Nagyvilág

Ezekben az országokban lehet a legfiatalabban nyugdíjba menni

Sean Gallup / Getty Images
Sean Gallup / Getty Images
Szerte a világban nő a nyugdíjkorhatár, de a nyugdíjban eltöltött évek hossza is. Egyre nagyobb a nyomás az államokon, hogy hogyan lehet kigazdálkodni az idősödő társadalom finanszírozását. Az OECD adatai szerint Kínában a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az egész világon – nőknél 50, a férfiaknál 60 év –, jelentős különbség van azonban a nyugdíjkorhatár és aközött, hogy ténylegesen mikor hagyják abba a munkát az emberek. A nyugdíj ugyanis sok országban nem elég arra, hogy a korábbi életszínvonalukat biztosítani tudják az emberek. Kitekintés a világ országainak nyugdíjrendszereire.

Március végén sikerült Emmanuel Macron francia elnöknek elérnie, hogy a francia nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re évre emeljék (a törvényről és az ellene megfogalmazott kritikákról itt írtunk). A franciák ugyanakkor nehezen törődnek bele az új szabályokba, a döntés után még hosszú heteken keresztül zajlottak tiltakozások, amelyek jelképe a „casserole” lett (lásd keretes írásunkat).

Bár Franciaországban élénk vita volt arról, hogy az elnök reformja időszerű volt-e, illetve arról, hogy biztos ehhez a módszerhez kellett-e nyúlnia, annyi bizonyos, hogy jelenleg a társadalom negyede 60 év feletti, 2040-re pedig várhatóan már a népesség egyharmadát teszik majd ki az idősek.

Amikor elkezdtem dolgozni, 10 millió nyugdíjas volt. Ma 17 millió van. A 2030-as évekre 20 millió lesz

mondta egyik televíziós interjújában Macron. Máshol sem jobb a helyzet: Japán lakosságának 28, Olaszország 23, Finnország, Görögország és Spanyolország 22 százaléka 65 évesnél idősebb.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Kínában a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az egész világon. A nők 50, a férfiak 60 éves koruktól vonulhatnak nyugdíjba. Az alacsony nyugdíjkorhatárú országok közé tartozik

  • Oroszország,
  • Indonézia,
  • Kolumbia
  • és Törökország is.

Casserole

A szó a rakott ételek gyűjtőneve, de az annak megsütéséhez szükséges edényt is jelenti, amelyeket ütlegelve tiltakoznak világszerte. Franciaországban ezekkel az edényekkel igyekeztek a tüntetők Macron elnök beszédét túlzajongani, amikor a politikus a nyugdíjreformot magyarázta.

 

A fazekakkal való demonstrációk hagyománya az 1830-as évek Franciaországáig nyúlik vissza, így tiltakoztak I. Lajos Fülöp megkoronázása ellen, főként az addigi király, X. Károly és unokájának támogatói. Vannak, akik szerint a tiltakozás ezen formája egy népszokásra vezethető vissza, a charivarikra, magyarul leginkább macskazene, amely a közösség erkölcsi normáit megszegő – főként újraházasodó, vagy félrelépő – tagjának megszégyenítéséről szól, hangos álparádékkal, ahol szintén fazekakkal, serpenyőkkel zajonganak.

 

A XX. században Chiléből indulva lett újfent szélesebb körben népszerű a fazékütlegelés: 1971-ben Salvador Allende vezetése alatt tapasztalt élelmiszerhiány miatt robbantak ki tüntetések.

Oroszországban Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be, hogy megemelik a nyugdíjkorhatárt – a nőkét 55-ről 63-ra, a férfiakét 60-ról 65-re – arra hivatkozva, hogy a munkaképes korúak száma a nyugdíjkorhatár miatt csökken. Az elképzelések ismertetése után a népszerűsége meredeken beesett, az orosz elnök részben visszakozott is terveitől. Végül a törvénymódosítást úgy fogadták el, hogy a nők esetében fokozatosan 60 (nem pedig 63), a férfiakénál pedig 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.

A világban tapasztalható folyamatoknak ellentmondva tavaly, az év legvégén – nem feltétlenül függetlenül attól, hogy idén májusban választásokat tartottak az országban – Recep Tayyip Erdogan elnök is jelentősen változtatott – itt könnyítés történt – a török nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokon. Az új rendelkezés szerint azok, akik 1999 szeptembere, a nyugdíjazási követelmények változása előtt kezdtek dolgozni, és 20-25 évnyi, a társadalombiztosításban is nyilvántartott munkaidővel rendelkeznek, azonnal nyugdíjba vonulhatnak. Korábban a nők nyugdíjkorhatára 58, a férfiaké 60 év volt. Erdogan szerint intézkedése nyomán 2,25 millió ember kezdhette el azonnal nyugdíjas éveit. A 85 millió lakosú Törökországban jelenleg 13,9 millió nyugdíjas él.

Az 38 tagországot tömörítő OECD nyugdíjkorhatár-átlag 64 év, de ezekben az országokban is egyre nehezebben fenntartható a rendszer az elöregedő társadalom, az egyre növekvő élettartam és az egyre csökkenő születésszámok miatt.

A törvényi lehetőség a nyugdíjba vonulásra azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy azzal élni is tudnak a dolgozók, mert sokszor a nyugdíj arra nem elég, hogy a korábbi életszínvonalukat biztosítani tudják az emberek.

Teresa Suárez / EPA / MTI Fémedényeket ütögetve tüntetnek a nyugdíjreform ellen Párizsban 2023. április 24-én.

Erre jó példa például a kínai nyugdíjrendszer, amelynek megalapozása és finanszírozási modellje az 1950-es évekig nyúlik vissza. Azóta viszont jelentős népességrobbanás történt az ázsiai szuperhatalomnál, az ötvenes évek körülbelül 550 milliós lakosságszáma már túllépte az 1,4 milliárdot. Jelentős különbség van a nyugdíjkorhatár és aközött is, hogy ténylegesen mikor hagyják abba a munkát a kínaiak. Míg például a férfiaknál hatvan éves korban lehetőség van nyugdíjba vonulni, addig ez ténylegesen átlagosan 65,5 éves korban történik meg.

Kínában még rosszabb a helyzet

Kína nem csak az alacsony jövedelmi szint, hanem abból a szempontból is óriási kihívással küzd, hogy itt a leggyorsabb az elöregedés üteme. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a lakosság 26 százaléka lesz 65 évesnél idősebb, ez 2019-ben még csak 12 százalék volt. Az előrejelzés számszerűleg 366 millió embert jelent, ami több az Egyesült Államok jelenlegi lakosságszámánál (332 millió fő).

2100-ra majdnem a lakosság fele lehet Kínában 60 évnél idősebb.

A századfordulóra ez az arányszám Franciaországban 40 százalék lehet (a mostani 28-hoz képest), az USA-ban pedig várhatóan 36 százalékra nő a mostani 24 százalékról.

A Föld lakossága 2023-ban elérte a 8 milliárd főt, ami látszólag ellentmond a népesség elöregedésének, ugyanakkor a növekedés üteme lassul. Szintén idén fordult meg a világ legnagyobb lakosságú országában, Kínában a trend, ahol elkezdett fogyni a népesség. A kínai baby boomerek, azok, akik az országban pusztító éhezés után születtek az 1960-as években, lassan nyugdíjba vonulnak, és noha a népességnövekedés miatt a nyugdíjrendszerben vannak tartalékok, még az alacsony nyugdíjak mellett is, 2035-re az állami nyugdíjalap kiürül, így utána már csak azokra támaszkodhatnak, akik éppen a rendszer befizetői lesznek.

Kevin Frayer / Getty Images Nyugdíjas kínai férfiak Pekingben, 2014-ben.

A drasztikus változást jól példázza, hogy 2020-25 között 40 millióan mennek nyugdíjba a kínai Emberi Erőforrások- és Szociális Biztonság Minisztériumának becslése szerint, ugyanebben az időszakban a munkaképes korúak (16-59 közöttiek) száma 35 millióval fog csökkenni.

A Világbank adatai szerint a több évtizedes gyors gazdasági növekedés ellenére Kína egy főre jutó bruttó hazai terméke mindössze 12 556 dollár volt 2021-ben, ami kevesebb, mint egyharmada Franciaországénak, illetve egyötöde az Egyesült Államokénak (ahol egyébként 2021 óta a társadalombiztosítási rendszer költségei meghaladják a bevételeket). Vagyis nyugdíjra is kevesebb pénze marad a kínai államnak.

Februárban a kínai jegybankot 16 éven át vezető Csou Hsziao-csuan is sürgette a nyugdíjreformot, mert a rendszer szerinte fenntarthatatlan.

Korengedményes és rendes nyugdíjkorhatárok a világon

Noha mostanában leginkább Franciaország és Kína esetében hallani a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról, valójában a világ szinte összes országát nyomasztó problémáról beszélhetünk. Az OECD 2021 végén jelentette meg legutóbb a tagországai és pár egyéb országgal kapcsolatos jelentését a nyugdíj jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól. Adatai 2020-ra vonatkoznak és a 22 évesen munkaerőpiacra lépők jelenlegi és jövőbeli nyugdíjhelyzetét elemzi.

Mindenekelőtt megjegyeznénk, bár a különböző életkorok összehasonlíthatóak egymással, számos más tényező is komoly különbségeket okoz az országokban. Csak pár példa: mik a nyugdíjba vonulás feltételei, hogyan épül fel a nyugdíjrendszer, milyen típusú nyugdíjat kapnak az emberek, milyen különbségek vannak a nyugdíj megállapításánál, mekkora nyugdíjra jogosultak. Vagy csak az is, hogy mekkora a várható élettartam, tehát hány évig élvezhetik a nyugdíjas életet egy ország lakosai.

Made with Flourish
Made with Flourish

Az OECD adatait vizsgálva a Euronews arra jutott, hogy a korengedményes nyugdíjkorhatár Európában a litvániai 59 évtől a németországi 63,7 évig terjed férfiak esetében, nőknél szintén ez a két ország a két véglet: 58, illetve 63,7 évvel.

A korengedményes nyugdíj az európai országok csaknem felében – például Ausztriában, Görögországban, Norvégiában, Olaszországban, Svédországban – ugyanannyi, 62 év. Így volt (illetve az új rendszer szeptembertől kezdődő fokozatos bevezetéséig van) Franciaországban is, ahol a teljes nyugdíjhoz 42 év szolgálati időt kell ledolgozni.

A tényleges nyugdíjkorhatárok között már jóval nagyobb különbségek figyelhetőek meg. Bár a Quartz cikkében nemrégiben arra jutott, hogy Kínában lehet a legkorábban nyugdíjba menni (mint már említettük, 50 évesen a nők, 60 évesen a férfiak esetében),

Törökországban elméletben az is lehetséges, hogy a nők már 49, a férfiak pedig 52 évesen nyugdíjaztathassák magukat. Sőt, Szaúd-Arábiában mindkét nemnél lehetséges akár 47 évesen, 300 hónapnyi (25 évnyi) munkavégzés után is nyugdíjba menni.

A korhatár Mexikóban a legmagasabb, a férfiak esetében 68 év, míg Norvégiában és Izlandon mindkét nem számára 67 év, hasonlóan Izraelhez, ahol azonban ez a korhatár csak a férfiakra vonatkozik.

Made with Flourish

Az összehasonlítás kedvéért, ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év nőknél és férfiaknál egyaránt, a nők viszont 40 év szolgálati idő után kezdeményezhetik korai nyugdíjaztatásukat. Az EU-s átlag egyébként 64,3 év a férfiaknál, 63,5 a nőknél – az OECD-átlag ezzel majdnem teljesen megegyezik.

Ilyen szempontból a jelenlegi francia nyugdíjkorhatár nem is kiugró, 64,5 év mind a férfiak, mind a nők körében, ráadásul alacsonyabb, mint a szomszédos németeknél (mindkét nem esetében 65,7 év), és a briteknél (66 év nőknél, férfiaknál egyaránt).

Törökországot leszámítva Európában 62 év a legalacsonyabb jelenlegi korhatár a férfiak esetében Görögországban, Luxemburgban, Olaszországban és Szlovéniában, a nőknél pedig 60 év Ausztriában és Lengyelországban.

Jelentősen megnőtt a nyugdíjban eltöltött évek hossza

A nyugdíjrendszerek fenntartása nem csak azért egyre nehézkesebb, mert egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt, hanem mert egyre hosszabban is vannak az emberek nyugdíjban az élettartam kitolódása miatt (a várható élettartam európai átlaga az utóbbi körülbelül ötven évben 70-ről 77-re nőtt). 1970-ben az OECD-országokban, a férfiak esetében átlagosan még 12 év volt a nyugdíj hossza a munkaerőpiacról való tényleges kilépés után, 2020-ban ez 19,5 évre nőtt. A nőknél már 1970-ben is 16 év volt, 2020-ra már átlagosan 23,8 év.

A nyugdíjban eltöltött éveket vizsgálva országonként még nagyobb különbségeket találni: míg Lettországban 14, Luxemburgban 24 év a férfiaknál, a nőknél 18,9 év Lettországban, Görögországban pedig 28,4 év (ezek világviszonylatban is a legmagasabb értékek).

Ilyen szempontból a francia nyugdíjasok várható nyugdíjas évei kiemelkedőnek számítanak, a férfiaknál Európában a második legmagasabb (23,5 év), a nőknél a görögökön kívül csak a spanyoloké magasabb (27,7, illetve 27,1 év).

Az adatok szerint Magyarországon a nők nyugdíjban eltöltött éveinek száma átlagosan 23,5, a férfiaké 17,1 lesz a 2020-ban nyugdíjba vonultaknál.

Made with Flourish
Made with Flourish

Franciaországban sokak azért mentek az utcára, mert a kormány elveszi, vagy minimum szűkíti azon időtartamot, amíg kiélvezhetik a nyugdíjas évek adta lehetőségeket.

Így az is fontos, hogy mennyi idő telik el aktívan, egészségesen. Az Eurostat adatai szerint a 65 éves korban várható egészséges évek száma a nőknél átlagosan 10,1, a férfiaknál 9,5 év az EU-ban. A legmagasabb Svédországban, akár nőkről (16,4), akár férfiakról (15,4) van szó, a legalacsonyabb pedig mindkét nemnél Lettországban (4,4, illetve 4,2). Magyarországon a 65 évesek várható egészséges életéveinek száma nők esetében 7,9, a férfiaknál 7,2 év, Franciaországban ez az adat 11,8 és 10,2.

A Blacktower pénzügyi tanácsadó cég az OECD adatai alapján és több faktor – a GDP hány százalékát fordítják nyugdíjra, nyugdíjkorhatár, az átlagbérből hány százalék megy el nyugdíjjárulékra, a dolgozó népesség hány százaléka veszi ki a részét a nyugdíjrendszer finanszírozásából – figyelembe vételével állított fel egy rangsort arról, hogy Európában hol a legjobb nyugdíjasnak lenni.

A vizsgált országok közül a második legrosszabb helyen Magyarországot találni, csak Észtország végzett rosszabbul.

A dühöngő franciák a vállalat toplistájának ötödik helyére fértek fel, őket csak a finnek, a lengyelek, a svédek és a szlovének tudták megelőzni.

Pénz

Ahogy világszerte egyre többen vonulnak nyugdíjba, úgy kell az országoknak megtalálniuk a megoldást arra, hogyan támogassák ezeket az állampolgáraikat, és arra, hogy a társadalom gazdaságilag hogyan működhet a lakosság nagy részének munkaerőpiacról való kikerülésével.

A nyugdíjasok növekvő száma miatt ugyanis egyre többet kell költeniük az államoknak a nyugdíjakra, és akkor még nem is beszéltünk a növekvő szociális és egészségügyi költségekről. 2000 és 2017 között a GDP 6,6 százalékáról 7,7 százalékára nőttek az OECD-tagok nyugdíjkiadásai. A 2017-es adatok szerint

  • Magyarország a GDP 8,5 százalékát költi nyugdíjra,
  • a legnagyobb arányban Olaszország, 15,6 százalékot,
  • Görögország 15,5-öt
  • Franciaország 13,6-ot
  • Németország 10,2-őt,
  • Nagy-Britannia 5,6-ot.

A legkevesebbet pedig Izland, Mexikó, Chile és Korea (2,6-2,8 százalék).

Mi lesz itt 2060-ban?

Nemcsak Franciaországban emelik a nyugdíjrendszer fenntartásának lehetetlenségére hivatkozva a nyugdíjkorhatárt, a téma tulajdonképpen máshol is folyamatosan napirenden van. Németországban például 2031-ig akarják 67 évre növelni ezt, Nagy-Britanniában pedig 2028-ig. Olaszországban az év elején állították vissza a nyugdíjkorhatárt 67 évre, de a tervek szerint 71 évre emelik a jövőben.

Az OECD előrejelzése szerint 2060-ra a 65 év felettiek és a munkaképes korúak (20-64 év közöttiek) közötti arány megduplázódik, 100 munkaképesre már nem 31, hanem 58 idős jut majd.

A szervezet kutatása szerint a 2060-as évek közepére átlagosan körülbelül két évvel tolódik ki a nyugdíjkorhatár a vizsgált országokban, EU-s átlagban ez 66,1 évet jelent a férfiaknál, 65,9 évet a nőknél. Számításaik szerint a legmagasabb Dániában lesz, a férfiaknak és nőknek szintúgy 74 év, a legalacsonyabb pedig a férfiak esetében Luxemburgban 62 év, a nőknél Lengyelországban 60 év. Magyarország esetében a férfiaknál 65 – ez egyébként a legtöbb országra jellemző –, a nőknél viszont az egyik legalacsonyabb, 62 év.

A tanulmány Magyarországgal kapcsolatban azt is kiemeli, hogy az átlagos keresetű munkás, aki 2020-ban kezdte meg karrierjét, a korábbi bevételének több mint 90 százalékát várhatja nyugdíjként (hasonlóan egy portugálhoz vagy törökhöz), míg az OECD-átlag 62 százalék. A skála másik végén Észtország és Litvánia áll, ahol ez mindössze 35 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik