A rezsicsökkentett lakossági áram- és gázárak tavaly nyári megnyirbálása, az átlagfogyasztás felett megsokszorozódó tarifák az ingatlanpiacra is hatást gyakoroltak. Az ingatlanvásárlást tervezőknek már az az egyik első kérdése, hogy mennyi az energiafogyasztása – számolt be tapasztalatairól Hoppál Krisztián, a főként soproni és nyugat-balatoni ingatlanokat értékesítő Lakáskulcs-direct irodavezetője. Hangsúlyossá vált, hogy milyen a szigetelés és a nyílászárók minősége, mennyi a fűtésszámla. A vásárlók a kisebb, korszerűbb ingatlanokat keresik. A nagyobb házaknál előfordul olyan is, hogy a vevő műszaki szakemberrel együtt érkezik megtekinteni az épületet. Sőt olyan is, hogy hőkamerával mérik fel egy épület hőszigetelési állapotát – tette hozzá az ingatlanértékesítő. Az épület energetikai tanúsítványát megnézik, de előzetesen nem kérik a lakásvásárlók, inkább a hidegebb hónapok rezsiszámlái alapján tájékozódnak.
A hőkamerával a nyílászárók és a födém mentén a hőhíd, azaz a hőveszteség nyomait kereső érdeklődőkről Biró Zsolt, a debreceni DB Ingatlan képviselője is beszámolt. Tudatosabbak lettek a vásárlók, a jobb energiahatékonyságú ingatlanokat keresik, de szinte csak a korszerűtlen, többszintes, az 1980-90-es években épült családi házak iránt esett vissza a kereslet, ezen kívül a szezonális hatást leszámítva nem érzékel változást a szakértő. A családi házak iránt a jó idő beköszöntével, márciustól növekszik meg az érdeklődés, a szakember most is ebben bízik, főként azért, mert a jelenlegi magas építőanyagárak és építési költségek, valamint a szakemberhiány mellett a családok kevésbé mernek belevágni egy építkezésbe.
Plusz négymilliót jelent a panelprogram
Az albérletet keresők egyáltalán nem, a lakást és házat keresők pedig csak nagyon ritkán érdeklődnek az ingatlan energetikai tanúsítványa iránt – mondta a győri EraLak Ingatlan tulajdonosa. Az gyakrabban elhangzó kérdés, hogy egy panelház részt vett-e a panelprogramban, ami alapján a vevő már tudhatja, hogy egy szigetelt, ablakcserén és fűtéskorszerűsítésen átesett házban, egyedi hőmennyiségmérővel felszerelt lakást vehet. Ebből a szempontból 4 millió forint különbség lehet a panellakások árában – tette hozzá Horváthné Erika. Családi házaknál 10-15 millióval érhet többet egy energiakorszerűsített ház, mint egy fel nem újított.
Leginkább a vevők pénztárcája határozza meg azt is, hogy mennyire figyelnek az energiahatékonyságra – erősítette meg több ingatlanos véleményét a Miskolcon és környékén értékesítő Majoros Zsoltné, az Etikus Ingatlanos Csoport tagja is. A szigetelt, kisebb házakat és lakásokat preferálják, mindamellett, hogy a téli időszakban jelentős, mintegy 40 százalékos keresletcsökkenésről számolt be az ingatlanközvetítő. Az energiatakarékosság korábban is fontos szempont volt a vásárlók számára László Zoltán, a szegedi Napfény Ingatlaniroda vezetője szerint, aki ebben a rezsiváltozás után nem érzékelt számottevő változást. Tapasztalatai szerint a fűtési rendszer inkább érdekli a vevőket, mint az ingatlan energetikai besorolása.
Az ingatlanközvetítők válaszaiból összességében az derült ki, hogy az albérletet vagy lakást keresők nem különösebben érdeklődnek a kiszemelt ingatlan energetikai tanúsítványa iránt, amely a várható energiafogyasztásról közölhet információt. Az esetek többségében csak akkor kerül terítékre a tanúsítvány kérdése, amikor a felek előkészítik az adásvételi megállapodást. A vevők főként a rezsiszámlák alapján tájékozódnak az energiafelhasználásról, az új vagy néhány évvel korábban épült ingatlanoknál viszont ezt nem kérik; a fűtési rendszerre rákérdezhetnek, de arról általában az ingatlanhirdetésben is olvashatnak.
Az érdeklődök nagy része nincs tisztában azzal, hogy a hirdetőnek – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint a „reklámban” – közzé kell tennie az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlannak az energetikai minőség szerinti besorolását, ha készült már tanúsítványa.
A használt lakásoknál ugyanakkor az eladók és ingatlanosok trükköznek is ezzel. Előfordul, hogy előzetesen nem készítik el az energiatanúsítványt, vagy ha már készült ilyen, és nem kedvező a minősítése, kimarad a hirdetésből. Nem is kerül szóba addig, amíg a vevő rá nem kérdez, vagy sor nem kerül a szerződéskötésre, amihez viszont már kötelező a megléte. A bérleti és az adásvételi megállapodásban ugyanis szerepelnie kell az energetikai tanúsítvány kódjának, és a tulajdonosnak át is kell adnia a tanúsítványt, vagy annak másolatát a vevőnek vagy az albérlőnek.
Adásvételeknél ez meg is szokott történni, hiszen, ha más nem, a szerződést intéző ügyvéd kivasalja az eladóból. Albérleteknél azonban ma még elég ritka, hogy energetikai tanúsítványt is kap a bérlő. Mivel egy ilyen szerződést nem kell sehová benyújtani, nem is kötelezi semmi a bérbeadót a tanúsítványra, szemben az adásvételi szerződéssel, ahol a földhivatalnak be is kell jegyezni a tulajdonosváltást, és ennek során ellenőrzi a szerződés jogszabályszerűségét.
Ha már készült tanúsítvány, ingyen lekérdezhető
A vevő- vagy albérlőjelölt ugyanakkor maga is utánanézhet annak, hogy a lakásnak van-e tanúsítványa és milyen a besorolása. Egy egyszerű, cím szerinti kereséssel az E-építés.hu portálon az E-tanúsítás alkalmazás segítségével ingyenesen és regisztráció nélkül megteheti azokra az ingatlanokra, amelyekre korábban már készült energetikai tanúsítvány. A tulajdonosnak legkésőbb az ingatlan eladása vagy bérbeadása előtt el kell készíttetnie az energiatanúsítványt, mégpedig egy épületenergetikai tanúsítási jogosultsággal rendelkező szakemberrel. Ennek díja néhány tízezer forint lehet.
Amint a fentiekből is látszik, ez az adásvételeknél legkésőbb a szerződéskötésre meg is történik, de albérleteknél alighanem csak akkor lesz általános, ha az albérlőket érdekelni kezdi majd ez. Ma inkább az a jellemző, hogy a kiadott lakásnak nem sumákolásból nincs energetikai tanúsítványa, vagy nem kerül bele a szerződésbe, hanem egyszerűen azért, mert nem tudja sem a tulajdonos, sem a bérlő, hogy erre szükség lenne.
