1873-ban egyesült Pest, Buda és Óbuda, vagyis idén lesz éppen 150 éve, hogy megszületett Budapest. A születésnapot egy éven át tartó programsorozattal ünnepli a főváros, lépten-nyomon ehhez kapcsolódó eseményekbe botlunk. De vajon milyen volt Budapest, az ennél sokkal kerekebb, századik évfordulón? Hogy zajlott a főváros centenáriuma?
Az előkészületek időben megkezdődtek. Már 1971-ben arról írt a Népszabadság, hogy konferenciát rendeztek, amelyen „ajánlásokat tettek a Budapest-centenárium tudományos előkészítésére. A plenáris és szekcióüléseken több mint 70 hozzászóló sok hasznos javaslata hangzott el. Ilyenformán a konferencia – mondhatni – tudományosan körvonalazta a kibontakozó helytörténeti mozgalom programját.”
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_28841-1920x1874-1.jpg)
Ebben persze semmi meglepő nincs, a szocializmus idején a hírek jelentős része tanácskozásokról, kongresszusokról, eszmecserékről és többoldalú egyeztetésekről számolt be. Érdekes viszont, hogy a cikk kiemeli a százéves jubileum kapcsán, mennyire fontos a „főváros lakosságának egysége” és a „hajdani peremvárosok Budapesthez tartozása”.
Nem véletlen, hiszen csak bő két évtizeddel korábban, 1950-ben született meg az agglomerációt magába olvasztó Nagy-Budapest. Alig egy generáció nőtt föl azóta. A peremvidéken élőkben erősebb volt a helyi, mint a fővárosi öntudat, de a belső kerületek lakói is nehezen fogadták el, hogy azok a települések, amelyek tegnap még szomszédos falvak és városok voltak, ma már Budapesthez tartoznak. A nagymamám például még a nyolcvanas években is Mátyásföldre címezte nekünk a karácsonyi üdvözlőlapokat. A centenáriumi ünnepségek remek lehetőséget adtak arra, hogy erősítsék az összetartozás érzését, kicsit összekovácsolják a metropolisz lakosságát.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_216063-1920x1329-1.jpg)
És hogy miből állt az ünnepség? Megvoltak természetesen a „kötelező körök”. A Magyar Posta emlékbélyeget bocsájtott ki, készítettek emlékérmeket, a városházán Centenáriumi Sakkversenyt rendeztek, és megjelent számos kiadvány az évfordulóra. Közöttük több hiánypótló helytörténeti munka, így a Budapest lexikon első kötete (Akadémiai Kiadó), a Források Budapest Történetéhez (Budapest Fővárosi Levéltár), Vörös Károlytól az Egy világváros születése (Kossuth Könyvkiadó) és a legizgalmasabb Budapest jövője Preisich Gábortól (Műszaki Könyvkiadó). Ránki György oratóriumot írt Déry Tibor szövegére Ének a városról címmel, a Híradó mozi pedig a Budapest varázsa kisfilmsorozatot sugározta a jubileum alkalmából. A kirakatokban megjelentek az ünnepi dekorációk. A Magyar Nemzeti Múzeumban a budapesti éremművészetről nyílt kiállatás, az Iparművészetiben pedig a főváros zenei múltjáról. A Csontváry-teremben (mely az azóta lebontott Országos Rendező Iroda székházában működött a Vörösmarty téren) kortárs festők képeit mutatták be Budapestről.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 3](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_187707-1920x1843-1.jpg)
Az ünnepi kiállításokról beszámoló, 1973-as hírek között akad egy különösen figyelemre méltó, mely szerint „szeptember 24-én nyílik meg a Megyék Népművészeti Kiállítása: a főváros egyesítésének 100. évfordulójára hazánk megyéi a Nemzeti Galériában köszöntik Budapestet.” Ez a hír azért érdekes, mert az MNG ebben az időben a Kossuth téri Igazságügyi Palota épületében működött. Ebben az évben kezdett kiköltözni innen, a Néprajzi Múzeum pedig be: alighanem ehhez kapcsolódhatott ez a népművészeti kiállítás is.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 4](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_88047-1920x1176-1.jpg)
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 5](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_88046-1920x1158-1.jpg)
A leglátványosabb, máig ható emlékek azok, amelyek a köztereken ünnepelték a századik születésnapot. A legismertebb közülük talán a margitszigeti Centenáriumi emlékmű, Kiss István alkotása. Két bronz szirom vagy lángnyelv, mely közös tőről indul, majd szétválik, de a magasban ismét találkozik. A Duna két partján fejlődő település történetét megjelenítő kompozíció tele van belül apró szimbólumokkal, melyek a honfoglalástól kezdve a munkásmozgalmi eseményekig mutatják be történelmünket. Megjelenik rajta Pest és Buda címere, különböző találmányok, fegyverek, jelképek, de még a Szent Korona is. Időtálló szobor, ma is kedvelt alkotás. Pedig mintegy négy és fél méteres magasságával a felszabadulási emlékművekkel is versenyezhetne, mégsem érezzük tolakodónak a sziget Margit híd felőli bejáratánál, a zenélő kút mellett. Igaz, alighanem kevesen tudják, valójában mit is ábrázol.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 6](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/01.png)
Az eredeti műről egyedül a korabeli Budapest-címer hiányzik. Ez persze érthető, hiszen ezen – mint minden szocialista címeren – ott virított a vörös csillag, igaz, kissé bizarr módon a Duna közepén. A centenáriumi ünnepségek segítettek divatba hozni ezt az emblémát, melyet addig kevés helyen használtak (1949 és 1965 között hivatalosan nem is volt címere Budapestnek).
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 7](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_87838-1920x1857-1.jpg)
Persze nem csak egyetlen nagy, központi emlékművet avattak az évfordulóra. Például Újpalotán is emeltek egyet, nem is akármilyet. Ezt a közel hét méter magas acéltornyot úgy állították fel, hogy körülötte még javában épültek a panelházak. (A lakótelep alapkőletétele még 1969-ben történt, az utolsó elemei csak 1978-ra készültek el, de teljesen soha nem fejezték be az eredeti tervek szerint.) A tekintélyes méretű alkotást „Miskolc lakossága” adományozta Újpalotának, a mellékelt tábla szerint a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár segítségével.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 8](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_41726-1920x1281-1.jpg)
Mai szemmel kicsit talán furcsának tűnhet egy ilyen ajándék, de valamikor teljesen természetes volt, hogy országok és városok ajándékoznak egymásnak emlékműveket jeles évfordulókra. (A legismertebb példa a New York-i Szabadság-szobor, amivel Franciaország kedveskedett az Egyesült Államoknak a függetlenségi nyilatkozat centenáriumán.) A Munkás–paraszt összefogás emlékművét (R. Kiss Lenke alkotását), például szintén a városegyesítésre küldte „Kőbánya munkásainak Veszprém megye parasztsága.” A ma már komikusnak ható szöveg még most is olvasható a bazaltból és bronzból készült kompozíción.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 9](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_206749.jpg)
A centenáriumra más budapesti kerületek is kaptak szobrot különböző városoktól. Olykor felmerült az érvelésekben, hogy ezekkel a gesztusokkal a fővárostól érkező iparosítást hálálták meg a vidéki települések és megyék, de a „kötelező ajándékozás” néhol érezhetően csak nyűg volt. Szolnok például, többek közt egy ötvenes években készült, Kalapos férfi című mellszobrot küldött Zuglónak a jeles alakalomra.
Érdemibb kapcsolatra utal „Pécs–Baranya ajándéka a százesztendős Budapestnek”, ahogy az a Tóth Árpád sétányon felállított díszkúton olvasható. Fürtös György eozinmázas alkotása Csorba Győző versével tényleg a két várost köti össze közös történelmükre utalva. Az el nem avuló művön szerencsére ma is ott van a régi Budapest-címer.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 10](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_141204-1920x1773-1.jpg)
Igen mutatósra sikerült Végvári Gyula mintegy két és fél méter magas kerámiakompozíciója is, melyet Csongrád megye küldött Budapestnek. A Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán (a mai Reformáció parkban) felállított alkotásnak sajnos azóta nyoma veszett.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 11](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/02-1.png)
Miközben az egész fővárost telehintették ajándékba küldött szobrokkal, emlékművekkel és díszkutakkal, készült egy egészen érdekes tájépítészeti alkotás is, kifejezetten a születésnapra érkező felajánlások befogadására. Ez volt a Népligetben kialakított Centenáriumi park vagy más néven a Megyék parkja. Ide nem csak egy-egy képzőművészeti alkotást küldött minden megye. Az egyes parcellákat úgy alakították ki, hogy az a jellemző földrajzi formákat idézze meg, vagy épp az odaültetett növények utaljanak az ajándékozóra. A kertépítészeti különlegesség sajnos mára teljesen elpusztult, a szobrok többségével együtt. Leginkább Németh János gyönyörű Göcsej-domborműve – Zala megye ajándéka – emlékeztet a hajdani pompára.
Az ajándékok azonban nem merültek ki művészeti alkotásokban. Angyalföld Hajdú megyétől kapott egy új óvodát, Rákospalota a borsodiaktól. Kalocsa egy józsefvárosi óvodának készített – stílszerűen – függönyöket, terítőket.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 12](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/03.png)
Bár ez a fajta ünneplés mára már kikopott a divatból, egy másik megemlékezési forma valószínűleg örökre velünk marad. Ez pedig az a gondolat, hogy „ha már úgyis átadunk valamit, adjuk át úgy, mintha az az ünnepre készült volna”. Az 1932-ben kivégzett két kommunista, Sallai Imre és Fürst Sándor 1973-ban emelt emlékművére például teljesen érthetetlen módon került centenáriumi felirat.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 13](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_41139.jpg)
A legnagyobb évfordulóhoz köthető fejlesztéseket is alighanem véletlenül lehetett bekapcsolni az ünnepségsorozatba: a kettes metrót 1972 decemberében adták át teljes hosszában. 1973 decemberében pedig megnyitották a Millenniumi Földalatti Vasút új szakaszát, mely immár a Mexikói útig ért. Bár Magyarországon 1941 óta jobboldali közlekedés van, a kisföldalattin csak ezzel a nagy, átfogó fejlesztéssel együtt sikerült ezt bevezetni.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 14](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_199006-1920x1285-1.jpg)
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 15](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_198991-1920x1291-1.jpg)
A Városligetben amúgy is nagy átalakulások zajlottak ebben az időben, hiszen éppen a főváros centenáriumának évében rendezték meg utoljára itt a Budapesti Nemzetközi Vásárt, aminek egy része már ebben az évben is a következő évtől állandósult Albertirsai úti helyszínen volt látogatható. A jubileumi évben természetesen a főváros százéves múltját is bemutatták.
Ebben az időben tetőzött a felüljáróépítési hullám is, melynek egyik fontos darabját, a Jászberényi útit 1973-ban adták át. Ugyanebben az évben indulhattak el felújított pályájukon a fogaskerekű új szerelvényei is.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 16](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/04.png)
1972-ben alakult meg a Centenárium Ifjúsági és Munkás Lakásépítő-Fenntartó Szövetkezet is, mely a következő év nyarán látott hozzá a Centenáriumi lakótelep építéséhez a 16. kerületben. Ez volt az ország első szövetkezeti lakótelepe, elsősorban a közeli Ikarus gyár dolgozóinak adott otthont. Máig ez a neve, van benne Centenáriumi sétány és Centenáriumi Általános Iskola is – amit a helyiek csak Centinek becéznek, akárcsak az egész telepet.
Ebben az évben adták át a Szovjet Kultúra Házát, és a József Attila lakótelep mozija is azért kapta a Pest-Buda nevet, mert épp a városegyesítés évfordulójára készült el. Ha már befejezték a budai Váralagút rekonstrukcióját, kapott az is egy centenáriumi emléktáblát, de a Szervita téri parkolóházon is büszke felirat hirdette, hogy a városegyesítés jubileumára épült meg.
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 17](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/05_.png)
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 18](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_88343-1920x1182-1.jpg)
![Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest 19](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/06.png)
Az évforduló kapcsán azonban nem csak nagy közintézmények falára kerültek emléktáblák. Akár frissen átadott lakóházakra vagy üzletekre is. A József körút és a Rákóczi tér sarkán például ez olvasható: „Létesült Pest, Buda, Óbuda egyesítése centenáriumának évében. Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat.” Szerencsére ma is megvan a felirat, a mögötte található üzletben egy remek pékség működik.
![](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_139865-1.jpg)
Budapest pedig ma, 150 évesen sincs rosszabb formában, mint százéves korában.
Sőt, kifejezetten jól áll neki a kor.
A cikk elkészítéséhez a linkelt források mellett a Köztérkép és az Arcanum adatbázisát, valamint a Fővárosi blog 140. jubileumra készült sorozatát használtuk fel.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-100
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!