Élő Nagyvilág

Műholdfevételeket tettek közzé a Bahmut felrobbantott hídjairól

Maxar Technologies / EPA / MTI
Maxar Technologies / EPA / MTI
  • Reguláris csapatokat irányítanak Bahmut környékére.
  • A Wagner taktikai okokból szünetelteti a város ostromát, amíg megérkezik az utánpótlás.
  • Ferenc pápa: Nem csak az orosz birodalom érdekei táplálják a háborút.
  • LPG-t szállító tankerhajókat akadályoznak az oroszok a Krímnél.

A háború előző napi híreit itt olvashatja.

Az orosz külügy szerint Ukrajna egyházüldözést folytat

Az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy ne vegye észre a Moszkva által történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) üldöztetését – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.

Arra reagált, hogy az UPC szerzeteseit pénteken felszólították, hogy március 23-ig ürítsék ki azokat a helyiségeket, amelyeket a keleti szláv kereszténység de facto legfontosabb központjának tekintett kijevi barlangkolostorban használtak. Útjukat a Kijevi-Pecserszka Lavra Nemzeti Védett Terület megbízott főigazgatója adta ki, arra hivatkozva, hogy a férfikolostor megsértette az állami tulajdonban lévő intézmény térítésmentes használatáról 2013-ban megkötött – és emiatt felmondott – megállapodás feltételeit.

Tud erről az amerikai külügyminisztérium? Általában az amerikai külügyi hivatal illetékes osztálya élénken reagál a vallási elnyomás tényeire. Ezúttal nem fog sikerülni, hogy az államok +ne lássák meg+ az Ukrán Ortodox Egyház üldözését

– írta a szóvivő.

Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarchátus társadalmi és médiakapcsolatokért felelős zsinati osztályának vezetője ugyancsak a Telegramon törvénytelennek nevezte a szerzetesek felszólítását a barlangkolostor elhagyására.

Ez a döntés a törvénytelenség csúcsa. Azé a törvénytelenségé, amely az elmúlt években a hívő ukránok milliói ellen folyt

– írta Legojda a Telegram-csatornáján.

Úgy vélekedett, hogy az UPC kiűzetése a barlangkolostorból bekerül az egyházüldözés történetébe.

Ukrajnában a közelmúltig alapvetően két ortodox egyház rivalizált egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarchátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát.

Hiába fordult el a moszkvai patriarchátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, ez nem mentette meg az UPC-t – a háború előtt legnépesebb ukrajnai felekezetet – attól, hogy az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra bérleti jogát. A kijevi barlangkolostor Nagyboldogasszony-székesegyházában az idei ortodox karácsony szertartásait már az állami segédlettel egyesített PCU tarthatta meg.

Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) január 18-i ülésén elmondott online felszólalásában rámutatott, hogy csak 2022-ben az UPC 129 templomát foglalták el, ugyanakkor az egyház új közösségeinek törvényi bejegyzését teljes mértékben megakadályozták. A metropolita emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – alkotmánysértő módon – megfosztotta állampolgárságától az UPC több püspökét, amit “a politikai elnyomás egyik formájának” nevezett. Kifogásolta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) átkutatta az UPC templomait, és az ukrán médiában „rágalomkampány” folyik ellene, erőszakra való felhívással és gyűlöletbeszéddel súlyosbítva.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének első helyettese pénteken a Telegram-csatornáján közölte, hogy Moszkva a BT összehívását kérte keddre az ukrajnai oroszellenesség ügyében. A diplomata szerint a ruszofóbiáról „mint az ukrán válság hosszú távú és fenntartható megoldásainak keresését akadályozó tényezőről” kell tárgyalni. Poljanszkij bejelentette, hogy az előadók nevét, az ő védelmükben, csak a rendezvény előestéjén fogják nyilvánosságra hozni.

(MTI)

Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok megpróbálják destabilizálni Moldovát

A Fehér Ház pénteki bejelentése szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, az orosz titkosszolgálatokhoz köthető személyek tüntetéseket akarnak szervezni Moldovában, megpróbálva felkelést szítani a Nyugat-barát kormány ellen. A végső cél, hogy egy oroszpárti bábkormányt ültessenek az ország élére – írja a CNN.

Az amerikai hírszerzés szerint az orosz vezetéshez közel álló személyek képzik ki a moldovai kormányellenes tüntetőket, emellett Moszkva dezinformációkat is igyekszik terjeszteni az ország stabilitásáról.

Ennek része lehet az a februárban tett orosz nyilatkozat is, mely szerint Ukrajna a Moldovához tartozó oroszbarát szakadár bábállam, a Dnyeszter Menti Köztársaság lerohanására készül.

Vudi Xhymshiti / Anadolu Agency / Getty Images Tüntetés a nyugatbarát kormány ellen az ország fővárosában, Chisinauban 2022. november 13-án.

Washington szerint ezek az állítások megalapozatlanok, hamisak és alaptalan riadalmat keltenek.

A Biden-kormányzat nem érzékeli a Moldova elleni közvetlen katonai fenyegetést, ennek ellenére szemmel tartják a ténykedésüket

– mondta a Fehér Ház tisztviselője, John Kirby.

Zelenszkij: Ukrajnának nincs köze az Északi Áramlat felrobbantásához

Volodimir Zelenszkij elnök tagadta pénteken, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékeken tavaly ősszel a Balti-tengeren történt robbantásokhoz, szerinte ezeket az információkat azért terjesztik, hogy lassítsák a segélynyújtást Ukrajnának.

Erről az ukrán államfő azon a sajtótájékoztatón beszélt Kijevben, amelyet Sanna Marin finn miniszterelnökkel együtt tartott.

Muhammed Enes Yildirim / ANADOLU AGENCY / AFP

Nagyon veszélyesnek tartom, hogy néhány független médium, amelyet mindig is nagyon tiszteltem, ilyen információkat terjeszt. Szerintem ez helytelen, mert ezzel az Oroszországi Föderáció kezére játszanak, illetve olyan üzleti csoportoknak kedveznek, amelyek abban érdekeltek, hogy ne vezessenek be erőteljes szankciókat Oroszországgal szemben, mert az sérti üzleti érdekeiket

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ilyen üzleti csoportok nemcsak Oroszországban lehetnek.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nemcsak Oroszországgal harcol, hanem azokkal is, akiknek fontosabbak az üzleti érdekeik, mint a szankciók támogatása.

Hozzátette, hogy vannak olyan államok is, amelyek lehetővé teszik az Oroszországi Föderáció számára a szankciók megkerülését.

Ezek egyrészről támogatják Ukrajnát, a szuverenitásunkat, még adnak is valamit Ukrajnának, ahogy mondani szokás, a látszat kedvéért. Másrészről viszont megkerülik a szankciókat, amivel több tízmilliárd dollárt keresnek, és a háború előtti időszakhoz képest megnövekedett kereskedelmi forgalmuk van az Oroszországi Föderációval

– fejtette ki Zelenszkij. Megjegyezte, hogy ez több országra igaz, még európai uniós vagy NATO-tagállamokra is.

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint a finn külügyminisztérium pénteken – Sanna Marin kijevi látogatásával egy időben – nyilvánosságra hozta, hogy Finnország további 29 millió eurós humanitárius segélyt és fejlesztési együttműködési támogatást nyújt Ukrajnának.

Az ügyről itt írtunk részletesen. 

(MTI)

Sanna Marin is ott volt Kijevben a Da Vinci becenevű ukrán katona temetésén

A finn miniszterelnök március 10-én utazott Kijevbe, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel. Először sebesült katonákat látogattak meg a kórházban, aztán részt vettek a Da Vinci néven ismert Dmitro Kutszibajlo temetésén.

A férfi Ukrajna nemzeti hőse, aki 2014 óta harcolt a keleti fronton, és csak 18 éves volt, amikor csatlakozott a harcokhoz. Azért kapta a Da Vinci becenevet, mert művész szeretett volna lenni. Bahmutnál esett el a napokban.

Németh Zsolt szerint csak az eszközökben különbözik a magyar és a lengyel hozzáállás Ukrajnához

Az ukrajnai háborút illetően nem a célok, csak az eszközök tekintetében vannak nézetkülönbségek Lengyelország és Magyarország között – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség alelnöke pénteken a lengyelországi Wroclawban, ahol Mátyás király mellszobrát adta át a helyi múzeumnak.

A wroclawi Óvárosháza történelmi épületében Németh Zsolt előadást is tartott.  A szoboravatás fontos esemény márciusban, amikor a Magyar-Lengyel Barátság Napját is ünneplik, és beleilleszkedik a két ország kapcsolatrendszerébe – mondta el a politikus az MTI-nek. Hunyadi Mátyást igazságos királynak nevezik, és kulcsfontosságúnak tartják Jajca várának 1463-os visszafoglalásához kapcsolódó szavait, amelyek szerint „emberekért, nem falakért harcolunk”, nem területért harcolunk – fejtette ki.

Kiemelte Mátyás királynak a sziléziai parlamentarizmus megteremtésében betöltött szerepét.

Ezen a demokratikus fundamentumon nyugszik a lengyel-magyar együttműködés is

– jegyezte meg, majd hozzátette: „az a törekvésünk, hogy a jelenlegi külpolitikai helyzet ne gyengítse a magyar-lengyel barátságot”.

Elmondta, hogy wroclawi tárgyalásai során kérdések vetődtek fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és partnereivel tisztázta: a lengyel és a magyar álláspont nincs ellentmondásban egymással, hiszen a két legfontosabb kérdésben egyetértenek, köztük abban, hogy Ukrajnának „egy független és integer (csonkítatlan) országnak kell lennie, amely képes megőrizni területi integritását”.

Magyarország keresi, mely területeken tudja saját eszközeivel hatékonyan támogatni Ukrajnát – tette hozzá, és kiemelte az energetikai téren, az áramellátásban, a reverz olaj- és gázellátásban, illetőleg az élelmiszerexport terén nyújtott segítséget. A NATO keretein belül pedig védelmi jellegű együttműködés is fennáll Ukrajna és Magyarország között, melynek révén ukrán katonaorvosokat és egészségügyi személyzetet képeznek ki – erősítette meg Németh Zsolt.

Másrészt Lengyelország és Magyarország Oroszországot illetően is egyetért – magyarázta.

Egyértelműen elítéljük a katonai agressziót, és fontos célnak tartjuk azt, hogy Oroszország ne jelenthessen veszélyt az országainkra, a NATO-ra, az Európai Unióra (EU) nézve

– jelentette ki. Kérdésre válaszolva kifejtette: ezt úgy lehet elérni, hogy „nagy hangsúlyt fektetünk önmagunk megerősítésére, e tekintetben is teljes egyetértés van közöttünk”.

Leszögezte: nem a célokat, csak az eszközöket illetően vannak nézetkülönbségek, például a halált okozó fegyverek ukrajnai exportja és a szankciók kérdésében. A magyar és a lengyel megközelítés a háború kérdésében „nincs ellentmondásban egymással, noha nem azonos” – fogalmazott. Ugyanakkor nagyfokú a magyar és a lengyel érdekek azonossága „a háborútól elválasztható, független kérdésekben” – húzta alá, példaként sorolva a térség fejlesztését, egyes infrastrukturális fejlesztéseket, az EU jövőjét.

Ez jó alapot teremt arra, hogy erősítsük a kétoldalú kapcsolatokat

– szögezte le.

Mátyás király Wroclawba kerülő mellszobrát Turi Török Tibor szobrász alkotta idén, az alkotást a helyi Óvárosháza gótikus dísztermében, az épület reneszánsz homlokzatú déli szárnyában helyezték el. Az épületszárny Mátyás király megrendelésére épült a 15. század végén.

Az ünnepségen részt vett Marek Natusiewicz, a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet programbizottságának tagja, a szoborállítás ötletadója is. A szoboravatáson kalotaszegi népdalok csendültek fel Dajka Lilla Wroclawban élő magyar énekesnő előadásában.

(MTI)

Műholdról mérték fel, mekkora volt a pusztulás Bahmutban

A Maxar Technologies amerikai vállalat friss műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra a Donyeck megyei Bahmutról, amelyeken egyebek mellett az látható, hogy a várost átszelő folyó feletti hidak megsemmisültek – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál, amely több fotót is közzétett.

A március 6-án készült műholdfelvételek alapján a város keleti része szenvedte el a legnagyobb károkat, ennek elfoglalását jelentették be a napokban az orosz erők. Ezen felül megsemmisültek a várost kettészelő Bahmutyivka folyón átívelő hidak.

A New York Times amerikai lapra hivatkozva az ukrán hírportál azt is megírta, hogy a hidakat vélhetően a várost védő ukrán erők robbantották fel, ezáltal igyekeztek megakadályozni a Bahmutba betörő orosz csapatok előrenyomulását. Egy másik fotó azt mutatja, hogy a város déli részén is súlyos károk keletkeztek. Jelentősen megrongálódott ipari üzemek, lakóépületek láthatók a felvételeken.

SATELLITE IMAGE 2022 MAXAR TECHNOLOGIES / EPA / MTI Egy Maxar Technologies által közzétett műholdkép a megsemmisített bahmuti hídról. A felvétel 2023. március 6-án készült.

Az Ukrajinszka Pravdának katonai források megerősítették, hogy az ukrán erők elhagyták a Bahmutyivka folyótól keletre fekvő Zabahmutka városrészt.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője egy pénteki tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők figyelemmel kísérik Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport és az orosz katonai vezetés közötti konfliktust.

Rádiólehallgatások és Prigozsin nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy súrlódás, konfliktus van közte és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök között

– mondta a szóvivő. Kifejtette, Prigozsinnak az a vágya, hogy megőrizze katonai, politikai szerepét, és olyan súlyú figurává váljon, amely befolyásolja az Oroszországi Föderáció folyamatait, ám ehhez az orosz katonai felsővezetés nem nyújt neki segítséget. Ezen felül a Wagner csoport súlyos veszteségeket szenvedett el főként Bahmutnál – mutatott rá a szóvivő.

Nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok oda vezetnek, hogy a Wagner csoport dicstelen története középtávon véget ér

– tette hozzá Cservatij.

Olekszij Dmitraskovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője az ukrán televíziók által sugárzott tévéműsorban a Donyeck megyében zajló harcokról elmondta, hogy az orosz erők az elmúlt hét folyamán jelentős veszteségeket szenvedtek Avgyijivka, Marjinka és Vuhledar térségében, így Vuhledar ostromáról még nincs szó. Kitért arra, hogy Kijev értesülései szerint több orosz alakulat tagadja meg a támadást. Példaként hozta fel többek között a 155. orosz tengerészgyalogos dandárt, amelynek parancsnokát nemrég Rosztovba vitték parancsmegtagadás miatt.

Megjegyezte: az utóbbi időben az orosz erők némileg csökkentették harci tevékenységük intenzitását Donyeck irányában. Ennek szerinte az az oka, hogy Zaporizzsja térségében az ukrán csapatok több orosz logisztikai raktárt semmisítettek meg, ami nehezíti az oroszok további előretörését.

(MTI)

Lavrovot a 2014-es kijevi fordulatra emlékeztetik a georigiai tüntetések

A georgiai tüntetőket viszont az első olvasatra elfogadott, majd visszavont „civil törvény” emlékezteti a „külföldi ügynököket” listázó orosz szabályozásra. Ehhez hasonlót egyébként 2017-ben Magyarországon is keresztülnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP-s többség, de az Európai Unió nyomására 2021-ben kénytelenek voltak visszavonni.

Vano SHLAMOV / AFP Egy pillanatkép a szerdai tbiliszi tüntetésről, melyen egy tüntető az Európai Unió, Georgia (Grúzia) és Ukrajna zászlaját emeli magasba a parlament épülete előtt.

A magyar állami hírügynökség most az orosz Pervij Kanal tévécsatorna Nagy Játszma című műsora alapján ekként idézi Szergej Lavrov orosz külügyminisztert:

A Tbilisziben zajló események nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra.

„Semmi kétség, hogy a törvény azon civil szervezetek nyilvántartásba vételéről, amelyek költségvetésük 20 százalékát külföldi finanszírozásból kapják, csak ürügy volt arra, hogy megkíséreljék a kormány erőszakos leváltását” – fejtette ki véleményt az orosz diplomácia vezetője a georgiai belpolitikai helyzetről.

Lavrov felhívta a figyelmet arra is, hogy az időközben visszavont törvénytervezet szerinte „elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben”.

Kijev főterén, a Majdan téren 2013 november 21-én kezdődtek tüntetések az Euromajdan elnevezésű ellenzéki csoport szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az addig EU-pártinak tűnő elnök, Viktor Janukovics visszatáncolt az Európai Unióval kötendő társulási szerződéstől Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásának hatására.

November 30-án a tüntetést erőszakosan feloszlatták, és számos tüntetőt őrizetbe vettek. A Janukovics elleni tüntetések azonban ettől csak még hevesebbek lettek, és az ukrán elnök elmenekült Kijevből. Janukovicsot az ukrán parlament végül 2014 februárjában megfosztotta elnöki tisztségétől. Ez után következett be a Szergej Lavrov által emlegetett fordulat, amelynek bekövetkezte valóban nem állt az orosz kormány érdekében.

PIERO QUARANTA / AFP Tüntetés a kijevi Majdan téren, azaz a Függetlenség terén 2014. február 20-án.

Brit kormányfő: „Döntő harctéri előnyhöz” juttatná Ukrajnát Franciaország és Nagy Britannia

Rishi Sunak brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő Párizsban találkozott pénteken délelőtt, ahol elsősorban az ukrajnai orosz invázió aktuális kérdéseiről tárgyaltak. Az előzetes várakozások szerint a két európai nagyhatalom vezetője még ma bejelentheti, hogy újabb precíziós támadófegyverekkel támogatja Ukrajnát.

A brit kormányfő a találkozó előtt, útban Párizs felé úgy nyilatkozott, hogy mindketten támogatják Ukrajnát, az összes többi országot pedig arra kérik, hogy Oroszországnak ne nyújtsanak segtséget.

Sunak hozzátette: célul tűzik ki azt is, hogy Ukrajnának további támogatást nyújtsanak, amire a „döntő harctéri előny” érdekében van szükség.

Láthatóan vezető szerepet vállaltunk a tankok beszerzésében, ami segített abban, hogy másokat is erre ösztönözzünk

– foglalt állást a brit miniszterelnök.

„A másik terület, ahol ismét előrelépünk, a nagy hatótávolságú fegyverek terepe, minthogy úgy gondoljuk, a harckocsik mellett ez a képesség is fontos szerepet játszik a konfliktusnak ebben a szakaszában” – tette hozzá.

Jóllehet, mint minden konfliktusnak, ennek is a tárgyalóasztalnál lesz vége, ez azonban Ukrajna döntése – osztotta meg gondolatait a brit kormányfő.

Sunak arról is beszélt, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság „idővel” szeretné „kiszélesíteni” katonai együttműködését.

Az elmúlt év sikerének nevezte, hogy megerősödött az országok közötti szövetség, de nem csak a NATO-ban, és nem csak Európán belül. Szerinte olyan szövetség épül, amely szétterjed széles e világon.

(Sky News)

LPG-t szállító tankerhajókat akadályoznak az oroszok a Krímnél

Több, cseppfolyósított gázzal (LPG) megrakott tankerhajó rekedt Oroszország közelében – írja a Sky News kereskedelmi forrásokra hivatkozva.

A szállítmányokat biztonsági korlátozásokra hivatkozva nem engedték át az oroszok a Krími hídnál – tették hozzá. Hogy pontosan hány hajóról van szó, azok honnan hova mennek, és mennyi LPG-t szállítanak, arról nem közöltek részleteket.

A tartályhajók emiatt mindenesetre kénytelenek más útvonalat keresni.

A 19 kilométeres Kercsi-szorosi hídnak is nevezett közúti és vasúti hídon, amelyet Vlagyimir Putyin elnök személyesen nyitott meg 2018-ban, októberben robbantottak bombát egy támadásban, amit Oroszország szerint Ukrajna hajtott végre.

AFP A Kercsi-szorosi híd a bombatámadás után 2022. október 8-án.

Ukrajnában őrizetbe vették az állami repülőgépgyár két volt vezetőjét

Az ukrán állami repülőgépgyártó vállalat, az Antonov két vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy az orosz invázió kezdetén akadályozták az ukrán erőket, és ezzel lehetővé tették az oroszoknak, hogy megsemmisítsék a Mrija teherszállító repülőgépet.

A ukrajnai Legfőbb Ügyészség és az SZBU ukrán titkosszolgálat szerint az egykori vállalatvezetők tavaly januárban és februárban megakadályozták az Ukrán Nemzeti Gárdát, hogy erődítményt építsenek a főváros közelében, Hosztomelben található, kulcsfontosságú nemzetközi repülőterén.

A meg nem nevezett gyanúsítottak akár 15 év börtönt is kaphatnak.

Méltányos vizsgálatot folytatunk ebben az ügyben. Azoknak viszont, akik segítettek az ellenségnek elpusztítani Ukrajna egyik jelképét, megfelelő büntetést kell kapniuk

– közölte Vaszil Maljuk, az SZBU idén februárban kinevezett vezetője.

Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP

A Mrija ikonikus teherszállító repülőgép alig néhány nappal a háború kezdete után semmisült meg a hosztomeli nemzetközi repülőtéren zajló harcok során. 

Hosztomel a főváros egyik elővárosa, és közvetlenül Bucsa szomszédságában található. A teherszállító még a szovjet korszakból maradt meg, szárnyfesztávolsága 88 méter volt, és az oroszok rombolták szét.

Tavaly májusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a legendás teherszállító újjáépítését, ezzel is tisztelegve a háborúban elesett ukrán pilóták előtt. Tavaly novemberben az Antonov repülőgépgyártó vállalat megerősítette az újjáépítés tervét. Ennek becsült költsége 500 millió dollár lesz. A cég azt nem közölte, hogy a tönkretett repülőgép alkatrészeit és a hiányos repülőgépvázat beépítik-e majd az új teherszállítóba, ahogy azt sem, milyen forrásból kívánják újjápíteni a Mriját.

(Sky News)

Brit védelmi minisztérium: Tizenegy civil halt meg tegnap az orosz rakétatámadások miatt

Legalább tizenegy civil halt meg Ukrajnában a csütörtöki sokszoros orosz rakétatámadásban – közölte a brit védelmi minisztérium a pénteki hírszerzési jelentésében. Az ukrán hatóságok csütörtökön végig hat halálos áldozatról beszéltek, ez emelkedett a britek szerint.

Az oroszok csütörtökön nyolcvan nagy hatótávolságú rakétacsapást mértek az ukrán energetikai infrastruktúrára. A zaporizzsjai atomerőmű emiatt átmenetileg elvesztette az áramellátását, de több helyről érkeztek hírek áramszünetekről, és Kijevben is leállt a távhőszolgáltatás.

A brit hírszerzés megjegyzi, hogy Oroszország

szokatlanul sok hiperszonikus, légi indítású ballisztikus rakétát telepített.

A jelentés szerint február 16-a óta ez volt az első nagy hatótávolságú támadáshullám, és tavaly december óta valószínűleg az egyik legnagyobb.

Jóslatuk szerint azonban a támadáshullámok közötti időintervallumok várhatóan nőni fognak, mert Oroszországnak „az újonnan gyártott rakétákból kritikus tömeget kell felhalmoznia”, hogy elegendő erőforrással rendelkezzék egy-egy hatékony támadás indításához.

Ferenc pápa: Nem csak az orosz birodalom érdekei táplálják a háborút

Interjút adott a római pápa az olasz nyelvű RSI svájci televíziónak. A teljes interjút vasárnap fogják bemutatni, de egy rövid szemle már napvilágot látott belőle.

Massimo Valicchia / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Eszerint Ferenc pápa azt mondta az ukrajnai orosz invázióról, hogy a konfliktust

birodalmi érdekek táplálják, de nemcsak az orosz birodalomé, hanem más birodalmi érdekek is.

Hogy pontosan mire gondolt a katolikus egyházfő, az nem derült ki, de talán vasárnap jobban érthetővé válnak a gondolatai.

A szentatya április 28-án érkezik Budapestre, és két napot tölt a magyar fővárosban. Programját a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemrég  részletesen közölte.

(The Guardian)

Három település maradt áram nélkül Nikopol közelében

Az ukrán közmédia szerint éjszaka az orosz csapatok rakétákkal és tüzérséggel csaptak le a Dnyipropetrovszk régióban, Nikopol közelében. Egy találat következtében jelentős károk keletkeztek az ottani energetikai létesítményben, és emiatt három település maradt áram nélkül. Halálos áldozatokról nem számoltak be.

Kijevben a távhőszolgáltatás helyreállításán továbbra is dolgoznak a csütörtöki támadás után: pénteken reggel a házak harminc százaléka azonban még mindig fűtés nélkül volt – jelentették a helyi hatóságok.

(The Guardian)

Több mint kilencezren menekültek Magyarországra csütörtökön Ukrajnából

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 4994 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4404 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 9-én 16 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az erősítésre várhat a Wagner Bahmután

A jelek szerint a Wagner magánzsoldoscsoport „taktikai szünetet” tart Bahmut ostromában – közölte az Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet. A jelentés szerint addig várnak, amíg meg nem érkezik az erősítés. Az orosz katonai vezetés ugyanis reguláris csapatokat irányít a térségbe.

Olvasói sztorik