Belföld

TÁRKI-kritika a Zöld könyvről

A Zöld könyv szerzői nem érték el kitűzött céljukat: mind a jelen egészségügyi helyzet leírása, mind az elérni kívánt célok kiválasztása, mind a célok eléréséhez vezető út, eszközök kijelölésében kritikus hiányosságok fedezhetők fel – áll a TÁRKI-Egészség Tudásközpont tanulmányában.

A Vitrai József és Vizi János által jegyzett elemzés szerint a Zöld könyv szerzői fiskális megközelítéssel próbálják meg végrehajtani az egészségügyi rendszer korszerűsítését. A lakosság kirívóan rossz egészségi állapota magyarázataként feltárt okok között nem esik szó az egészséget károsító mesterséges és természetes környezeti tényezőkről, az egészséges életmódhoz szükséges termékek és szolgáltatások hiányáról és a közösségi lét hiányos feltételeiről – olvasható a bírálatban.

Fontos az ellátórendszer átalakítása

A Zöld könyv szerint a lakosság rossz egészségi állapotáért „nem az ország gazdasági ereje felelős”. A bírálók ezzel szemben állítják: bár Magyarországon az „egészségkiadások” a GDP arányát tekintve átlagosnak tekinthetők, ugyanakkor abszolút értékben az uniós átlag felét költi ilyen célokra a lakosság. A Zöld könyvben nem esik szó arról, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításának előfeltétele a szociális ellátórendszerek fejlesztése. Ezzel szemben a TÁRKI-Egészség Tudásközpont úgy véli: e nélkül a fejlesztés nélkül vagy elmarad az átalakulás, vagy a megoldatlan problémák más ellátórendszer összeomlását okozzák majd, így társadalmi szinten a költségek sem csökkennek.

Az idősellátás nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem a szociális területekre, továbbá más ágazatokra is kiterjed – áll a kritikában. A Zöld könyv azonban csak a kedvezőtlen magyarországi demográfiai helyzet kapcsán, valamint ezzel összefüggésben a járulékfizető réteg szűkülése szemszögéből tárgyalja a lakosság elöregedését, így az ellátórendszer megfelelő átalakításával közvetlenül nem foglalkozik.

Nem lehet visszaszorítani a hálapénzt

A mentális egészségproblémák népegészségügyi jelentősége nem szerepel a Zöld könyvben, holott ez a terület mind a WHO, mind az Európai Unió kiemelt prioritásai közé tartozik – jegyzik meg a tanulmány szerzői. Az elemzők szerint az ellátási csomagok kapcsán is jogi bizonytalanságok tapasztalhatók. Kérdéses, hogy ezek állampolgári vagy emberi jogon járnak-e majd. Keveredik a minőségbiztosítás, valamint a szakmai, a hatósági és a biztosítási felügyelet fogalma és feladatköre.

A Zöld könyv a „hálapénzt” egységes, egyetlen fogalommal leírható jelenségként tárgyalja. A bírálók viszont rámutatnak: arra, hogy a valóságban egymástól alapvetően különböző pénzmozgásokról van szó, amelyekben egyaránt felbukkan a kényszer nélkül adott pénz, a szokásjogi alapon adott „tarifa”, valamint a „vegytiszta” korrupció. Ezt a gyakorlatot nem lehet sem vizitdíjjal, sem étkezési hozzájárulással, sem a kórházban adott számlával visszaszorítani – vélik a tanulmányt készítő szakemberek.

A TÁRKI-Egészség Tudásközpont felhívja a figyelmet egy 2005-ben készült felmérésére, mely szerint a magyar betegekre kisebb gyógyszerköltség jut, mint a fejlett országok többségében. Emellett a többi egészségügyi szolgáltatásra fordított összeg is kiemelkedően kevés – teszik hozzá. Mint írják, a Zöld könyv ezzel szemben azt állítja, hogy – a világon egyedülállóan – Magyarországon majdnem ugyanannyit költenek gyógyszertámogatásra, mint fekvőbeteg-ellátásra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik