Az utóbbi hét év egyik legtöbbet emlegetett külpolitikai mantrája volt „a feltételezett orosz befolyás a 2016-os amerikai elnökválasztáson”, ám, ahogy telik az idő, egyre többen értékelik át a történteket. Egy korábbi cikkünkben egy amerikai tényfeltáró újságíró nyomán írtunk arról, hogy a fősodorbeli amerikai sajtó a valóságosnál nagyobb feneket kerített Trump orosz kapcsolatainak, most pedig egy olyan tanulmányt mutatunk be, amely szerint a Twitteren felbukkanó orosz robotoknak közel sem volt akkora hatásuk az elnökválasztás eredményére, mint amekkora a köztudatban él.
A Szentpéterváron található Internetkutató Ügynökség (Glavszet vagy az angol rövidítés nyomán IRA) egy, az orosz politikai és gazdasági érdekek segítése céljából létrehozott cég, amely internetes propagandával és befolyásolással foglalkozik. A trollgyárnak is nevezett ügynökség fizetett propagandistákat alkalmaz, akik nem csak az orosz, hanem más országok belügyeibe is előszeretettel ártják bele magukat, a tulajdonosa pedig az a Jevgenyij Prigozsin, aki egyben az ukrajnai háború miatt sokat emlegetett Wagner zsoldoshadsereg vezetője és Vlagyimir Putyin bizalmasa.
A Nature folyóirat kommunikációval foglalkozó lapjában ez év elején nyilvánosságra hozott tanulmány megjegyzi, hogy az IRA állítólagos erőfeszítéseit az amerikai demokrácia aláásására a hírmédia, az amerikai hatóságok és a kutatók is széles körben dokumentálták, és ezekre alapozva azzal vádolják a szervezetet, hogy
a 2016-os amerikai választási kampány során, és ez a félelem a 2020-as választáson is előkerült. A kutatók viszont tudományos értékű bizonyítékot is akartak arra, hogy ez valóban így volt-e.
A kutatás az IRA Twitteren végzett tevékenységét vizsgálta, más közösségimédia-felületeket nem érintett. A dán, ír, német és amerikai egyetemeken dolgozó kutatók első körben 2016 áprilisában készítettek felmérést nagyjából 1500 résztvevővel, majd ezt követően több alkalommal egészen az év októberéig. A 2016. novemberi elnökválasztást követően újra felvették a kapcsolatot a felmérésben résztvevőkkel azt tudakolva, hogy elmentek-e szavazni, és ha igen, kire voksoltak. A kutatás során összegyűjtötték azokat a posztokat is, amelyeket ők osztottak meg, de azokat a Twitter-bejegyzéseket is, amelyek felbukkantak az érintettek falán, majd ezeket összevetették a köztudottan az IRA által létrehozott profilok listájával, így ki tudták szűrni, melyek származtak a trollgyárból. Az adatok alapján négy fontos megállapítást tettek.
1. Az orosz dezinformációs fiókoknak való kitettség erősen koncentrált volt
A külföldi befolyásolásra szakosodott profilokról érkező bejegyzések 70 százaléka a válaszadók alig egy százalékához jutott el, de az összes kitettség is nagyjából az érintettek 10 százalékára koncentrálódott. A kutatók megjegyzik, hogy a Twitteren folyó politikai kommunikációra ez nem igazán jellemző, mert általában egyszázaléknyi felhasználó adja a bejegyzéseknek való kitettség 24–37 százalékát, vagyis kevésbé koncentrált az üzenetek elérése.
2. A trollgyárak által megosztott tartalmat elsősorban republikánusok látták
A kutatás felveti, hogyha az IRA tipikus politikai kampányt folytatott volna, akkor ez háromféleképpen nyilvánult volna meg:
- olyan szavazókat próbáltak volna meggyőzni arról, hogy Trumpra szavazzanak, akik addig nem támogatták;
- megpróbálták volna mobilizálni a Trump-szimpatizánsokat;
- az ellenfél támogatóit viszont igyekeztek volna lebeszélni a szavazáson való részvételről.
Így tehát az üzenetek elvileg a mérsékelt republikánusokat és a mérsékelt demokratákat célozták volna. A kutatók azonban arra jutottak, hogy a vizsgált üzenetek kilencszer gyakrabban bukkantak fel a magukat „kemény republikánusnak” valló felhasználóknál, mint a demokrata vagy független választóknál – vagyis azoknál, akik már egyébként is erősen támogatják a republikánus elnökjelöltet.
3. Az orosz befolyásolási kampány eltörpült az amerikai hírmédia mellett
Ugyan a felhasználók kitettsége egyre növekedett, és csak a választás napján az 1500 válaszadó falán összesen 24 ezer, a trollgyár által létrehozott bejegyzés jelent meg főleg megosztásokon keresztül, összességében nézve mégsem beszélhetünk nagy kitettségről. Annak ellenére, hogy a válaszadók idővonalán látszólag nagy számban az Internetkutató Ügynökség fiókjainak bejegyzései bukkantak fel (bő fél év alatt több mint 780 ezer), ezeket nagyságrendekkel háttérbe szorították az országos hírmédia és a politikusok bejegyzései. Míg a választási kampány utolsó hónapjában a válaszadók átlagosan naponta nagyjából 4 posztot láttak orosz külföldi befolyásoló fiókoktól, addig az amerikai hírmédiától átlagosan napi 106-ot, míg amerikai politikusoktól napi 35-öt. Tehát
mint az orosz külföldi befolyásoló fiókoktól. Ráadásul, mint már említettük, az IRA bejegyzései egy igen kis csoportra koncentrálódtak.
4. A kutatók nem találtak bizonyítékot a trollkampány és a választási attitűd változása közötti összefüggésre
A felmérés résztvevőivel elvégeztettek egy politikaiattitűd-vizsgálatot is, amelynek során a választási kampány nyolc fontos témájával kapcsolatban kellett állást foglalniuk, így például az USA és Mexikó határára építendő fal vagy a megfizethető egészségügyről szóló törvény kiterjesztésének ügyéről. Az eredményeket átnézve a kutatók nem találtak statisztikai bizonyítékot arra, hogy kapcsolat lenne az IRA-fiókoktól érkező posztoknak való kitettség és a megkérdezettek politikai véleményének változása között – függetlenül attól, hogy valaki csupán egy vagy több ilyen bejegyzést látott. Az ideológiai jellegű témákkal kapcsolatos álláspontok, valamint a polarizáció esetében a becsült összefüggések nem voltak szignifikánsak, és még csak azt sem lehet mondani, hogy Trumpnak kedveztek volna.
Persze a legfontosabb kérdés az volt – jegyzik meg a tanulmány szerzői –, hogy a trollbejegyzések mennyiben befolyásolták azt, hogy valaki Trumpra vagy az ellenfelére, Hillary Clintonra szavazott, és erre elég határozott választ adtak. A tanulmány szerint
Kiemelték, hogy az Internetkutatási Ügynökség bejegyzéseinek való kitettség és a szavazási magatartás közötti érdemi összefüggések hiánya összhangban van a korábban bemutatott bizonyítékokkal is, amelyek szerint az orosz álprofiloknak való kitettség koncentrált volt, és a válaszadók egy kis csoportjára korlátozódott, akik a Republikánus Párttal azonosultak, és akiknél a legkevésbé volt valószínű, hogy az orosz befolyásolási kampány hatására szavaznának Clinton helyett Trumpra.
Azért mégsem volt hatástalan
Bár a jelek szerint a szavazás végeredményét nem befolyásolta a Glasztev tevékenysége a Twitteren, nem lehet azt mondani, hogy semmilyen nyomot nem hagyott. Az idézett tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az ilyen, külföldről eredő befolyásolási kísérletek másodrendű hatások révén sikeresek lehetnek. A vizsgált esetben például a 2016-os amerikai választásokról szóló vita ugyanis továbbra is kérdéseket vet fel a Trump-elnökség legitimitásával kapcsolatban,
ami pedig összefüggésben állhat azzal, hogy az amerikaiak jelentős része elhitte a 2020-as elnökválasztáson a választási csalásokról szóló állításokat.
A befolyásolási kísérletek egy másik aspektusára egy, a politikatudománnyal foglalkozó Harvard Kennedy School folyóiratában megjelent tanulmány mutatott rá. Ebben két kutató Twitter-adatok elemzése alapján azt állította, hogy az orosz közösségi média trolljai, azaz az Internetkutató Ügynökség alkalmazottai a faji és politikai identitást kihasználva sikeresen beépültek a hiteles felhasználók különböző csoportjaiba. Elsősorban konzervatívokat, progresszíveket és feketéket céloztak meg, vagyis olyan csoportokat, amelyek csak minimális átfedést mutattak a Twitteren.
A felhasználók elsősorban olyan IRA-fiókokkal léptek kapcsolatba, amelyek látszólag lefedték a saját ideológiai vagy faji identitásukat. Az IRA a konzervatívokat például a liberálisokról, a bevándorlókról, a CNN -ről vagy épp Soros Györgyről szóló bejegyzésekkel, a liberálisokat a Trump-kormányzathoz, a republikánusokhoz és az evangéliumi keresztényekhez köthető hírekkel, míg a fekete felhasználókat a rasszizmus különféle megnyilvánulásairól szóló bejegyzésekkel igyekeztek megszólítani.
