A tervezetet a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség bocsátotta társadalmi vitára. A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek módosításának véleményézésére még egy hét van. A kormány a tervek szerint július elsejei hatállyal módosítaná
- a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról,
- az otthonteremtési kamattámogatásról,
- az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról,
- a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről
szóló rendeleteket.
A tartalmi összefoglaló szerint a módosítások a jogalkalmazást segítenék, a támogatott személyek adminisztrációs terheit csökkentenék. Egyebek mellett megszüntetnék azt a kizáró okot, ami eddig nem tette lehetővé, hogy a családi vállalkozások székhelyét utólag jelentsék be. A jövőben a támogatási jogviszonyt követően létrejött cégek, egyéni vállalkozások székhelyét bejelenthetnék a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett ingatlanba.
Korábban volt már a székhelyszabállyal kapcsolatban változás. Először az volt a szabály, hogy nem lehetett székhely a CSOK-os ingatlan. Aztán első körben, 2019-ben ezt felpuhították úgy, hogy megengedték, hogy visszamenőlegesen tehessen nyilatkozatot a CSOK-os igénylő, ha vállalkozási székhely volt az ingatlanban, illetve lehetővé tették, hogy a CSOK igénylésekor jelentsék be, ha székhelyként is szolgál az ingatlan. Azonban aki ezt elmulasztotta, annak később nem volt erre lehetősége, és ha kiderült, hogy székhely a CSOK-os lakás, akkor bukhatta a támogatást. Ebben lenne most változás.
Megszűnne a támogatott személy lakcímbejelentési kötelezettsége, a Magyar Államkincstár ellenőrzi majd a lakcímlétesítést és bevezetnék az életvitelszerű bentlakás fogalmát.
A falusi Családi Otthonteremtési Kedvezménynél a korszerűsítési munkálatok elvégzésére előírt határidőt 1 évvel meghosszabbítanák. A módosítás után Tömörkényen is igénybe vehető lesz a „falusi családi otthonteremtési támogatás”. A hatályos szöveg kiegészülne a kisajátítás miatti elidegenítés szabályaival, pontosítanák a gyermekelhelyezésre és a lakóhely létesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
A módosításoknak a hatásvizsgálat szerint nem lesz hatása a költségvetésre, a versenyképességre, a közigazgatás aminisztrációs terhei azonban várhatóan nőnek.
