Magyarországról gyakran tekintenek irigykedve nyugati szomszédunkra, ebben pedig az osztrák fővárosnak is komoly szerepe van: Bécs az elmúlt években rendre első helyen végez a különböző szervezetek által összeállított, a világ legélhetőbb városait rangsoroló listákon. A világ többi nagyvárosához képest kimagaslóan jó az életminőség, a közlekedés, az egészségügyi ellátás, az oktatás, az infrastruktúra, a politikai, gazdasági és társadalmi környezet, rengeteg a zöldterület, ráadásul kulturális és szabadidős lehetőségek is bőven akadnak.
A világ legélhetőbb városa ugyanakkor megannyi régióhoz hasonlóan komoly veszélyben van:
A hőmérséklet emelkedését a városi hőszigetjelenség csak fokozza, miközben a csapadékminták megváltoznak, a vízkészletek egyre apadnak, sűrűsödnek és erősödnek az extrém időjárási események, a környezet hanyatlása pedig a várost kiszolgáló mezőgazdaságot is fenyegeti.
A bécsi városvezetés ugyanakkor nem akarja tétlenül nézni az átalakulásokat, és határozott terveket fogalmazott meg az ellenállóság és a fenntarthatóság érdekében. A törekvések, úgy tűnik, nem hiábavalók, a település évek óta az éghajlatváltozás elleni küzdelem élmezőnyéhez tartozik. Mivel Bécs számára gyakorlatilag minden lehetőség adott az alkalmazkodáshoz, törekvései fontos tanulságul szolgálhatnak más városoknak, köztük Budapestnek.
A ViennaUP’23 keretében megrendezett Smart City SuMMit 2023-on jártunk, hogy megtudjuk, miként akar Bécs a világ legélhetőbb városa maradni a globális felmelegedés korában.
A közösség a fókuszban
Az osztrák fővárosban az éghajlati átalakulás kérdését régóta komolyan veszik, az első klímavédelmi tervet 1999-ben mutatta be a város, 2014-ben pedig már egy okosvárostervvel is előálltak. Az újabb fordulópont 2022 januárjában jött el, ekkor ismertették az új klímastratégiát.
A bécsi hagyományokhoz híven az átállás során a közösség igényeit, érdekeit is igyekeznek szem előtt tartani. Jürgen Czernohorszky bécsi klímaügyi tanácsos szerint, amennyiben a jövő megoldásaira gondolunk, a többség valamilyen technológiára, például a mesterséges intelligenciára asszociál.
A jobb jövő elérése azonban azt jelenti, hogy mindenki számára jobb életminőséget kell biztosítani
– mondta a Smart City SuMMiton.
Magyarországról nézve szinte hihetetlennek tűnik, hogy a problémamegoldásba a lakosságot is bevonják, a bécsi döntéshozók viszont éppen úgy látják: nem lehet hatékonyan orvosolni az új kihívásokat a közösség támogatása nélkül. Ahhoz pedig, hogy egy-egy intézkedés igazán hatásos legyen, nem elég megértetni a polgárokkal az adott lépés szükségességét, hanem érdekeltté is kell tenni az embereket a változásban.
A város amellett, hogy oktatási programokkal igyekszik bevonni a lakosait és a vállalkozásait, anyagi támogatást is ad a fenntartható megoldásokra. Bécsben többek között a közösségi kerteket, a helyi piacokat és a városi gazdálkodást, az ingatlanok energetikai korszerűsítését, valamint az egyéni és szervezeti fenntartható kezdeményezéseket is segítik.
2040-re érnék el a klímasemlegességet
Mivel a klímaváltozáshoz való adaptáció eszközei nem mindenki számára adottak, már csak ezért is fontos az intézkedések középpontjába az embereket helyezni. „A klímapolitika sok szempontból kapcsolódik a társadalmi igazságossághoz” – emelte ki Czernohorszky.
Bécsnek a tervek szerint 2040-re kellene klímasemlegessé válnia. Összehasonlításképp: a 2018-ban kiadott budapesti éghajlati stratégiában még nem szerepelt konkrét céldátum a semlegesség elérésére, igaz, Magyarország kormánya korábban ígéretet tett rá, hogy 2050-re hazánk eléri a nettó zéró kibocsátást.
A cél megvalósításához az egykori császárváros egy rendkívül sokoldalú megközelítést alkalmaz. A körforgásos gazdaság mellett a zöldterületek arányának növelésével, megfizethető lakóhelyek és kényelmes, fenntartható közlekedés biztosításával, illetve az energiahasználat megreformálásával próbálnák érvényesíteni a stratégiát, a törekvésekbe pedig az innováció eredményeit, az okosvárost és a digitalizációs megközelítést is bevonnák.
Noha a 2040-es cél igen közelinek tűnik, nem lehetetlen a vállalkozás. Az átállásnak ráadásul komoly lendületet adott az ukrajnai háború, pontosabban az Oroszországgal szembeni európai fellépés: immár nagyon komoly, kézzelfogható politikai és gazdasági érdek is fűződik a fosszilis energiafüggőségről való lemondáshoz.
600 ezerről nulla
Az egyik első és egyben legfontosabb lépés a város fűtési működésének gyökeres átalakítása.
A város óriási, világviszonylatban is kimagasló távhűtési rendszerét is modernizálnák: a hőigényt jelenleg 40 százalékban fedezik távhővel, ezt az arányt 56 százalékra emelnék, a hálózatot pedig teljes egészében klímasemlegessé fejlesztenék.
A fosszilis energiahordozók használatának drasztikus csökkentése mellett fontos célkitűzés, hogy az új energiamix minél sokszínűbb legyen, ez ugyanis tovább növeli az ellenállóságot. Mivel a városnak megvannak a maga térbeli korlátai, a legkézenfekvőbb, ha az otthonokat, középületeket és szabad tereket egyaránt bevonják az energiatermelésbe, napelemeket, szélturbinákat és egyéb zöld technológiákat telepítenek a felhasználható felületekre. Az alternatív technológiák terjedését különböző programokkal serkentik, amelyekbe a lakosság mellett a vállalkozásokat is bevonják.
Bécs az épületek energiahatékonyságára is komoly hangsúlyt fektetne. A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta Magyarországon is sokan megtapasztalhatták, hogy az otthonok rossz hőszigetelése elképesztő energiapazarlással jár, ami nemcsak a pénztárcának, de a környezetnek is igen rosszat tesz, hiszen több hőre van szükség az optimális hőmérséklet eléréséhez.
A város éppen ezért támogatja az energiatakarékos épületek tervezését, a felújításokat, a középületekben pedig szintén fokozza az energiahatékonyságot. Mivel az átgondoltabb hűtés és fűtés révén mérséklődik az energiaigény, ily módon a rendszer kiszolgáltatottsága is csökkenthető.
Autók helyett biciklik
Az intézkedések következő nagyobb csokra a közlekedésre vonatkozik, itt a fő feladat az autóforgalom drasztikus mérséklése. Az autókkal a fő probléma az – amellett, hogy komoly emissziót okoznak –, hogy városi környezetben egyáltalán nem hatékonyak, és jelentős torlódásokat tudnak kialakítani – ezt Budapest lakossága nap mint nap megtapasztalhatja. Éppen ezért az elektromos járművek – amelyeknek előállítása egyébként szintén komoly környezeti megterheléssel jár – nem jelenthetnek megoldást,
Bécsben a tömegközlekedés már most is kimagasló szinten működik, a rendszert azonban tovább bővítenék és fejlesztenék, hogy még zöldebb, még vonzóbb alternatíva legyen az autók használatával szemben. A világhírű kerékpáros-infrastruktúrát is javítják, a kerékpársávokból egy még biztonságosabb hálózatot alakítanak ki, de egyéb mikroközlekedési módszereket, így az elektromos rollerek használatát is ösztönzik.
A torlódások és a légszennyezés mérséklése, valamint a közlekedésbiztonság fokozása érdekében a városközpont bizonyos területeit már most autómentes övezetekké alakították, ezek idővel akár bővülhetnek is. Ezekben a zónákban korlátozzák a személygépkocsikat, és előnyben részesítik a gyalogosokat, a kerékpárosokat, valamint a tömegközlekedést. A gyalogosforgalmat egyébként egyre több helyen támogatják szélesebb járdákkal, szigorú sebességkorlátozásokkal vagy teljesen gyalogos területekkel.
Persze az autókat nem tervezik kitiltani, az elektromos járművek terjedését például a töltési infrastruktúra kiterjesztésével segítik, és a carsharing megközelítésnek is kedveznek. A közlekedést tekintve a várostervezésnek és az innovációnak óriási szerep jut: az okosan kialakított közlekedési struktúrával többek között mérséklik a távolságokat, az okos forgalomirányítási rendszerek, így a forgalomhoz igazodó jelzőlámpák pedig optimalizálják a városi mobilitást.
Körforgást kell teremteni
A legújabb technológiák mellett Bécs a természetes megoldásokra is komoly hangsúlyt fektet a zöld infrastruktúra kiépítésével. Megannyi vizsgálat bizonyította már, hogy a városi zöld területek
- javítják a légminőséget,
- mérséklik a forróságot,
- elvezetik a hirtelen lehulló csapadékot,
- növelik a biodiverzitást,
- miközben a közérzetet is javítják.
Ezekre az eredményekre alapozva az osztrák főváros segíti a zöld tetők, a városi, függőleges kertek, parkok és települési erdők telepítését.
A jövő szempontjából a vízgazdálkodás átalakítása is kiemelt fontosságú lesz, a bolygó sok más nagyvárosához hasonlóan Bécset is egyre inkább fenyegeti a vízkrízis, valamint a hirtelen esőzések miatti áradások. A város ezért nagy erőkkel fejleszti a szennyvízhálózatát, miközben a természetes vízmegtartó területek helyreállításába is beruház.
A modern, urbanizált területek felborult egyensúlyával korábban átfogó cikkben foglalkoztunk, Bécs a világon az elsők között igyekszik helyreállítani a saját „emésztőrendszerét”.
A körforgás lényege, hogy mérsékeljék a hulladék- és energia-felhasználást, miközben maximalizálják az újrahasznosítást. Bécs hulladékgyűjtő, tároló, válogató, komposztáló és újrahasznosító infrastruktúrája már napjainkban is kiterjedt és hatékony, a cirkuláció rendszerét ugyanakkor továbbfejlesztenék. A fenntarthatósági kritériumokat a közbeszerzésekbe is beépítenék, figyelembe véve többek között a termékek élettartamát és újrahasznosíthatóságát. A körforgásos szolgáltatások és termékek, illetve a helyi anyagok felhasználásának támogatásával a gazdasági motiváció is megteremtődik.
Bernadette Luger, a bécsi építőipari ágazat erőforrás-megtakarítással és fenntarthatósággal foglalkozó koordinációs egységének vezetője szerint az építőipart tekintve különösen fontos lenne a zöld fordulat.
Az építőipar a környezetből kinyert erőforrások 50 százalékáért felelős
– emelte ki a Smart City SuMMiton. A számos megoldás mellett Bécs többek között a lebontott épületek nyersanyagainak újrahasznosításával igyekszik csökkenteni a környezetre gyakorolt nyomást, 2040-re az épületek anyagainak legalább 70 százalékát bontásokból nyernék ki.
A hosszabb távú célok között szerepel továbbá az ipari szimbiózis kialakítása. A szakértők szerint a hatékonyságot nagyban növelhetné, ha a helyi vállalatok egymás hulladékait, melléktermékeit és erőforrásait felhasználva zárt láncokat alakítanának ki, amivel nemcsak a fenntarthatóságot, hanem a versenyképességet is javíthatnák.
Bécs, a nagy kísérlet
Ausztria éves átlaghőmérséklete az ipari forradalom kezdete óta közel 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása folyamatosan nőtt. A mintegy 1,9 millió embernek otthont adó főváros különösen érintett területnek számít.
Hogy az ambiciózus bécsi klímatervek végül miként valósulnak meg, illetve a város a későbbiekben is annyira élhető marad-e, az már az elkövetkező évtizedekben kiderülhet. A település mindenesetre kivételes helyzetben van: kevés város van a bolygón, amely számára ennyire adottak az anyagi, politikai és társadalmi lehetőségek a klímaváltozáshoz való adaptációra, a lokális igények kielégítésére.
Amennyiben azonban az osztrák főváros nem lesz képes megbirkózni az új, környezeti kihívásaival, az figyelmeztető jel lenne, hogy talán más területeknek sincs komoly esélyük.
