeire, akik nem hajlandóak együttműködni az intézkedések során. Az elmúlt három évben emiatt több mint 20 közúti ellenőrzés ért véget úgy, hogy az intézkedést végző rendőr a pisztolyával megölte a megállított autó sofőrjét. Nahel Merzouk gyászoló családjának is az a legfontosabb célja a vétkes rendőr elszámoltatása mellett, hogy ezt a szabályt megszüntessék.
