A fintech-cégek kényelmi szolgáltatásait a hazai bankok is nyújtják, az ügyfeleket azonban ezek a lehetőségek továbbra sem érdeklik.
A megélhetésre felvett kölcsönökkel egyre több a probléma, és úgy tűnik, a babaváró hitel törlesztése is mind több családnak okoz gondot, miközben a hosszabb ideje késedelmes kölcsönök aránya összességében nem magas.
A bűnözők ugyanis egyre nagyobb értékű tranzakciókat hajtanak végre a megszerzett kártyaadatokkal.
Olyan magas hozamú állampapírok, amelyekről a bankok a napokban tájékoztató levelet küldtek minden ügyfelüknek, már nem léteznek.
Több százezren nyitottak értékpapírszámlát a befektetéshez, és ezek közül sok landolt a brókercégeknél.
Miközben több éves mélyponton van a hazai hitelezés, az első félévben a már tartósan nem fizető kölcsönök aránya a moratórium megszűnése ellenére is kedvező maradt.
Mutatjuk, milyen eszközökkel lehet minimalizálni a befektetések után fizetendő adót.
A kamatplafon bevezetése után már érdemes lehet kiváltani a lakáshitelét annak, aki jóval magas kamattal vette fel az elmúlt időszakban.
2024-től minden márciusban lehetőség nyílik a régi szerződések szabad felmondására, függetlenül attól, hogy mikor van az évfordulójuk.
A mozgáskorlátozottakat elég jól kiszolgálják már a bankok, a látássérülteknek viszont gyakran tanút kell vinniük, aki felolvassa nekik a szerződéseket, a hallássérültek pedig jeltolmáccsal mehetnek a fiókba.
A csökkenő kamat csúnyán visszavetette a lakossági állampapírok iránti keresletet. A szocho bevezetése sem elég hátszél ahhoz, hogy a kisbefektetők kapkodjanak az adómentes, de már tízéves futamidejű PMÁP után.
Hitelkártya-akciók alig vannak az iskolakezdés előtt, pedig a kártyahitel is jó eszköz lehet ilyenkor.
A részfeltételeket tekintve a bankok 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon.
Ott van már az új sarc a megtakarításokon, de a 13 százalékos szocho a jelek szerint senkit sem zavar. A kisbefektetők ugyanúgy vásárolják a befektetési alapokat, mint eddig, az állampapírok iránt pedig nem ugrott meg a kereslet.
Lenyomta a devizát az állampapír a lakossági befektetések rangsorában. Az infláció alaposan átrendezte a megtakarításokat, a megtakarítási képességet azonban a szerényebb jövedelmű családoknál visszavetette.
A most nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tagok keserűen tapasztalják, hogy nem vagy alig kapnak reálhozamot. Ebben a helyzetben vagy a 100 százalékos nyugdíjat választják – és lemondanak erről a pénzről –, vagy várhatnak, hátha ismét az infláció fölött teljesítenek a kasszák.
Az MNB friss kockázati jelentése szerint tavaly csak 14 százalékkal nőtt a lakosság vagyonának az értéke, az év végére viszont 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A háztartások legnagyobb vagyona továbbra is az ingatlan.
A kérdés csak az, hogy a kereskedők ezt meg fogják-e engedni.
Már 1500 bankfiók sincs Magyarországon. A nyereségadatok ugyan elsőre kiválónak tűnnek, de valójában a hitelintézetek számára ez az év nem indult jól.
Hiába magasak a hitelkamatok, a befektetések még többet fizetnek. Ilyen helyzetben, érdemes kihasználni ezt a különbözetet, és annak is felvennie a lakáshitelt, aki egyébként készpénzért venne ingatlant. A készpénznek egyelőre jobb helye van bankbetétben vagy állampapírban.
Észbe kaptak a magyarok: nem adóznak, ha nem kötelező. Sokan rádöbbentek, hogyha állampapírt vásárolnak, akkor nem kell adózni a hozamból, ezért ismét népszerűvé vált a tartós befektetési számla, amivel ezt meg lehet úszni.
Havi nettó 550 ezer forint fölötti átlagfizetés és érdekes munka – ezt kínálják a bankok.
Bár a lekötött betétekre nulla százalék körüli kamatot adnak a nagybankok, több hitelintézet elkezdett kötvényeket kibocsátani a kisbefektetőknek, ezek kamata pedig vonzó forintban, euróban és dollárban is.
Tudatos bankolással a töredékére csökkenthető a banki szolgáltatások ára, a készpénzhez ragaszkodó ügyfeleket viszont magas díjakkal büntetik a pénzintézetek.
