Július elsején kell elindulnia a 35 éves hulladékkoncessziónak, amit a Mol nyert el, és a MOHU Mol fog vinni, vagyis ez a cég fogja országos szinten szervezni a hulladékok begyűjtését, elszállítását és hasznosítását. A társaság már másfél hete magabiztosan kijelentette, hogy felkészültek, és hogy szerintük semmi sem állhat a július elsejei elindulás útjába. Viszont a kormány úgy tűnik, még nem készült el mindennel, hiszen számos, az induláshoz szükséges alapdologról az utolsó pillanatban döntött (kilenc rendeletben). Plusz született egy energiaügyi miniszteri rendelet is a hulladékkezelésről. A június 29-i kormányrendeletek zöme július 1-től hatályos, de vannak köztük olyanok is, amelyek kicsit kitolják egyes részfeladatoknál a koncessziós tevékenységek indulását.
Kártalanítás, ha mégsincs szombaton indulás
Megjelent az a kormányrendelet, amelyről a tervezet alapján már írtunk, hogy a koncesszort (MOHU Mol) kártalanítania kell az államnak, ha valami (a Molon kívül álló ok) miatt mégsem indul el július elsején a hulladékkoncesszió. A rendeletet a hulladéktörvény vonatkozó passzusa alapján kellett megalkotni, amely szintén kimondja, hogy a koncesszor kártalanításra jogosult, ha nem indul időben a koncesszió (kivéve, ha ez saját hibája miatt történik).
Együttműködési kötelezettség
Egy másik kormányrendelet lefekteti, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás érdekében hogyan kell együttműködnie a koncesszornak, és az állami tulajdonú koordináló szervnek (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) a következő területeken:
- a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) megvalósítása,
- a kölcsönös adatszolgáltatás, adatátadás körének, rendjének meghatározása,
- a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztési irányának és tartalmának meghatározása,
- a hulladéktörvény szerinti jelentéstételi kötelezettség határidőn belüli teljesítése, illetve az ehhez szükséges információk előállítása,
- az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó feladatok és
- a lakossági edukációs feladatok összehangolása, megosztása.
A rendelet szerint a koordináló szerv szakértői feladatokat lát el, ezzel támogatja a koncesszor MOHU Molt. Valamint a számlázást is a koordináló szerv fogja végezni.
Pénzügyi biztosíték, céltartalék, környezetvédelmi biztosítás
A hulladéklerakóknak, hulladékgazdálkodással, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel foglalkozóknak, hulladéktermelőknek, környezeti terhelést okozó cégeknek pénzügyi biztosítékot kell képezniük (biztosítón, vagy bankon keresztül), meghatározott képlet alapján. Ha a cég több tevékenységben érintett, akkor a biztosítékot többszörözni kell.
A hulladéklerakóknak céltartalékot is kell képezniük egy esetleges környezetkárosítás felszámolása céljából.
A hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek pedig legalább 10 millió forint összegű környezetvédelmi biztosítást kell kötniük (képlet alapján), ha a telephelyükön képződő veszélyes hulladék évente több, mint 200 kg, vagy ha a nem veszélyes hulladék több mint 2000 kg (ezen belül az építési-bontási hulladéknál 5000 kg-nál lesz a határ), az előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozásához. Ez a kormányrendelet csak 2024. januárjától lép hatályba.
Gazdálkodóknál gyűjtött elkülönítetten gyűjtött hulladék
Szerződési kötelezettséget ír elő az egyik kormányrendelet a gazdálkodók számára a koncesszorral, amit utóbbi nem tagadhat meg. A szerződés az intézményeknél, cégeknél képződő háztartási jellegű hulladékok keletkezésének megelőzésével, elkülönített gyűjtésével, elszállításával, hasznosításával kapcsolatos szolgáltatás és díjfizetés paramétereit kell hogy rögzítse.
Sütőolaj
A használt sütőolaj gyűjtésére szolgáló, speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedény elhelyezését biztosító forgalmazó, oktatási intézmény, települési önkormányzat vagy üzemanyag-töltőállomás a begyűjtés érdekében szerződést köthet a koncesszorral, írja elő az egyik kormányrendelet, és lefekteti az együttműködés, az átadás-átvétel szabályait, a felek kötelezettségeit, feladatait. Azt is rögzítik, hogy a koncesszor országos lefedettséggel gyűjti be a használt sütőolajat, de ennek a feltételnek csak ez év vége után kell megfelelnie.
Gumiabroncs-hulladék
A gumiabroncs-forgalmazó szerződést kell hogy kössön a koncesszorral a gumiabroncs-hulladék átvételével, begyűjtésével elszállításával kapcsolatban. A szerződéskötést elektronikusan kell augusztus 31-ig kezdeményeznie a forgalmazónak. Arról is rendelkezett a kormány, hogy a forgalmazó a gumiabroncs-hulladékot át kell hogy vegye attól, aki beviszi (hulladékbirtokos), de csak október 1-től, és nem kötheti a gumiabroncs-hulladék átvételét új termék vásárlásához. A koncesszornak az elszállítást csak október 1-től kell biztosítania.
Textilhulladék
Ha a textilforgalmazó, vagy az önkormányzat gyűjtőedényt biztosít a textiltermék-hulladék összegyűjtésére, szerződést köthet a koncesszorral arról, hogyan, milyen feltételek, paraméterek mellett tudnak a gyűjtésben együttműködni. A koncesszor a textilhulladékoknál is országos gyűjtési lefedettségről kell hogy gondoskodjon, de csak 2025. január elsejére – olvasható egy másik kormányrendeletben.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet módosítása
A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) fizetésére kötelesek július 1-jétől. A díjat a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt.-nek kell majd utalniuk. A csütörtök este megjelent 36 oldalas kormányrendelet többek között az eredeti, március 14-én megjelent EPR-rendelethez nyúl hozzá, az utolsó pillanatban.
Az EPR, mint írtuk, jelentős élelmiszerdrágulást okozhat, és a díjak a MOHU szerint is európai szinten a magasak közé tartoznak. A Grant Thornton tanácsadó cég előzetes értékelést készített a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján, és úgy értékeltek, hogy az lényegi változtatásokat tartalmaz a március 14-től hatályos rendelethez képest (a megjelent rendelet alapján úgy láttuk, a tervezethez képest nincs érdemi változás).
A teljesség igénye nélkül többek között az EPR hatályával kapcsolatban szabályoz a kormányrendelet, kiveszi a gyórgyszerhulladékokat, gyógyszerrel közvetlenül érintkező csomagolást az EPR-fizetési kötelezettség alól. A boltban betölthető termékek csomagolásánál az lesz a szabály, hogy aki (csomagolószergyártó) a megtöltést szolgáló csomagolószert (mondjuk doboz) eladja a vevőnek (üzlet), annak kell fizetnie az EPR-t – nekik július 31-ig kell regisztrálniuk.
A rendelet foglalkozik az EPR-átvállalás lehetőségével, az EPR-nyilatkozattal, ami arról szólhat, hogy ha a megvásárolt körforgásos termékek (csomagolások) legalább 60 százalékát egy éven belül igazoltan külföldre szállítják a vevők (és erről nyilatkoznak) akkor nem kell EPR-díjat fizetniük. Újrahasználható csomagolószerekre pedig csak egyszer kell megfizetni az EPR-díjat, az első beföldi forgalomba hozatal alkalmával. Sütőolajnál ha azt alapanyagként használják fel (például majonézt csinálnak belőle), erről szóló nyilatkozat alapján nem kell EPR-díjat fizetni. Az EPR-díjnál választható lesz, hogy az első hazai forgalomba hozatal vagy a készletre vétel napján fizetnének a kötelezettek.
Ezen kívül részben újrafogalmazták az elem- és akkumulátor-, elektromos és elektronikus berendezés-, gépjárműhulladék gyűjtésének, átvételének szabályait. Célokat is rögzítettek, melyek szerint el kell érni, hogy üvegnél, papírnál és kartonnál 60%, fémnél 50%, fánál 15%, műanyagnál 22,5% legyen (kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel) az újrafeldolgozási arány. Van kilenc terjedelmes melléklet is, ezek egy része az EPR-rendszer adminisztrálásával kapcsolatos besorolásokat, kódokat tartalmaz, különböző ügytípusokra, és hulladékokra vonatkozóan, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségeket rögzíti (gyártó, koncesszor, koncesszori alvállalkozó), stb.
Állami közfeladat ellátására létrehozott szervezet
Az állami tulajdonú koordináló szervvel (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) kapcsolatban is rögzít szabályokat a kormányrendelet, többek között azt, hogy a koncessziós szerződés alapján a szerv látja el műszaki képviselőként az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás megvalósulásának felügyeletét és ellenőrzését, illetve a közszolgáltatási résztevékenységek számlázását. Rögzítik, hogy a közszolgáltatási díjak számlázásakor a 2023 első félévében alkalmazott számlázási gyakoriságot kell alkalmazni a 2023. július 1-jét követő időszakra is. Kitérnek arra is, milyen adtaszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségei lesznek a koncessziós társaságnak, illetve a közszolgáltatóknak.
Elhagyott hulladékok
Végül az energiaügyi miniszter rendelete az ingatlanok területén elhagyott hulladékok elszállításának részleteiről rendelkezik.
