Nagyvilág

Palesztin fegyveresek új generációja ébreszt aggodalmakat Izraelben

Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP
Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP
Korábban soha nem látott tüntetések fordították a figyelmet Izrael felé az elmúlt hetekben Benjamin Netanjahu miniszterelnök igazságügyi reformtervei nyomán, ám messze nem ez az egyetlen újszerű elem a közel-keleti ország közéletében. Az izraeli-palesztin válság 2021-es fellobbanása óta nagyon megszaporodtak a halálos áldozatokat követelő incidensek, ráadásul sok szempontból teljesen újszerű palesztin fegyveres csoportok jöttek létre, ami aggodalmat ébreszthet az izraeli hatóságokban.

Halálhírét keltették, mégis megvédte magát az izraeli demokrácia – írtuk nem is olyan régen az Izraelben példátlan tiltakozási hullámot kiváltó jogi, igazságügyi reformot és politikai válságot bemutatva. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a tömeges tiltakozás hatására elnapolta az Izrael politikai viszonyait alapvetően újraíró igazságügyi reform tárgyalását, ám a közel-keleti ország rendjére, biztonságára egészen más irányból így is sok tekintetben újszerű fenyegetés leselkedik.

Az elmúlt szűk két évben palesztin fegyveres csoportok egészen újszerű hálózatának kialakulása figyelhető meg. Ezek a csoportok sok jellemzőjükben eltérnek a palesztin mozgalmak korábban ismert működési formáitól. Az új szervezetek legalábbis névleg elkülönülve működnek az olyan jól ismert, több állam vagy államszövetség által terrorszervezetnek minősített alakulatoktól, mint például a Palesztin Iszlám Dzsihád, jóllehet a tevőleges támogatásukat élvezik. Ezek a szervezetek

  • saját névvel, identitással, saját ideológiával rendelkeznek,
  • egyes konkrét településekhez, városokhoz kötődnek,
  • tagjaik állítják, hogy többnyire saját személyesen beszerzett fegyvereiket használják,
  • felépítésük kevésbé hierarchikus, mint más hasonló csoportoké,
  • tagjaik és vezetők nagyobb részt a húszas, harmincas évek elején járó fiatal férfiak,
  • palesztin területeken nagy tömegtámogatottságot élveznek,
  • vállalják a konfliktust az autonóm részeket hivatalosan ellenőrző Palesztin Hatóságokkal is.

Ezekről az újszerű mozgalmakról készített exluzív interjúkat és eddig nem látott videofelvételeket is tartalmazó dokumentumfilmet a katari hátterű Al Jazeera hírszolgáltató. A filmben megszólal többek között a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet egyik vezetője, Ekram Al Adzsúri és az új mozgalmak több alapítója, illetve parancsnoka is. Ők részletekbe menően mesélnek az általuk „palesztin ellenállásnak” nevezett tevékenységük újszerű formáiról.

Az ENSZ tisztviselők már tavaly októberben megkongatták a vészharangokat, mondván, hogy 2022 évtizedek óta a leghalálosabb év volt az Izraelben élő palesztinok számára, ez a tendencia ráadásul az idén sem látszik különösebben mérséklődni. Tény, hogy Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja decemberben arról számolt be, hogy több mint 150 palesztin és 20 izraeli esett áldozatául a palesztin-izraeli konfliktusnak 2022-ben, de a polgári áldozatok száma – többek között az ENSZ által megszellőztetett más becslések szerint – ennél is magasabbak lehetnek. Közöttük nagy számban voltak civilek és gyermekek is.

A mai napig tartó különösen intenzív erőszakhullám közvetlenül a 2021 májusában történt bő kéthetes válságra vezethető vissza, amely amellett, hogy szintén rengeteg emberáldozattal járt – leginkább palesztin oldalon – megnyitotta az utat az olyan új fegyveres csoportok megalakulásához, mint az eddig alig ismert Dzsenin Brigádok, amelynek sejtjei a dzsenini palesztin menekülttáborban kezdtek formálódni, illetve az Oroszlánok Barlangja, amely a Ciszjordánia középső részén található fejlett és gazdag Nábluszban szökkent szárba. Ezekhez hasonló új szervezetek szintén létrejöttek számos más ciszjordániai településen, például az északra található palesztin faluban Dzsabában, Tubászban, és a megszállt terület nyugati részén található Tulkaramban is.

Közös bennük, hogy a keletkezésük eredetmítoszát közvetlenül valamely, az izraeli erők által palesztinok ellen elkövetett, halálos kimenetelű támadáshoz kötik.

Alaa Badarneh / EPA / MTI Palesztin férfi követ dob egy izraeli katonai jármű felé a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzseninben zajló összecsapások során 2022. szeptember 28-án.

Dzsenin és a legalább az ötvenes évek óta itt működő palesztin menekülttábor mindig is az izraeli erők támadásainak, sőt olykor ostromainak a fókuszában állt. Ez volt a központja a második Intifáda idején a 2002-es felkelésnek, de a 2021 óta tartó erőszakhullámnak is az egyik legforrongóbb helyszíne. Razziák, halálos lövöldözések, letartóztatások sora zajlik itt mind a mai napig.

Ezen a helyen alakult meg feltehetően 2021 májusában a Dzsenini Brigádok, amely az izraeli akciókkal szembeni ellenállást vezető fegyveres csoportként azonosítja magát. Hogy a szervezet ma már valóban szemmel látható erővel rendelkezik, annak közvetlen köze van az izraeli erők fellépéséhez is. A szervezet alapítója egy dzsenini illetőségű fiatalember, a 23 éves Dzsala Al Amúri volt.

A szervezet tevékenységét az izraeli erők az alapítástól kezdve szorosan figyelemmel kísérték, részben ennek köszönhető az is, hogy Amúrit a palesztin titkosszolgálat két emberével együtt már 2021 júniusában lelőtték a nyílt utcán. A férfit egy Izrael ellen elkövetett merénylettel vádolták, és gyakorlatilag egy hónap alatt végeztek vele. A Dzsenini Brigádok hivatalosan 2021 szeptemberében jelentette be megalakulását, mégpedig amikor hat palesztin fegyenc sikeresen megszökött a legszigorúbban őrzött izraeli fegyházból, a Gilboá börtönből. A szökés következtében a palesztin ellenállás új szimbólumot nyert egy evőkanál formájában. Az egyik szökevény ügyvédje ugyanis azt mondta, hogy kanalakat, tányérokat, de még egy vízforraló nyelét is használtak, hogy alagutat ássanak a szabadba a cellájukból.

Az alapítás körülményeiről az Al Jazeera dokumentumfilmjében részletesen beszámolt a Dzsenin Brigádok egyik társalapítója, aki megőrizte névtelenségét.  Elmondása szerint a ma már halott Dzsamil Al Amúri egy személyben indította a mozgalmat. Fiatal férfiakat kezdett maga köré gyűjteni az utcai harcokhoz. Először csak egy kisebb létszámú társaság csatlakozott hozzá a menekülttáborból, ők aztán elkezdtek módszeres támadásokat végrehajtani izraeli katonák ellen Dzsenin vonzáskörzetében.

Az interjúalany szerint a 2021. májusi palszetin-izraeli válság idején a Dzsenin Brigádok Al Amúrival együtt mindössze nyolc főből állt. Megalakulása óta azonban jelentősen megszaporodtak a paramilitáris akciók szerte Ciszjordániában. Amúri meggyilkolása nagy hatással volt számos Dzseninben élő fiatal férfira. Ennek oka, hogy a szervezetnek lokális jellege mellett iszlamista karaktere is van. Vagyis nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan kulturális tényezőket sem, mint hogy akit honvédő harcban ölnek meg, az az iszlám logikája szerint vallási értelemben mártírrá, gyakorlatilag szentté válik. A mártírkultusznak az iszlám kultúrkörben az utóbbi évtizedekben – legfőképp a posztmodern iszlamista mozgalmak megjelenése miatt – hatalmas jelentősége lett.

Valahányszor megöltek egyet a fiatal embereink közül, tíz másik jelentkezett a helyére

– írta le a helyzetet az Al Jazeerának interjút adó alapító. Nincs ez másképp a fegyverekkel sem. A paramilitáris szervezet tagjai saját bevallásuk szerint a legtöbbször saját fegyvereiket használják a harcok során, a halálos áldozatokká váló harcosok fegyvereit pedig sokszor az új csatlakozók öröklik meg.

JAAFAR ASHTIYEH / AFP Ziad al-Zaraini holtteste 2023. március 8-án. A palesztin férfit az izraeli hadsereg rajtaütése során ölték meg a palesztin menekültek dzsenini táborában.

A dokumentumfilmben megszólalt egy magas rangú izraeli katonatiszt, Eitan Dangot tábornok is, aki korábban a kormányzat palesztin területek feletti koordinációját látta el. Szerinte szó sincs egységes új alakulatokról. A helyzetet Dzseninben is évek óta az Iszlám Dzsihád uralja, de kétségtelen, hogy fegyveres férfiak tucatjai kisebb sejtekbe tömörülnek, akik ellen szerinte az izraeli erőknek harciasan kell fellépniük.

Egyes izraeli elemzések szerint ami a dzsenini menekülttáborban zajlik, az az iszlamista propaganda eredménye: a Palesztin Iszlám Dzsihád agitálja a fiatalokat, szó szerint házról házra járva. Akram Al Adzsúri, a Palesztin Iszlám Dzsihád Libanonban élő egyik vezetője viszont azt mondja az interjúban, hogy ami Dzseninben történik, az szervesen következik a város, illetve a menekülttábor történetéből. Szerinte minden, amit most Dzseninben látható, előre megjósolható volt. Abu Al Hasszán, a Dzsenin Brigádok egyik terepparancsnoka, aki szintén kamera elé állt, így fogalmazott a toborzó tevékenység körülményeiről:

Dzseninben minden egyes háztartásban akad egy megölt vagy letartóztatott családtag.

Akram Al Adzsúri említi meg azt is, hogy Ciszjordániában számos településen látszanak hasonló mozgások. Arra a kérdésre, hogy lehet-e itt százezrekről beszélni, azt mondja, nincs felső határa a létszámnak. Csak ennek a csoportnak a szilárd bázisa közel száz vagy valamivel több – magyarázta, de hozzátette, hogy a támogatói kör ennél nagyobb. Szerinte fiatal emberek százai akarnak csatlakozni csak a Dzsenin Brigádokhoz. A csoport most intenzíven fejlődik, növekvőben van, ez a növekedés azonban „nem elégséges”, a csoportnak újabb erőforrásokra van szüksége, és más hasonló alakulatok támogatására is.

JAAFAR ASHTIYEH / AFP Az izraeli hadsereg rajtaütése után a dzsenini menekülttábor 2023. március 7-én.

A Dzsenin Brigádok valódi természetéről, szerkezetéről még mindig elég keveset lehet tudni, ezért is bánik olyan körültekintően Izrael a helyzettel. Annyi azonban már most biztos, hogy több száz fegyveres férfi tartozik több különálló csoporthoz.

Ami az új szervezetek hálózatszerűségét illeti: Nabluszban tavaly december 9-én egy új csoport keltett nagy figyelmet egy felvonulással: ők a helyben szerveződő Oroszlán Barlangja paramilitáris szervezet, amely nagyon hasonlóan működik a Dzsenin Brigádokhoz. Ami egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy míg utóbbi egy menekülttáborban, az utóbbi egy jó módú, relatíve gazdag városban fejlődött ki. Jellemző az is, hogy az Oroszlán Barlangja alapítóját, a 25 éves Mohamed Al Azízit 2022 júniusában az izreli erők szintén agyonlőtték huszonnyolc éves társával együtt.

Nagy feltűnést keltett, amikor tavaly augusztusban Nabluszban az izraeli erők megölték az Al Aksza Mártírjainak Brigádja terrorszervezet 26 éves parancsnokát, Ibrahim Al Nabulszit. A palesztin harcos temetése tömegrendezvénnyé változott, jelentések szerint több százezren kísérték utolsó útjára. Ilyesmit egyébként Ciszjordániában eddig még nemigen lehetett látni: egyáltalán nem jellemző, hogy egy fegyveres összecsapás tömegrendezvény szerveződését vonja maga után.

A helyzet súlyát talán az is jelzi, hogy a palesztin közösségeket hivatalosan felügyelő palesztin hatóságok sem igazán bírnak ezekkel az új csoportokkal. Az izraeliek szerint bizonyos helyeken el is vesztették az irányítást. Tény, hogy a palesztin hatóságok maguk is őrizetbe vettek tagokat az új fegyveres csoportok tagjai közül, akik viszont következetesen kiállnak amellett, hogy a palesztin hatóságok ellen nem fognak erőszakot alkalmazni, mert azt testvérharcnak tekintenék. Az Iszlám Dizshád tisztviselője, Al Adzsúri azonban a dokumentumfilmben adott interjúban figyelmeztette a palesztin hatóságokat, hogy jobban teszik, ha felhagynak jelenlegi gyakorlatukkal. Megoldást – az izraeliek szerint – az jelenthetne, ha az újonnan alakult paramilitáris szervezetek hálózatát valahogyan integráli lehetne a Palesztin Hatóságokba, ez lehetőséget teremtenek a mérséklődésükre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik