Belföld

Polt: az lett volna politikai döntés, ha nem indítunk pert

Új dokumentumok kerültek elő a Szalay utcai ingatlannal kapcsolatban, ezért találta most törvénytelennek az ügyletet a legfőbb ügyész. Polt Péter az ügyészi függetlenségről is beszélt a Heti Válasznak adott interjúban.

Polt Péter szerint a jó erkölcsbe ütközik a Gyurcsány Ferenc korábbi vállalkozása és a kancellária cége közötti szerződés, ezért a Szalay utcai képviselői klubbal kapcsolatos ügyletet megsemmisíttetné a bírósággal. Cáfolta azt az SZDSZ-es vádat, amely szerint nem véletlen, hogy éppen a választások előtt 13 nappal vélte úgy, hogy eljárást kell indítania a miniszterelnök egyik korábbi cége ellen. Mint mondta: „az ügymenetben most jött el az a pillanat, amikor az ügyészség határozott álláspontot tudott kialakítani a kérdésben. (…) az igazságszolgáltatás nem lehet tekintettel a szavazás időpontjára, esetünkben is az lett volna a politikai döntés, ha késleltetjük a perindítást.”

Az ügyben a beadványtevő most szélesebb összefüggéseket is megvilágító dokumentációt tárt fel, és ez alapján állapítottuk meg, hogy a korábbi szerződés a jó erkölcsbe ütközik, és sérti a közérdeket – magyarázta a legfőbb ügyész, hogy 2004-ben miért nem találta törvénytelennek az ügyletet. „Mostani döntésünkkor figyelembe vettük a Tocsik-ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítéletet, valamint a Köztársasági Etikai Tanács állásfoglalását, mely az állami vagyont kezelő köztisztviselőt fokozott felelősséggel ruházza fel” – mondta a Heti Válasznak.

Több tényező garantálja az ügyész függetlenségét

A rendszeren belüli és a külső ellenőrző mechanizmusok biztosíthatják a legfőbb ügyész függetlenségét – válaszolta Polt a függetlenségét firtató kérdésre. „Itt az egyes ügyekben döntéseket hozóknak jót kell állniuk valamennyi lépésükért, s ez végigkövethető, hiszen mindenről feljegyzés készül, és a kollégák már csak a saját védelmükben is betartják ezeket az előírásokat.”

Ha a feljelentőnek kétségei támadnak az ügyészség munkájával kapcsolatban, kérheti, hogy a nyomozási bíró vizsgálatot indítson, és a nyomozás folytatására utasítsa az ügyészséget. További lehetőség a pótmagánvád, amikor a sértett az ügyészt megkerülve bíróságra viheti az ügyet. Nem is szólva arról, hogy ha bármelyik ügyész úgy érezné, politikai befolyás éri, a nyilvánosság elé tárhatná az ügyet – ilyesmire azonban nem volt példa – sorolta a függetlenséget biztosító tényezőket.

Polt Péter visszautasította, hogy azért kezdeményezett volna törvénymódosítást, hogy távozása után fizetését megtartva, címzetes főtanácsosként dolgozhasson az ügyészségen. „Olyannyira nem az én javadalmazásom volt fontos, hogy azt mondtam: ha csak az kell az egyetértéshez, hagyjuk ki belőle ezt a részt. Benne maradt, a törvényt elfogadták, mégpedig ritkán tapasztalható parlamenti többséggel. Ezzel pedig a leköszönő legfőbb ügyész helyzete összhangba került a Legfelsőbb Bíróság távozó elnökére vonatkozó szabályozással” – nyilatkozta.

Marad a pályán

Polt kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy lát-e bírálatot abban, hogy Sólyom László Horányi Miklóst jelölte helyette legfőbb ügyésznek. „Örülök neki, hogy valóra válik az az elképzelésem, mely szerint az elnök az ügyészi testületből nevez meg jelöltet a legfőbb ügyészi posztra, és olyan embert, aki már a testületen belül bizonyította, hogy alkalmas a vezetői munkára” – válaszolta. Mint mondta: a köztársasági elnök ismeri és elismeri az ügyészség eddigi tevékenységét. Végezetül biztosnak nevezte, hogy megbízatásának lejárta után is marad a pályán, a jövőben is szakmai munkát kíván folytatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik