Élő Nagyvilág

Putyin berendelte az oligarcháit

MTI / EPA / Szputnyik / Orosz elnöki sajtószolgálat
MTI / EPA / Szputnyik / Orosz elnöki sajtószolgálat
  • Nem kapunk többé orosz gázt – nyilatkozta a moldáv energiaügyi miniszter.
  • Külföldiek egy csoportját tartóztatták le Lengyelországban azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedtek.
  • Az orosz védelmi minisztérium április 1-jén újabb toborzási kampányt indít.
  • Moszkva szerdán közölte, hogy megpróbálja megmenteni a Fekete-tenger felett lezuhant amerikai katonai drón roncsait.
  • Az orosz és amerikai védelmi miniszter, továbbá az országok katonai vezetői szerdán telefonon egyeztettek az incidensről.
  • Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan döntött Finnország NATO-csatlakozásáról, pénteken jelentik be a döntést.
  • EU biztos: A kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába.
  • Putyin eligazítást tartott a milliárdos vállalkozóknak.
  • Több mint ezer orosz katona eshetett el tegnap a fronton.
  • A szerdai nap történéseit itt tudja visszaolvasni.

Svédország és Nagy-Britannia tüzérségi rendszerek Ukrajnának történő szállításáról egyeztet

Svédország csütörtökön bejelentette, hogy megállapodott Nagy-Britanniával Archer típusú tüzérségi rendszerei eladásáról, így London Ukrajnának adományozhatja régebbi típusú, AS-90 önjáró lövegeit. Nagy-Britannia tizennégy Archer nagy hatótávolságú önjáró löveget vásárol – tájékoztatott közleményében a svéd kormány.

A Svédország által kifejlesztett Archer rendszer terepjáró járműre szerelt, teljesen automatizált ágyú, amelyet a páncélozott kabinban ülő legénység irányíthat.

Az Archerhez hasonló, páncélozott járművekhez és harckocsikhoz csatlakozó tüzérségi rendszerek növelik Ukrajna védelmi képességét és lehetővé teszik számára területek visszafoglalását,

jelentette ki Pal Jonson svéd védelmi miniszter.

A brit kormány egy másik közleményben tudatta, hogy a tizennégy Archer rendszer „átmenetileg a Nagy-Britannia által Ukrajnának szállított harminckét AS-90 önjáró löveget pótolja”. London januárban jelentette be, hogy AS-90-eseket szállít Ukrajnának.

Svédország csütörtökön azt is közölte, hogy közvetlenül is küld Ukrajnának nyolc Archer rendszert, amelyet Kijev már hónapok óta vár.

Stockholm 16,9 milliárd svéd korona (596,6 milliárd forint) értékben kötelezte el magát Ukrajna katonai támogatására. Svédország februárban csatlakozott az Ukrajnának nehézfegyvereket ígérő számos nyugati országhoz, és bejelentette, hogy mintegy tíz Leopard 2 harckocsit, valamint IRIS-T és HAWK légvédelmi rakétarendszereket szállít Kijevnek.

(MTI)

Orbán-Erdogan találkozó: nem szabad belesodródni a háborúba

Az ukrajnai háború és energiabiztonsági kérdések álltak Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő ankarai tárgyalásainak középpontjában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.

Erdogan elnök köszönetet mondott Magyarországnak a törökországi földrengés után mutatott szolidaritásért, a sok segítségért, külön kiemelve a magyar kutató-mentőcsapatok hősies helytállását.

Elhangzott: Magyarország közvetlenül, Törökország pedig a tengeren keresztül szomszédja a háború sújtotta Ukrajnának, így mindkét ország érdekelt a mielőbbi igazságos békében, amelyet diplomáciai eszközökkel kell elérni. A háborúba sodrodást, a háború eszkalációját mindenképpen el kell kerülni – szögezték le.

Orbán Viktor kérte a török elnököt, hogy országa továbbra is legyen megbízható partner a magyar energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú keleti gázszállítások tranzitjában.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Recep Tayyip Erdogan török elnök bilaterális tárgyalásuk előtt Ankarában 2023. március 16-án. Jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j2).

Pénzbüntetést kapott, amiért a tésztával a fülében hallgatta Putyint

150 ezer rubeles pénzbüntetésre ítélték Mikhail Abdalkin szamarai képviselőt, amiért a füleire spagettit aggatva hallgatta Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét a számítógépe előtt február 24-én, az orosz-ukrán háború megindításának első évfordulóján.

A politikust a hadsereg rossz hírnevének keltése miatt ítélték el, ami önálló büntetőjogi tényállás lett az orosz jogban.  Abaldkin nem ismerte el „bűnösségét”.

Az ukrán és a kínai külügyminiszter megvitatta az ukrán béketervet

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott csütörtökön kínai kollégájával, Csin Kang külügyminiszterrel, akivel megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét.

Megvitattuk a területi integritás elvének fontosságát,

emelte ki Kuleba a Twitteren közzétett bejegyzésében. Kifejtette, hogy az ukrán elnök által előterjesztett „békeképlet” pontjainak teljesülése szerinte elengedhetetlen „az agresszió megállításához és az igazságos béke helyreállításához Ukrajnában”.

Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

Kína aggódik a háború eszkalációja miatt, és reméli, hogy Moszkva és Kijev tárgyalóasztalhoz ül – jelentette ki a kínai külügyminiszter a Reuters szerint, amelyet az MTI szemlézett.

A héten látott napvilágot az az információ, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Moszkvába látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a béke kilátásait – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál. Az ukrán média arról is beszámolt, hogy Hszi Csin-ping azt tervezi, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta először beszélni fog Zelenszkij elnökkel, valószínűleg moszkvai útja után.

A hírportál hozzátette, hogy Kína a háború kitörésének első évfordulóján, február végén hozta nyilvánosságra elképzeléseit az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről. A 12 pontos dokumentumban Peking fokozatos deeszkalációt sürgetett, amelynek átfogó tűzszünetet és az ukrajnai válság politikai megoldását kell eredményeznie. Emellett felszólított a civilek védelmére és egymás szuverenitásának tiszteletben tartására.

Kína reméli, hogy a felek megőrzik higgadtságukat, racionálisak és józanok maradnak, és a lehető leghamarabb felújítják a béketárgyalásokat,

mondta Kang Kulebának a kínai külügyminisztérium közleménye szerint. A pekingi diplomata reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Oroszország nem csapja be az ajtót a politikai megoldás előtt, bármennyire bonyolult és bármilyen kihívást jelentsen is a jelenlegi helyzet – szögezte le a pekingi közlemény.

ENSZ: Az ukrán gyerekeknek végig kellett nézniük a hozzátartozóik meggyalázását

Számos háborús bűncselekményt követtek el orosz csapatok Ukrajnában – ismertette csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága Genfben közzétett jelentésében.

A testület szándékos gyilkosságokat, civilek elleni túlkapásokat, önkényes fogva tartásokat, nemi erőszakot és gyermekek kényszeráttelepítését sorolta fel jelentésében, amely ezen felül felvetette, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek lennének minősíthetők az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások.

A dokumentum ugyanakkor az ukrán katonák felelősségét is felrótta egyes esetekben. A testület megállapította, hogy a válogatás nélküli támadások és orosz hadifoglyok megkínzásának két esete szintén háborús bűncselekménynek számítanak.

A gyilkosságok, önkényes őrizetbevételek, nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények nagy részét olyan házkutatások során követték el, amelyek az ukrán hadsereg támogatóinak, illetve fegyverek felkutatása végett indítottak,

állapították meg a dokumentum szerzői. Hozzátették, hogy az önkényesen elfogott embereket az orosz katonák gyakran túlzsúfolt cellákban tartották fogva rémes körülmények között.

A jelentés egy olyan esetre is kitér, amikor tíz idősebb ember meghalt a fogva tartás embertelen körülményei miatt egy iskola pincéjében, s a többi rabnak, köztük gyerekeknek a holttestekkel egyazon térben kellett lenniük.

A vizsgálóbizottság szerint a nemi erőszakok esetében a családtagokat, így a gyerekeket is többször arra kényszerítették, hogy nézzék végig hozzátartozóik meggyalázását.

Erik Mose, a testület norvég vezetője a tettesek felelősségre vonását sürgette. Mint mondta, már összeállították a feltételezett elkövetők listáját, amelyen nemcsak katonák szerepelnek.

„Előrelépést értünk el a felelősök azonosításában” – hangsúlyozta Pablo de Greiff, a vizsgálóbizottság egyik tagja. Kijelentette, hogy a névsort, amely nem képezi részét a jelentésnek, át fogják adni az ENSZ emberi jogi főbiztosának.

A vizsgálóbizottság a dokumentum összeállításához nyolc alkalommal utazott Ukrajnába, ahol 56 városban, illetve településen tettek látogatást. Ezen felül sírokat, fogdákat és kínzókamrákat vizsgáltak meg, valamint fényképeket és műholdas felvételeket elemeztek ki. Összesen hatszáz érintettet kérdeztek ki a történtekről.

Az ENSZ adatai szerint az Ukrajna elleni háború tavaly február 24-i kezdete óta több mint nyolcezer civil vesztette életét és 13 ezernél is többen megsebesültek. A világszervezet szerint ugyanakkor ezek a számok csak töredékét tükrözhetik a valós helyzetnek.

(MTI)

Több mint ezer katonát vesztettek az oroszok egy nap alatt

Az ukrán védelmi minisztérium számításai szerint 1.040 orosz katona esett el az elmúlt 24 órában. Ezzel az orosz invázió megindulása, azaz tavaly február 24. óta 162.560 katonát vesztettek az oroszok.

Tankokból 12 került a veszteséglistára az elmúlt napon, így 3504-re teszi az összveszteséget az ukrán vezetés, páncélozott járműből pedig 6810 darabot vesztettek az oroszok.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a számokat lehetetlen forrásokból ellenőrizni, de az tagadhatatlan, hogy hatalmas veszteségeket szenvedett el az orosz hadsereg az ukrán háborúban.

Orosz önkéntesek is dolgozhatnak a párizsi olimpián

Orosz önkéntesek is dolgozhatnak a jövő nyári párizsi olimpián. A munkalehetőségről a 2024-es ötkarikás játékok szervezőbizottsága tájékoztatta az orosz felet. Közreműködésük azért válhatott kérdésessé, mert ukrajnai háborúja miatt számos szankció lépett életbe Oroszországgal szemben.

“Az önkéntes programban mindenki részt vehet, aki megfelel a kiválasztási feltételeknek” – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a szervezők válaszát. A dokumentum szerint “nincsenek speciális kritériumok az orosz pályázókra, ahogy bármely más nemzetiségű jelöltekre sem”.

Az előző, Tokióban megrendezett 2021-es nyári olimpián a koronavírus-járvány miatt nem voltak külföldi önkéntesek.

(MTI)

Az ukrán légierő elmondta, milyen rakétákat nem tud megsemmisíteni

Az ukrán légvédelem hatékonyan lő le orosz robotrepülőgépeket, de nincs eszköze a ballisztikus pályán repülő ellenséges rakéták és számos más rakéta ellen – jelentette ki Jurij Ihnat, a légierő szóvivője csütörtökön a 24-es ukrán tévécsatornának adott interjújában. A tisztségviselő felsorolása szerint az ukrán légvédelem képes megsemmisíteni a Kalibr típusú, a H-101-es, H-555-ös, H-55-ös légi indítású, valamint a H-59-es levegő-föld és a H-35-ös, hajók elleni rakétákat.

Nem tudunk azonban lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander-M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején. Valójában az oroszok az egész Iszkander-M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska-U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra. Sajnos nincs mód a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem,

sorolta a szóvivő. Magyarázata szerint ezek a rakéták ballisztikus pályán gyorsan repülnek, és nagy sebességgel érik el zuhanásban a célpontot. „A már zuhanó rakéták megsemmisítéséhez speciális légvédelmi rakétarendszerekre van szükség. Ballisztikusok közzé soroljuk az Sz-300-as légvédelmi irányított rakétákat is, amelyeket a megszállók a frontzónában, legfeljebb 150 kilométer távolságban lévő földi célpontok ellen használnak” – mondta Ihnat. Kiemelte, hogy minél nagyobb a távolság az indítóhelytől, annál nagyobb a pontatlanság, ezért gyakran rossz helyre csapódnak be, és civilek halnak meg. „Ilyen alkalmazásban ez nem más, mint a terrorizmus fegyvere” – jelentette ki.

Az ukrán légvédelem nem tudja megsemmisíteni a H-22-es rakétákat sem. „Ezt a típust ugyan a robotrepülőgépek közé sorolják, de sebessége óránként 4-5 ezer kilométer. Nagyon nagy magasságból indítják, és a célra való rárepülés során valójában ballisztikusan zuhan. A rakétának 950 kilogramm tömegű robbanófeje van. Ilyen volt az, amely lerombolt egy többszintes lakóházat Dnyepróban és egy bevásárlóközpontot Kremencsukban” – mondta a szóvivő. Közlése szerint nem tudják kilőni az Oniksz típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákat sem, amelyeket gyakran vetnek be az orosz erők a déli Odessza megyében. „A legújabb fenyegetés pedig a H-47-es Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakéta, amelyet MiG-31K repülőgépekről indítanak” – tette hozzá.

Az ukrán különleges erők arról számoltak be, hogy csütörtökre virradó éjjel mesterlövészeik megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál. A jelentés szerint négy orosz katona meghalt, három megsebesült. A műveletről sajtószolgálatuk videófelvételt is közzétett a Facebookon.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők tüzérségi támadásai következtében egy civil vesztette életét, és egy sérült meg Bahmutban, további tíz helyi lakos pedig Kosztyantinyivkában. Hozzátette, hogy a teljes körű invázió tavaly februári kezdete óta az orosz erők legalább 1412 helyi lakost öltek meg, és 3210-et sebesítettek meg a régióban.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 1040 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg elérte a 162 560 főt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 12 harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

(MTI)

Az oroszok szerint rövidzárlat okozta a tüzet az FSZB-irodában

Rövidzárlat okozta a tüzet a Don menti Rosztov városában található FSZB-irodában – közölte csütörtökön a régió kormányzója, Vaszilij Golubev.

Az FSZB, azaz a Szövetségi Biztonsági Szolgálat határvédelmi hivatalában délelőtt tűz ütött ki, a helyszíni felvételek szerint sűrű füst gomolygott az épület felett. Golubev azt mondta, hogy a rövidzárlat miatt kialakult, 800 négyzetméteren lángoló tűzben üzemanyaggal teli hordók is felrobbantak és leomlott két fal, egy ember pedig kórházba került.

Az ukránok azonban kételkednek a magyarázatban. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a tűz egyértelműen pánikot és a hatalom meggyengülését jelzi, és egy belső konfliktus lehetőségét vetíti előre.

(Guardian)

Putyin berendelte az oligarcháit

Vlagyimir Putyin orosz elnök először találkozott az orosz üzleti elit képviselőivel (vagyis a milliárdos oligarchákkal) a háború kitörése óta. Putyin azt kérte tőlük, hogy fektessenek az új technológiákba, termelő egységekbe, hogy legyűrjék a nyugati szankciók okozta gazdasági nehézségeket. Putyin szerint Moszkva ez idáig dacolt ezekkel a „kísérletekkel” és azok a nyugati cégek, amelyek úgy döntöttek, hogy maradnak Oroszországban, okos döntést hoztak.

A találkozón többek között olyan oligarchák voltak, mint Oleg Gyeripaszka, aki óvatosan többször is a béke érdekében szólalt fel a háború elején, vagy Dimitrij Mazepint műtrágyakirály és a jelen levők többségét beutazási tilalommal és komoly szankciókkal sújtották a nyugati országok az orosz agresszió miatt. Putyin azt magyarázta nekik most, hogy nem volt más választása, mint megtámadni Ukrajnát. Azzal biztatta őket, hogy gyorsan orientálódni fog a gazdaságuk azokhoz az országokhoz, amelyek nem vetettek ki a szankciókat az orosz gazdaságra.

Putyin legutóbb tavaly februárban hívta össze a milliárdosokból álló gárdáját, amikor vázolta nekik Ukrajnával kapcsolatos terveit.

Lengyelország MiG-29-eseket ad Ukrajnának

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön bejelentette, hogy Lengyelország négy darab MiG-29-es vadászgépet szállít le Ukrajnának a következő napokban – írja a Guardian. Duda hozzátette, hogy a repülőket most készítik elő a szállításhoz, és elmondta azt is, hogy további gépeket is átnéznek, hogy alkalmasak-e a bevetésre.

Őrizetbe vették Jekatyerinburg volt polgármesterét egy Navalnijt támogató állítólagos posztja miatt

Az ellenzéki Jevgenyij Rojzman állítólag egy rövid videót tett közzé, amelyen felvillan Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványának logója – idézte a Moscow Times az orosz rendőrséget.

Az alapítványt 2021-ben „szélsőséges” szervezetként betiltották.

A politikus ügyvédje megerősítette Rojzman őrizetbe vételét, ám visszautasította a vádakat. Azt mondta, védence nem osztotta meg a videót.

Jevgenyij Rojzman 2013 és 2018 között Jekatyerinburg polgármestereként nagy népszerűségnek örvendett. A bíróságra menet a The Guardian szerint csütötökön azt mondta:

Azt sem ismerem el, hogy a cselekmény egyáltalán megtörtént, pláne nem a bűnösségemet.

Ha elítélik, akkor a politikus tizenöt napos letartóztatásra vagy újabb büntetőjogi vádakra számíthat.

Ő az egyik utolsó olyan Kreml-kritikus ellenzéki személyiség, aki még Oroszországban maradt, és eddig nem került rács mögé. Azt azonban már megtiltották neki, hogy nyilvános rendezvényeken vegyen részt, internetet vagy telefont használjon, illetve levelet sem írhat. Az ügyvédein és a közeli hozzátartozóin kívül lényegében nem kommunikálhat senkivel.

Szíria elismerte az új orosz határokat

Damaszkusz elismeri Oroszország új határait az elcsatolt donyecki, luhanszki, herszoni és a zaporizzsjai területekkel – nyilatkozta Bassár el-Aszad szíriai elnök a RIA Novosztyi című orosz állami propaganda terméknek.

Aszad, akit szerdán fogadott a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök, a szóban forgó régiókat történelmileg orosz területeknek nevezte, amelyek mintegy száz éve, Lenin idején kerültek Ukrajnához, és amelyeken ma orosz állampolgárok élnek.

Aszad közölte, hogy erre ugyan nincs bizonyíték, de „várható”, hogy az Egyesült Államok iszlamista terroristákat fog átdobni Szíriából Ukrajnába az Oroszország elleni harchoz.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a harmadik világháború már folyik, de a korábbi világháborúktól eltérő formában. Támogatásáról biztosította a szíriai orosz katonai jelenlét kiterjesztését, ha ezt Moszkva akarja. Mint mondta, ebben a kérdésben mind politikai, mind katonai értelemben nézetazonosság van a felek között, de katonai értelemben a kérdés most nem került napirendre.

Az illegálisan elcsatolt ukrán területeket a nemzetközi közösség nem ismeri el, kivéve Észak-Koreát és Szíriát.

(MTI)

Videón az orosz vadászgép és amerikai drón összeütközése

Csütörtökön az amerikai hadsereg európai parancsnoksága közzétette a Fekete-tenger feletti amerikai felderítő drón és az orosz vadászgép összeütközésről készült felvételt. A videó a közlés szerint terjedelmi okból ugyan meg van vágva, de pontosan és hitelesen követi az esemény időrendiségét.

Még kedden számoltunk be arról az amerikai hadsereg közlése alapján, hogy Szu-27 típusú orosz harci gép megütötte egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drón légcsavarját, ami miatt a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant, és megsemmisült.

A CBS másnapra videón rekonstruálta az eseményeket. Eszerint már nem is egy, hanem két orosz vadászgép semmisítette meg az amerikai drónt a Fekete-tenger fölött. A videórekonstrukció alapján a drónt tizenkilencszer támadták meg, végül az egyik gép alulról, a farkszárnyával belement a drónba, ami ezután a tengerbe zuhant.

A felderítésre használt MQ-9 drón értékét 30 millió dollárra (több mint 10 milliárd forint) becsülik, az incidens pedig tovább rombolta az amúgy is mélyponton levő orosz-amerikai kapcsolatokat.

Olaf Scholz sürgeti az uniót, hogy az eddiginél gyorsabb lőszerellátásáról döntsön

Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben.

A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.

Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos, és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról.

Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt

– ismertette Olaf Scholz.

Hozzátette: az EU a nemzetközi jogot sértő agresszió miatt Oroszországra kifejtett „szankciós nyomást” is fenntartja, és „arra is figyelünk közösen, hogy harmadik országok ne kerülhessék meg szankcióinkat”.

Elmondta azt is, hogy Németország az orosz támadás kezdetétől számított egy évben 14 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának kétoldalú megállapodások révén, és az EU közös támogatási programjaiban is részt vesz, amelyekre csak az idén 18 milliárd eurót fordít.

Hozzátette, hogy Németország sikeresen végrehajtotta az Oroszország háborúja miatt szükségessé vált energetikai szerkezetváltást. Ez azt jelenti, hogy „nyolc hónap alatt függetlenítettük magunkat az orosz gáztól, az orosz olajtól és az orosz széntől”, méghozzá úgy, hogy „senkinek sem kellett fáznia, nem volt gazdasági összeomlás, és nem kellett kényszerhelyzet miatt leállíttatni üzemeket” – mondta Olaf Scholz, rámutatva, hogy a földgáz világpiaci ára már az Ukrajna elleni orosz támadás előtti szinten van.

(MTI)

A lengyel védelmi miniszter szerint felszámoltak egy orosz kémhálózatot

A belbiztonsági ügynökség tisztjei nagy sikert értek el, miután egy egész orosz kémhálózatot sikerült felszámolni

– nyilatkozta a Polskie Radio 1 rádiónak a lengyel védelmi miniszter. Mariusz Blaszczak szerint „ez minden kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy a lengyel szolgálatok nagyon hatékonyan dolgoznak a haza biztonságáért”.

A lengyel kormány állításait független forrásból nem hitelesítették.

Korábban a BBC számolt be róla, hogy a lengyel hatóságok őrizetbe vettek hat embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy titkos kamerákat szereltek fel az Ukrajnába irányuló segélyszállítmányok szállítására használt közlekedési infrastruktúra lefilmezésére. A csoport vélhetően szabotázsakcióra készült.

(The Guardian)

Fekete füst ömlik az orosz FSZB határvédelmi hivatalának épületéből a Don menti Rosztovban

Tűz ütött ki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi hivatalának épületében a Don menti Rosztovban – jelentette két orosz állami hírforrás, a TASZSZ és a RIA.

A NEXTA fehérorosz ellenzéki hátterű csatorna a Twitteren videókat is közölt az eseményről.

Egyes források arról számoltak be, hogy szemtanúk robbanásokat vagy legalábbis egy robbanást hallottak a tűzeset előtt. A videókon jól látszik a hatalmas tömegben felszálló fekete füst.

Don menti Rosztov mintegy 35 kilométerre található az Azovi-tengertől. Ez Oroszország tizedik legnépesebb városa, és nem tévesztendő össze a Nyero-tó partján elterülő Rosztovval, amelyet megkülönböztetésül Nagy-Rosztovnak is szokás nevezni.

Kollaboráns donyecki vezető: Nincs jele, hogy az ukrán csapatok elhagynák Bahmutot

Gyenisz Pusilin, az oroszok által a megszállt Donyeckben beiktatott vezető az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, nem látja jelét, hogy Ukrajna kivonulna Bahmutból.

Bahmutban a helyzet továbbra is bonyolult, nehéz, vagyis nem látjuk, hogy ott bármilyen előfeltétele lenne annak, hogy az ellenség egyszerűen kivonja az egységeit

– idézik a kollaboráns vezetőt.

Ezzel együtt azt állította: az ukrán erőknek nehezükre esik a lőszer, az élelmiszer vagy az erősítés pótlása, mivel az ukrán oldalról Bahmutba vezető út „még mindig jelentős mértékben a Wagner zsoldoscsoport tűzvédelme alatt áll”.

Az állításokat független forrásokból a Guardian nem ellenőrizte.

A szíriai diktátor gyakorlatilag behívta az oroszokat

Bassár el-Aszad szíriai elnök bejelentette, hogy örömmel fogad minden javaslatot, amely alapján Oroszország új katonai bázisokat hozhat létre, és növeli csapatai létszámát a közel-keleti országban. Aszad szerdán találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben.

A szíriai főhatalom egyébként is régóta közeli szövetségeseként tekint Oroszországra, amely 2015-ben beavatkozott a polgárháborúba. Ez akkor segített a szíriai elnöknek a hatalma megtartásában, annak ellenére, hogy a nyugati országok inkább a rezsim megtörésére törekedtek.

Szerintünk jó dolog az orosz jelenlét kiterjesztése Szíriában

– fogalmazott legutóbbi nyilatkozatában Szíria elnöke.

Aszad elnöki éveit a polgárháború határozta meg, amely 2011-ben békés tiltakozásokkal kezdődött ugyan, de csakhamar olyan véres konfliktussá fajult, ami miatt több millió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát, és amely külföldi beavatkozást is magával hozott.

Moszkva jelenleg a szíriai Hmeimim légitámaszpont és Tartus haditengerészeti létesítményét tartja ellenőrzése alatt, az al-Dzsarrah katonai bázist pedig januárban állították helyre, hogy Oroszország és Szíria közösen használja azt.

Aszad elnök szerdán azt is világossá tette Moszkvában, hogy támogatja az ukrajnai orosz inváziót, és kijelentette, hogy Szíria elismeri a megszállt területeket Ukrajnában.

Azt mondom, hogy ezek orosz területek, és ha a háború nem is tör ki, ezek történetileg akkor is orosz területek lettek volna

– idézi a szír elnököt az orosz RIA hírügynökség.

Brit hírszerzés: lassult az orosz előrenyomulás Vuhledarnál

Közzétette reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. E szerint az elmúlt héten lassultak az orosz támadási kísérletek a donyecki Vuhledar városa ellen, miután az elmúlt három hónapban rendkívüli veszteségeket szenvedtek a támadások során.

A jelentés szerint a súlyos veszteségek egyik oka az, hogy Ukrajna sikeresen alkalmazza a távoli páncéltörő aknarendszereket (RAAM). A RAAM egy speciális tüzérségi lövedék, amely akár 17 kilométer távolságra is képes kilőni a páncéltörő aknákat a kilövő egységtől. Előfordult, hogy az ukrán fegyveres erők az aknákat az előrenyomuló orosz egységek fölé és mögé lőtték ki, ami zavart okozott, amikor az orosz járművek megkísérelték a visszavonulást.

A közelmúltban egyedül a kilenc hónapja ostromlott Bahmutnál ért el taktikai sikert Oroszország. A város elfoglalásában a Wagner-csoport erői vállalnak oroszlánrészt: a zsoldossereg ellenőrzése alá vonta a város keleti részének nagy részét, míg az ukrán erők a nyugati részét védik.

A Wagner és az orosz védelmi minisztérium között hónapok óta látványos presztízsharc zajlik, így a tárca szerint nagyon valószínű, hogy a reguláris erők azért erőltetik a kudarcos vuhledari offenzívát, hogy ők is fel tudjanak mutatni sikert a Wagner mellett.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1636258087517536256

Akár harmincezer orosz katona is eleshetett vagy megsebesülhetett Bahmutban

Tavaly május óta akár harmincezer orosz katona is meghalhatott vagy megsebesülhetett a bakhmuti térségben – írja a Sky News Ian Stubbs brit katonai tanácsadóra hivatkozva, aki az EBESZ brit küldöttségének tagja.

E veszteségek láttán a szakértő azt is hozzátette: Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója „egyre nehezebben tudja biztosítani” a kelet-ukrajnai utánpótlását.

Mint ismert, a Wagner-csoport a hagyományos orosz erőkkel együtt harcol Bahmutban, ám a zsoldoshadsereg alapítója többször is bírálta Moszkva katonai vezetését, amiért nem látja el elegendő lőszerrel csapatait Ukrajna keleti részén.

Orosz kémeket tartóztattak le Lengyelországban

Külföldi állampolgárok egy csoportját tartóztatták le Lengyelországban azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedtek – írja a BBC két két lengyel kormánytisztviselőre hivatkozva.

Az őrizetbe vett hat embert azzal gyanúsítják, hogy titkos kamerákat szereltek fel az Ukrajnába irányuló segélyszállítmányok szállítására használt közlekedési infrastruktúra lefilmezésére. A csoport vélhetően szabotázsakcióra készült.

Több tucat kamerát találtak vasúti csomópontok és fontos közlekedési útvonalak mellett az Ukrajnával határos lengyelországi Podkarpackie tartományban. Néhányat a nemzetközi logisztikai csomóponttá átalakított helyi repülőtérnél helyeztek el, ahonnan katonai és humanitárius segélyt szállítanak Ukrajnának. Az ukrán határtól mindössze 100 kilométerre fekvő repülőtéren landolt Joe Biden gépe is, amikor Kijevbe látogatott.

A helyi média szerint a lengyel belügyminiszter, Mariusz Kaminski csütörtök reggel áll a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon a fejleményekről.

Lengyelországban az elmúlt évben több embert is letartóztattak kémkedésért. A múlt hónapban az ügyészek vádat emeltek egy hosszú ideje Lengyelországban élő orosz állampolgár ellen, aki a vádak szerint 2015 és 2022 között kémkedett Oroszországnak.

Nem kap többé orosz gázt Moldova

Moldova nem kap többé orosz gázt, mivel elfogadhatatlannak tartja a Gazprom zsarolását, amely tudatosan igyekszik megnehezíteni a szállítások kifizetését – közölte Moldova energiaügyi minisztere.

Viktor Parlicov szerda este a TV8 televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz gázipari óriásvállalat december óta csak a moldovai, Oroszország által támogatott, szeparatista Transznisztriát látja el szállításokkal, míg a kisinyovi központi hatóságokhoz nem jut el semmi.

A tárcavezető elmondta, hogy országa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kapott 300 millió eurós hitelnek köszönhetően tudta fedezni az európai gázszállításokat.

Parlicov elmondta, hogy a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak hívó szeparatista régió nem fizet a Gazpromnak a gázért.

A Dnyeszter folyón túli terület korábban sem fizetett a gázért, és most sem fizet. A Gazprom elviseli az onnan származó adósságokat. De amikor Moldova többi részébe is érkezett gáz, az orosz cég az ellátás csökkentéséhez, vagyis zsaroláshoz folyamodott

– nyilatkozta a miniszter.

(The Guardian)

Olvasói sztorik