Nagyvilág

Orbánnak sem mindegy, hogy a barátja vagy az ellenfele lesz-e a cseh elnök

Michal Cizek / AFP
Michal Cizek / AFP
Orbán Viktor politikai szövetségese és egyik térségbeli fő ellenfele csap össze pénteken és szombaton a cseh elnökválasztás első fordulójában. Petr Pavel tábornok nyugatos álláspontot képvisel, Andrej Babis volt kormányfő viszont a magyar miniszterelnökéhez hasonló nézeteket hangoztat. Kettejük párviadala geopolitikai jelentőséggel is bír az ukránokkal kapcsolatos politikájuk miatt. Tavaly december 15-én mindketten Magyarországon tartózkodtak – a magyar politika hatása tehát Prágában is érzékelhető, ezért az ottani kampányban is fontos a magyarokhoz való viszony.

Fej-fej mellett álltak a jelöltek a most pénteken kezdődő és szombatig tartó cseh elnökválasztás első fordulója előtt. A kiélezett versenyben a rivalizálás egy csalással vádolt volt miniszterelnök, az Orbán-barát Andrej Babis – akit elsőfokon épp most mentettek fel a vádak alól – és egy háborús hős, az Orbán-ellenes Petr Pavel tábornok között éleződött ki a leginkább.

Mindketten várhatóan 28 százalék körüli eredményt érhetnek el az első fordulóban – ez derül ki a Politico.eu közvélemény-kutatásokat összegző aloldaláról. A Politico szerint a jelöltek közül mögöttük nem sokkal, 24 százalék körüli eredménnyel maradt le Danuse Nerudova, a nők esélyegyenlőségét is kutató professzornő.

Ám a legutolsó felmérések szerint a jobbközép kormánypártok által támogatott Petr Pavel nyugalmazott vezérezredes vezet, mostani választási eredménye akár 29,5 százalékos is lehet. Pavel cseh egysége élén a szerbek által támadott francia katonákat mentett ki a boszniai háború idején, a kilencvenes években, ami megindította az igazi karrier felé.

Pavel a NATO-ban az egyik legmagasabb katonai posztot töltötte be korábban, ő volt az észak-atlanti szervezet Katonai Bizottságának elnöke. Ezt a posztot Kelet-Európából még soha senki nem foglalhatta el, és jellemző, hogy az első tábornok, aki ezt a tisztséget viselte, az amerikai Omar Bradley volt 1949-ben, a NATO megalakulásakor. (Bradley-ről nevezték el a páncélozott gyalogsági harci járműveket, amelyeket most az USA Ukrajnának adna át.)

S bár Pavelt is vádolják kommunista múlttal, hiszen 1983-ban kezdte meg a csehszlovák hadseregben a karrierjét, de ebben a vonatkozásban fő ellenfele, a Pozsonyban szlovákként született – sőt állítólag részben magyar származású – Andrej Babis felülmúlja őt. Az exkormányfő nemcsak szlovák létére lett cseh miniszterelnök, de kommunista párttag is volt, ráadásul ügynökmúlttal is vádolják.

Martin Divisek / EPA / MTI Petr Pavel cseh elnökjelölt Prágában a CNN Prima News tévécsatornán rendezett jelölti vita előtt, 2023. január 11-én.

Míg a rendszerváltás után Pavel a hadszíntéren, a katonai hírszerzésben és a diplomáciában ért el sikereket, addig Babis az EU források megcsapolásában jeleskedett, illetve a jelenlegi holdingcége, az Agrofert megszerzése körül ügyeskedett, amint azt a g7.hu megírta.

A magát liberálisnak mondó, de valójában populizmusra hajló Babis a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint némileg visszaesve, 26,5 százalék körül mozog. Ő egyébként saját pártjának, az ANO nevű, 2011-ben alapított tömörülésnek a jelöltje, s populizmusát jelzi, hogy műanyagpohárból itta a Kofola „csehszlovák” üdítőt és ingyenfánkot osztott a prágai aluljárókban, amikor 2017-es kampányát megnyerte, és rövidesen kormányt alakíthatott. S persze milliárdosként bírálja Babis az elitet, ami a Donald Trumphoz hasonló populistákra jellemző.

A furcsa körülmények között kiépült Babis-féle agrárholding azóta Magyarországon is terjeszkedett: a bábolnai IKR mezőgazdasági rendszerintegrátor cég fő tevékenységeit vásárolta fel az Agrofert. A magyar állam, pontosabban Orbán Viktor kormánya 2021-ben Babis egy másik magyarországi érdekeltségét, az NT Élelmiszerfeldolgozó Kft.-t támogatta 1,7 milliárd forinttal. (Formailag ekkor nem a cseh milliárdos irányította a céget, mert ő épp miniszterelnök volt még pár hónapig Prágában.)

A mostani elnökválasztási kampány „dobogósai” közül Danuse Nerudová veszteségei a legnagyobbak: a legfrissebb, január 9-ei zárással készült – tehát Babis elsőfokú bírósági felmentését még mérni nem tudó – felmérés szerint csak 21 százalékon áll az adószakértőként ismert exrektornő, aki a brnói (brünni) Mendel Egyetem élén állt 2018 és 2022 között.

Az adószakértés miatt komoly vita is kialakult, hiszen Pavel a győzelme esetén felajánlotta Nerudovának, hogy dolgozzon neki adótanácsadóként. Ezt Nerudová nemcsak visszautasította, de szexista megjegyzésnek titulálta. Nerudovát persze nem Pavel idegesítheti a legjobban, hanem az, amiről a brit Guardian írt. Kiderült ugyanis: feltehetően pénzért könnyen doktori címet szerezhettek külföldi diákok a brnói Mendel Egyetemen az ő rektorsága idején. Nerudova azonban állítása szerint nem tudott erről.

Michal Cizek / AFP Danuse Nerudová és Petr Pavel az elnökjelölti vitán a cseh televízióban 2023. január 8-án Prágában.

A cseh elnökválasztás tétje nagyobb, mintha Magyarországon tartanának ilyen voksolást. Főleg a külpolitikában jelentős az államfő szerepe, emlékezhetünk arra, hogy az euroszkeptikus Václav Klaus korábbi elnök még az EU reformját is hosszú ideig megbénította a 2009-es ratifikációs folyamatban, amikor ellenezte a Lisszaboni Szerződés szentesítését.

Ám most pénteken és szombaton, tehát a kétnapos első fordulóban aligha dől a cseh elnökválasztás. Mivel várhatóan egyik jelölt sem kap majd abszolút többséget, így feltehetően csak annyit tudunk meg, hogy melyik két jelölt jut be a második fordulóba. Jelenleg tehát Pavelnek és Babisnak van erre a legnagyobb esélye, de Nerudovát sem szabad még leírni.

Akár Pavel tábornok, akár Nerudova professzornő jutna be a döntő fordulóba, Babissal szemben bármelyikük 60:40 arányban diadalmaskodna – de még egyszer hangsúlyozzuk: a közvélemény-kutatások még nem vehették figyelembe a Babis felmentéséről szóló bírósági döntést.

Babis – aki Csehország egyik leggazdagabb embere, dollármilliárdos vállalkozó, aki négy évig irányította a cseh kormányt 2017 és 2021 között – egyébként barátjának és politikai szövetségesének, Orbán Viktornak a taktikáját követi: nem volt például hajlandó a Seznam Zprávy című lap stúdiójába sem elmenni, hogy ott „élőben” beszélgessen, illetve adjon interjút a vele kritikus médiának. A Seznam Zpravy ezért közzétette a kérdéseit. Babist kérdezték volna kiterjedt agrárholdingjáról, az Agrofertről, az EU-támogatásokról, amelyeket – az elsőfokú ítélet szerint – nem törvénytelenül használt fel.

De faggatták volna arról is, hogy milyen kapcsolata volt a csehszlovák kommunista titkosrendőrséggel, az StB-vel, ugyanis erről hosszú évek óta terjengenek a hírek és időnként bizonyítékok is előkerülnek. Babis tagadja ezeket az állításokat, és pert is indított a Szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete ellen, amely szerinte tévesen tartja őt nyilván az StB egykori titkosügynökeként.

Babis tehát most nem szívesen foglalkozna megint az StB-s (állambiztonsági) múlttal, inkább a saját, főleg vidéki szavazóival törődik. Ha ez a taktika mégsem válna be, és – mindenki legnagyobb meglepetésére – a második fordulóba be sem jutna, akkor viszont érdekes helyzet állna elő. Babis híján  Pavel tábornok és Nerudova professzornő esélyei ugyanis kiegyenlítettek lennének: 50-50 százalékban oszlik meg a választói szimpátia a két jelölt között. Ha ők jutnának a második fordulóba, az azért is különleges lenne, mert mindkettőjüket támogatja a jelenleg kormányzó jobbközép kormánykoalíció, akárcsak egy harmadik jelöltet, Pavel Fischert.

Rajtuk kívül már csak négy, többnyire esélytelen jelölt fut versenyt. Folyamatosan csökken ugyanis a pályázók száma. A napokban is visszalépett „egy a sok közül”, így a már kinyomtatott szavazólapokon ugyan kilenc név szerepel majd, de valójában már csak nyolcra szavazhatnak közülük a választók.

Babis pere, a „Gólyafészek-ügy”

Nézzük, hogy milyen ügyben is született első fokon az a felmentő ítélet, amely akár az egész választás eredményét is befolyásolhatja, s amely olyan friss, hogy a közvélemény-kutatók sem tudják, miként hat majd a voksolás kimenetelére. Babist azzal gyanúsították, hogy a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió koronás (825,5 millió forint) európai uniós támogatást. Az államügyészség hároméves feltételes szabadságvesztés és tízmillió korona (165 millió forint) pénzbírság kiszabását kérte, de a bíróság megalapozatlannak találta a vádakat, és a volt miniszterelnököt felmentette.

 

Babis a személye elleni politikai támadásnak minősítette az ügyet, és azt állította, hogy annak célja az ő eltávolítása a politikából. Az ügy másik vádlottját, Jana Nagyovát, Babis volt tanácsadóját szintén felmentették. A „Gólyafészek-ügy” a várható fellebbezések miatt a legfelsőbb bíróságon folytatódhat (az ügyészek előreláthatólag fellebbeznek ugyanis), de az elsőfokú verdikt miatt most már nem kell aggódnia Babisnak.

A fogyatkozó riválisok láttán Babis esélyei is nőhetnek, a Guardian szerint ezt az esélyt tovább fokozhatja, hogy felmentő ítélet született az EU-források lehívása kapcsán a Babist eddig „nyomasztó” Gólyafészek-ügyben. Hogy ez mennyire számít, azt nem tudni (az elemzők véleménye megoszlik a kérdésben), de az biztos, hogy Orbán Viktor üdvözölte politikai szövetségesének (pillanatnyi) felmentését.

A magyar miniszterelnök a Twitteren azt írta: „Örömmel látom, hogy a tények még mindig számítanak! A legjobbakat kívánom Andrej Babisnak. Folytassuk a harcot!”

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke tárgyal a prágai EU-csúcstalálkozót megelőzően Pruhonicében 2022. október 6-án.

Orbán láthatóan igyekszik korábbi, miniszterelnökként megbukott szövetségeseit támogatni. Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő feltehetően még mindig Magyarország vendégszeretetét élvezi, miközben hazájában keresnék őt több okból is. Janez Jansához, a bukott szlovén miniszterelnökhöz „ugrott be” Orbán nemrégiben. De Václav Klaus kapcsán láttuk, hogy a volt cseh elnökök sem állnak tőle távol.

Mindez egyben mutatja Magyarország elszigeteltségét is, hiszen kevés hatalmon lévő szövetségest tud most felkeresni Orbán. A magyar kormányfő pozícióba került politikai ellenfelei csak szaporodhatnak, ha Petr Pavel nyeri a cseh elnökválasztást.

Pavel nem túl barátságos Orbánnal. A tábornok például a kampánya során találkozott magyar civil szervezetekkel és ellenzékiekkel, dicsérve tevékenységüket. Tavaly december 15-én ugyanis mindkét esélyes cseh elnökjelölt Magyarországon tartózkodott: Babis a magyar és a szerb államfővel együtt a déli határnál találkozott (a migránsokkal riogatás Csehországban Babis reszortja volt a kampányban). Ugyanekkor Pavel viszont Budapestre tartott, ahol a cseh közszolgálati média szerint ellenzéki értelmiségiekkel, újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott, s igyekezett rámutatni a Babis és Orbán által képviselt populizmus veszélyeire.

A „nyugatos”, egyértelműen a NATO mellett kiálló Pavel tehát az orbáni politikával határozottan szembe megy. Korábbi tervéről is beszámoltunk már, hiszen a vezérezredes szerint a V4-es visegrádi együttműködést jelentősen ki kéne bővíteni (kilenc tagállamra a jelenlegi négy – Pozsony, Varsó, Prága és Budapest – helyett). Ennek célja az lenne szerinte, hogy Magyarország ne használhassa ki a meggyengült V4-ek problémáit.

Pavel úgy véli ugyanis, hogy Budapestnek problémái vannak a jogállamisággal. Magyarország szerinte lassítja, feltartóztatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást, összejátszik Oroszországgal és Iránnal, s közben pénzügyi támogatásokért zsarolja az EU-t. Ezért a kiüresedő V4-es együttműködésnek – amelyet a magyar kormány igyekszik a saját előnyére fordítani – új arculatot kellene adni, és ezt szolgálná szerinte a szervezet kibővítése.

A cseh elnökválasztás tehát Orbán számára is fontos: Pavel győzelmével még elszigeteltebb lehet Budapest, így a magyar kormány nyilvánvalóan abban bízik, hogy Babis nyeri a voksolást Prágában.

Babis az utóbbi napokban visszafogta heves EU-kritikáját és bevándorlóellenes retorikáját. Kampánya az ukránok támogatása ellen is irányult, tehát geopolitikai jelentősége is van a szavazásnak: Petr Fiala jobboldali koalíciós kormánya eddig kiállt Kijev mellett, de Babis már aligha lesz lelkes támogatója az ukránoknak, ha az elnöki székbe kerül. Ám Pavel megválasztásával megerősödhet az eddig Kijev-párti politikai vonal. Így az idős, beteg és tisztségéből most távozó Milos Zeman eddigi köztársasági elnök után egyértelműbbé válhat Prága álláspontja számos kérdésben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik