Olcsó támogatott hitelekből kapott pénzre söpörnek be csúcskamatot a cégek

Szégyelljék magukat – üzente a bankoknak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter néhány napja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023-as gazdasági évnyitóján. A miniszter szerint ugyanis a bankok és a jegybank hibája, hogy Magyarországon alacsony a vállalati hitelállomány, emellett az sem normális, hogy ezen belül a piaci kamatozású hitelek állománya is egyre csekélyebb, a kis- és középvállalati hitelek fele például valamilyen támogatott konstrukció.

A teljes vállalati hitelállomány 12 ezer milliárd forint körül van, ezen belül is hatalmas a támogatott állomány, ami különösen a Covid-járvány kitörése óta hízott nagyra. Míg 2019 végén a teljes fennálló vállalati hitelállomány mindössze 13 százaléka kapcsolódott valamilyen támogatott hitelprogramhoz, 2022 végén már 30 százalék volt ezek aránya.

Piaci alapon ugyanakkor nem kell a hitel a cégeknek, ez az egyik oka annak, hogy GDP-arányosan jócskán elmarad a magyarországi vállalati hitelállomány az európaitól, a bruttó hazai termék 18 százalékát teszi csak ki a vállalati hitelek volumene, holott Európában ez az arány 40–50 százalékos.

Nem ez az egyetlen furcsaság azonban a magyarországi vállalatok bankszámláin. Miközben hitelben nagy a lemaradás, vállalati betétben feltűnően jól áll Magyarország. 2016 óta a magyarországi bankokban tartott vállalati betétek volumene meghaladja a hitelekét – nem is kevéssel, az elmúlt egy évben 3–4 ezer milliárd forint között mozgott ez az összeg a betétek javára.

Márpedig ez egyáltalán nem általános, hogy a vállalatok betétállománya magasabb a hitelállománynál. Az Európai Központi Bank (EKB) statisztikái szerint például az eurózónában több mint háromszor annyi hitelük van a cégeknek, mint amennyi készpénzük és bankbetétjük.

Kell is a hitel meg nem is

A magyarországi vállalati szektorra irdatlan mennyiségű támogatott hitelt öntött az elmúlt három évben a jegybank és az állam. Az MNB az NHP Hajrát összesen végül 3000 milliárd forintos kerettel hirdette meg, és a maximum 2,5 százalékos kamaton nyújtott hitelek az utolsó fillérig elfogytak egy bő év alatt. Ezt követték a Széchenyi Kártya Program hitelei, amelyek szintén jól mentek, a Kavosz nemrég azt nyilatkozta,

csak tavaly 3000 milliárd forintnyi hiteligényt nyújtottak be, amiből 1800 milliárd forintnyi hitelt már meg is kapott 55 ezer vállalkozás.

Az Exim is folyamatosan indít új hitelprogramokat, a legutóbbi, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) 700 milliárd forintját néhány hét alatt úgy elkapkodták a cégek, hogy az indulás után egy hónappal 1000 milliárdosra kellett emelni a keretet, de ez is valószínűleg csak a már benyújtott igénylések kielégítésére lesz elég. Jelenleg legalábbis az Exim honlapja szerint a zöld beruházási hitelt lehet már csak igényelni a bankoknál.

A piac pillanatok alatt felszippantja a támogatott hiteleket, miközben a cégek úsznak a készpénzben, és a vállalatok hitelállománya alig növekszik. Az NHP Hajrá indulása óta eltelt három évben nem egészen 3700 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel történt, miközben az új vállalati betétállomány több mint 5400 milliárd forinttal nőtt. Ilyen adatok láttán nehéz nem arra gondolni, hogy a támogatott hiteleket olyan cégek is felveszik, amelyeknek valójában nincs égető szükségük forrásra, de az alacsony kamatok miatt kihasználják a lehetőséget.

A vállalati betétkamatokra nem lehet panasz

Az NHP-ban a vállalatok 2,5 százalékos kamattal juthattak hitelhez, a Széchenyi Kártya Programban 0 százalék körüli hitelkamatok is voltak, jelenleg 5 százalékos kamattal vehetik fel a vállalatok a hitelt, az Exim programjában 5–6 százalékos kamattal igényelhető a forint és  3–3,5 százalékos kamattal az euróhitel.

Eközben a lekötött vállalati betétek átlagos kamata már megközelíti a 15 százalékot; januárban 14,6 százalék volt. A jelek szerint

egy ügyesen gazdálkodó hitelképes cég azt is megteheti, hogy felveszi a támogatott, nem konkrét beruházáshoz kapcsolódó hitelt, majd az egészet leköti a bankban, és ezzel nyer egy csomó pénzt. Semmiféle termelő tevékenységet, szolgáltatást nem kell végeznie, mégis nagy nyereséget érhet el.

A kamatkülönbözetet fizeti neki az állam, rajta keresztül pedig az adófizetők. Ráadásul kétszer, hiszen a bankok az MNB-nél elhelyezve tudnak ekkora kamatot elérni a cégek betéteire. A jegybank tehát részben azt a pénzt vonja ki nagyon magas kamatot kínálva a piacról, amit a költségvetés hatalmas kamattámogatásával olcsón vesznek fel a vállalatok.

Tehetik, hiszen

az ő betétjeikre nem vonatkozik a kamatstop, nekik akármekkorát adhatnak a bankok.

Miközben a piaci kamatozású hitel senkinek sem kell, csak a támogatottért ölik egymást a vállalkozások, a lekötött vállalati betétállomány úgy hízik, mint a mesebeli kisgömböc, a jegybank kamatemelési ciklusának kezdete – 2021. június – óta majdnem a háromszorosára ugrott, az idén januárban már meghaladta a 4300 milliárd forintot. A teljes vállalati betétállomány is 15 ezer milliárd forint körüli történelmi csúcson jár.

A háztartások lekötött betétállománya ugyanakkor már vagy három-négy éve 2400 milliárd forint körüli szinten stagnál, a lakosság többsége ugyanis nem fér hozzá a bankjában a magas kamatozású lekötésekhez. 14–15 százalékos betéti kamatot a lakosságnak egyetlen hitelintézet sem kínál, a legmagasabb betéti kamatok is éppen csak meghaladják a 10 százalékot. „Ebben közrejátszhat a vállalatok átlagosan magasabb pénzügyi tudatossága, jobb alkupozíciója és erősebb érdekérvényesítő képessége” – magyarázta a jegybank a Bank360 kérdésére válaszolva.

A banki vezetők is elismerik, hogy a cégeknek meg kell adni a magas kamatot, ellenkező esetben átpártolnak a konkurenciához. A magas kamatot viszont a bankok úgy érik el, hogy a jegybank 18 százalékos betétjében helyezik el a vállalatok pénzét. Vagyis a betétek kamatát eközben az MNB fizeti.

Százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek

Azt nem lehet megállapítani, hogy pontosan mennyi támogatott hitel kerül magasabb kamatozású lekötött betétbe, de a hitel- és betétállományok láttán sejteni lehet, hogy sok cég kihasználja a lehetőséget, akkor is, ha egyébként a működéséhez nem lenne szükség a hitelfelvételre. Hibáztatni sem lehet a vállalkozásokat ezért, hiszen bolondok lennének nem ezt tenni, amikor az állam egyfelől tálcán kínálja nekik az olcsó hitelt, az ebből származó pénzt pedig a jegybank kénytelen magas kamattal kiszívni a rendszerből.

Azt nem közölte a jegybank, sem a Pénzügyminisztérium, hogy ezek a programok mekkora terhet jelentenek a kamattámogatás miatt az állam számára. Négyezer milliárd forint körüli vállalati hitelről lehet szó összességében véve, és a kamattámogatás mértéke nagymértékben függ attól is, milyen kamatszint mellett történt a forrásbevonás.

Az új programoknál a kamatköltségek mindenesetre alaposan elszállhatnak, hiszen egyre drágábban tud forrásokat bevonni az állam. Az Exim például 14–15 százalékos kamattal bocsátott ki a legutóbbi időszakban kötvényeket, ezeket a magyarországi bankok jegyezték le. A BGH-ban ebből a forrásból 5–6 százalékos kamatú hitel lesz a vállalatok számára, vagyis ha a program teljes összegét ilyen magas kamatú forrásból biztosítják,

ez az egy konstrukció a forinthiteleknél egy év alatt akár 70 milliárd forintos kamatterhet is jelenthet az államnak.

A Széchenyi Kártya Program költségvetési támogatásáról kormányhatározatok rendelkeznek. Az ezekben szereplő összegeket folyamatosan emelni kellett tavaly. Egy nyári kormányhatározat 2023-ra 129,2 milliárd forintot szánt a program támogatására, amit aztán ősszel előbb 58,95, majd további 21,78 milliárd forinttal megemeltek újabb kormánydöntésekkel.

Kiemelt képünkön középen Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a budavári Főőrség épületében 2022. november 29-én.