Élő Nagyvilág

Putyinék szerint provokáció, hogy orosz rakéták voltak, amelyek a lengyel faluba csapódtak

Kreml: provokáció az orosz rakétákról szóló lengyel bejelentés

Provokációnak minősülnek azok a lengyel médiajelentések, valamint a lengyel hivatalos nyilatkozatok, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen, ezek célja eszkalálni a konfliktust – közölte kedd este az orosz védelmi minisztérium.

“A lengyel média és tisztviselők nyilatkozatai a Przewodów község közelében állítólagosan becsapódott orosz rakétákról szándékos provokáció a helyzet eszkalálása érdekében. Az ukrán-lengyel államhatár közelében egyetlen célpontra sem mértek csapást orosz fegyverek” – hangzott a tárca közleménye.

A védelmi minisztérium szerint a roncsoknak, amelyeket a lengyel médiában bemutattak, semmi közük az orosz fegyverekhez.

Korábban a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonaszárítóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében. Az előzetes jelentések szerint két ember életét vesztette.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az incidens miatt összehívta a minisztertanács biztonsági bizottságának ülését. Piotr Müller kormányszóvivő tájékoztatást ígért a tanácskozásról és arra is felszólított, hogy meg nem erősített információkat ne tegyenek közzé.

(MTI)

A Momentum elnöke Kijevből jelentkeztek be, épp egy rakétatámadás után

“Itt vagyunk Kijevben, amit éppen az oroszok rakétáznak. Nemrég csapódott be egy rakéta, alig 300 méterre innen, de én és kollégáim is, Bedő Dávid és Tompos Márton is biztonságban vannak” – kezdte bejelentkezését a Momentum elnöke. Gelencsér Ferenc együttérzését fejezte ki a lengyel nép felé a percekkel ezelőtti rakétatámadás miatt.

Ma az ukrán ombudsmannal találkozott a Momentum különítménye, és megvitatták a munkácsi turulszobor ügyét és a nyelvtörvényt is.

Háborús rakétatámadás ért egy falut Lengyelországban, két ember meghalt

Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodówban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – írja az MTI. A lengyel miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze a robbanás után.

Több médium is azt írja, hogy két orosz rakéta találta el Przewodów falut az ukrán határ közelében.

Oroszország kedden hatalmas, átfogó rakétatámadást intéztek Ukrajna ellen, találat érte például Kijevet is.

Hétmillió ukrán maradt áram nélkül

Több mint hétmillió ukrán maradt áram nélkül a keddig rakétatámadások következtében, közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

A CNN cikke szerint Timosenko azt is közölte, az ukrán energetikai infrastruktúra 15 létesítményében keletkeztek károk.

Hozzátette, az ukrán légvédelem a több mint 90 kilőtt orosz rakétából 70-et hatástalanított.

Szijjártó: a kijevi nagykövetség folytatja működését

Újabb komoly támadás érte Ukrajna energetika infrastruktúráját, rakétákkal támadták Kijevet és több nagyvárost is; a kijevi nagykövetség folytatja működését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este a Facebook-oldalán közzétett videójában.

A miniszter elmondta, rossz, aggasztó hírek érkeztek az elmúlt órákban Ukrajnából.

Sajnos a háború nem csillapodik

– fogalmazott.

Szijjártó Péter közölte: telefonon beszélt Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, akinek jelentése szerint három robbanást hallottak Kijevben a légiriadó elrendelését követően.

A nagykövetség és annak munkatársai épségben vannak, az áramellátás akadozik így az internet-szolgáltatás sem stabil – mondta el a miniszter.

Megjegyezte, napról napra felülvizsgálják a nagykövetség működésére vonatkozó döntést.

Szijjártó Péter közölte azt is, beszélt Bacskai József ungvári főkonzullal, aki kapcsolatba lépett a kárpátaljai kormányzóval. Ő azt közölte, hogy Kárpátalja megyét nem érte rakétatámadás.

Légvédelmi erősítést sürgetett egy fontos orosz intézmény

Légvédelmi és ütegelhárító eszközökkel meg kell erősíteni Oroszország Központi Szövetségi Körzete kritikus létesítményeinek védelmét – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a régió biztonsági helyzetéről kedden Brjanszkban megtartott tanácskozáson.

Patrusev szerint megszaporodtak az Ukrajnához köthető radikálisok és szélsőségesek arra irányuló kísérletei, hogy – egyebek között a “különleges hadművelet” kiváltotta migrációt kihasználva – beszivárogjanak Közép-Oroszországba. Ennek megállítására intézkedéseket sürgetett. Közölte, hogy az bűnüldöző szervek “létfontosságú létesítmények működésébe való szándékos beavatkozás” tényeit tapasztalták, egyebek között a közlekedési, valamint az üzemanyag- és energetikai létesítményekben.

Tájékoztatása értelmében a körzetben 28 terrorcselekmény-kísérletet akadályoztak meg, amelyek közül kilenc diverziókísérlet volt. Mint mondta, a lőfegyver- és lőszerhasználattal elkövetett bűncselekmények száma 80 százalékkal nőtt a régióban.
(MTI)

Úgy 100 rakétát lőttek ki Ukrajnára az oroszok

Körülbelül 100 rakétát lőtt ki ukrán városokra Oroszország kedden, közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

A CNN tudósítása szerint legkevesebb 12 várost vettek célba az oroszok. Ez volt a legnagyobb összehangolt támadás október 10. óta, amikor Moszkva több kritikus infrastruktúra ellen vetett be rakétákat Ukrajnában.

Herman Halusenko ukrán energiaügyi miniszter megerősítette, hogy kedden energetikai létesítmények voltak a célpontok.

Mint fogalmazott,

ez a támadás nemcsak az ukrán energetikai rendszerre lehet hatással, hanem egyes szomszédaink energetikai rendszerére is.

Szerinte Oroszország az elszenvedett veszteségekért terrortámadásokkal kíván revánsot venni.

Az Ukrenergo állami áramszolgáltató közlése szerint az oroszok megpróbálják lekapcsolni a fényeket Ukrajnában, de egyelőre a károk mértékét nem tudták megbecsülni sem.

A kijevi támadásokban az elsődleges hírek szerint legkevesebb egy ember halt meg.

Budapest segélyszállítmányt indít Kijevbe

Kijev városának kérésére egy egytonnás generátort és két hőlégfúvót küld Budapest az ukrán fővárosnak, jelentette be Karácsony Gergely a Facebook-odalán.

A főpolgármester tájékoztatása szerint így segítenek helyreállítani a kritikus infrastruktúrát, amelyet „háborús bűnt elkövetve támad az orosz hadsereg megfosztva a civil lakosságot, köztük időseket, nőket és gyerekeket a fűtéstől és az áramtól, amelyek különösen a közeledő télen az életet jelentenék nekik.”

Együttműködve az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesülettel a mai napon közös segélyszállítmányt indítunk az ukrán fővárosba. A több tonna élelmiszer és ruha mellett, a Vízműveknek köszönhetően életmentő generátort is tudunk küldeni Kijevbe

– írta.

Köszönetet mondott egyúttal Demszky Gábornak, Budapest egykori főpolgármesterének, hogy segít eljuttatni a Főváros és az Oltalom adományait azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk.

Kijevben volt a holland külügyminiszter, amikor bombázni kezdték a várost

Búvóhelyre menekítették a holland külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson járt Kijevben kedden, amikor az oroszok rakétatámadást intéztek a város ellen.

Wopke Hoekstra a CNN megkeresésére elmondta, kedd reggel érkezett az ukrán fővárosba, hogy a helyi tisztviselőkkel folytasson tárgyalásokat.

A lapnak egyenesen a búvóhelyről nyilatkozott. Mint fogalmazott,

a keddi rakétatámadás ismét megmutatta, hogy Putyin bűnözői módszerekhez folyamodik. Erre csak egy válasz lehet. Mégpedig az, hogy támogassuk Ukrajnát, folytassuk a fegyverszállítást és dolgozzunk az igazságon, a humanitárius segélyek eljuttatásán az országba

– közölte.

Kiemelte: arra kell figyelni, amit Oroszország tesz, nem arra, amit mond.

Zúgnak a szirénák országszerte Ukrajnában

Az Ukrajna déli részén található Krivij Rih egyik vezető tisztviselője figyelmeztette a lakosságot, hogy újabb rakétatámadásokra kell készülni.

Oleksandr Vilkul a Telegramon azt írta, a légvédelmi rendszernek köszönhetően egyelőre minden rendben van, de jönnek még újabb rakéták, ezért mindenkit arra kért, húzódjon fedezékbe.

Mindeközben már országszerte légiriadót fújtak Ukrajnában.

Szumi régió kormányzója is arról számolt be, hogy veszélyhelyzeti áramszünet van a térségben, ami ellenséges támadásoknak az eredménye.

Áramkimaradások Lvivben és Harkivban is az orosz támadás nyomán

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy támadás érte a kritikus infrastruktúrát a városban.

Mint fogalmazott, egyelőre nincs információja áldozatokról, ugyanakkor a létesítményben keletkezett károk hatására áramkimaradások vannak a településen. A szakemberek azon dolgoznak, hogy mielőbb normalizálják a helyzetet.

Oroszország összehangolt támadást indított kedden délután Ukrajnában, Harkiv mellett ugyanis Kijevben és Lvivben is rakéták csapódtak be. Utóbbi városban szintén problémát okoz ezekben az órákban az áramkimaradás és a mobilhálózat is akadozik.

Andrij Yermak, az ukrán elnök tanácsadója szerint ez egy egyenes válasz arra, hogy Volodimir Zelenszkij videóüzenetben szólalt fel a G20-csúcson.

Mint írta,

valaki tényleg komolyan elhiszi, hogy Oroszország békét akar? Engedelmességet akarnak. De a nap végén a terroristák mindig veszítenek.

Mint ismert, az eseményre Vlagyimir Putyin nem utazott el, Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli Balin.

Még soha ennyi pénzt nem menekítettek ki az oroszok

Csak szeptemberben rekordmennyiségű, összesen 6,7 milliárd dollárnyi pénzt utaltak külföldi tulajdonú bankoknál lévő számláikra az oroszok – írta az orosz jegybank adataira hivatkozva a RIA Novosztyi hírügynökség, amelyet a Világgazdaság idézett, megjegyezve: az orosz állampolgárok nem bíznak saját pénzintézeteikben.

Míg januárban 30,6 milliárd, szeptemberben már 63,1 milliárd dollárt tartottak külföldi bankban. A pénz kimentése februárban kezdődött, egybeesett az Ukrajna ellen indított háborúval.

Később átmenetileg minden valutatranzakciót korlátoztak: áprilisban maximum 10 ezer, májusban 50 ezer, júniusban 150 ezer dollárt lehetett külföldre utalni. A pénz kimenekítése akkor ugrott meg, amikor július elsejétől a fejenkénti összeghatárt 1 millió dollárra emelték. Az oroszok ráadásul így sem mehetnek biztosra, a nyugati szankciók miatt bármikor befagyaszthatják ezeket a bankszámlákat, amit a RIA Novosztyi szerint sokan úgy kerülnek el, hogy a külföldi számláikon tárolt pénzt gyorsan befektetik.

Úgy tűnik, több fronton támad egyszerre Oroszország

Lvivet és Harkivot is támadják az oroszok, erről az előbbi polgármestere és utóbbi kormányzója számolt be szinte egy időben a Telegramon.

Mindkét politikus arra kérte a lakosokat, vonuljanak fedezékbe. Mindeközben Kijevben is robbanások hallatszanak, tehát egy elég összehangolt támadássorozat zajlik most valószínűleg.

Rakétatámadás érte Kijevet

Orosz rakéták találtak el két lakóépületet Kijev Pecserszka negyedében kedden kora délután, közölte Vitalij Klicsko főpolgármester.

Támadás a főváros ellen. Az elsődleges információink szerint két lakóépületet találtak el. Több rakétát semlegesítette Kijev légvédelmi rendszere. Az orvosok és a mentőcsapatok a helyszínre tartanak

– közölte.

A város katonai vezetése arról számolt be, hogy négy rakétát sikerült leszedniük még becsapódás előtt.

Az égő épületekről a Kyiv Independent Twitter-oldalára került fel egy felvétel.

A városban légiriadót fújtak. Nem sokkal Klicsko bejelentését követően újabb robbanásokat lehetett hallani Kijevben, így nem kizárt, hogy a támadás még nem ért véget.

Lavrov szerint irreálisak az ukrán feltételek

Ukrajna feltételei irreálisak a Moszkvával folytatott tárgyalások újraindításához – erről beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G20-csúcson.  Lavrov szerint minden probléma forrása Ukrajna, amely „kategorikusan elutasítja a tárgyalásokat, és nyilvánvalóan irreális feltételeket támaszt”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kizárta a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon marad.

Lavrov szerint a nyugati országok „jól tudják, hogy akadályozza a békét Ukrajna”, amely szerinte „Zelenszkij rendeletével megtiltja a tárgyalásokat az oroszokkal”. A miniszter azzal vádolta a nyugati vezetőket, hogy a G20-csúcson egy Oroszországgal szembeni átpolitizált közös nyilatkozatot próbálnak elfogadni.

Nyugati kollégáink igyekeztek átpolitizálni ezt a nyilatkozatot, és olyan nyelvezetet próbáltak használni, amely az orosz cselekedeteket a teljes G20 nevében elítéli, beleértve minket is

– mondta Lavrov.

Von der Leyen elítélte Oroszországot a földgáz elégetéséért

Oroszország jobban érdekelt a földgáz fegyverként való felhasználásában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy inkább elégeti, mintsem eladja, hogy ezzel vágjon vissza az Ukrajna elleni inváziója miatt rá kirótt nyugat szankciókra – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a G20-csoport éves csúcstalálkozóján Indonéziában.

Moszkva idén csökkentette az Európai Unióba irányuló gázszállításait a szankciókra válaszul. Az orosz fellépés “hiányt okoz a globális energiapiacokon, és az árak az egekbe szöknek” – mondta a Bizottság elnöke, és hozzátette: az EU ezért támogatja az olajárplafon bevezetését, mivel ez az alacsony és közepes jövedelmű országok számára is előnyös lenne. Von der Leyen ugyanakkor azt is leszögezte: hogy a helyzetet legjobban a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása oldhatná meg, ugyanis ez nemcsak az energiaválságra, hanem a klímaválságra is választ adna.

Európa a következő öt évben legalább 4 milliárd eurót (1621 milliárd forintot) fektetne a megújuló energiákba, például a hidrogénbe, ami a nagyléptékű magánberuházásokat is ösztönzi – mondta Von der Leyen. (MTI)

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint Oroszország és Ukrajna is megkínozta a hadifoglyokat

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) kedden közölt jelentése szerint Oroszország és Ukrajna is megkínozta a hadifoglyokat. Az ENSZ ukrajnai székhelyű megfigyelőcsoportja több mint 100 hadifogollyal készített interjúra alapozza a megállapításait. Az ukrán hadifoglyokkal az interjúkat a szabadon bocsátásuk után készítették, mivel Oroszország nem engedte be a szervezet embereit a fogvatartási helyekre. Oroszország folyamatosan tagadja a hadifoglyok kínzását, Kijev viszont korábban már kijelentette, hogy kivizsgálja a jogsértéseket, és megteszi a megfelelő jogi lépéseket – írja a The Guardian.

Biden Erdogannal tárgyalt

Kereskedelmi és biztonsági kérdésekről, regionális fejleményekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfő és Joe Biden amerikai elnök a G20-csoport csúcstalálkozóján tartott kétoldalú megbeszélésén az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Duában – közölte kedden a török elnöki hivatal. A beszámoló szerint Biden részvétét fejezte ki Erdogannak a vasárnapi isztambuli terrortámadással kapcsolatban.

Az amerikai elnök egyúttal köszönetet mondott hivatali kollégájának azokért az erőfeszítésekért, amelyek biztosították a fekete-tengeri gabonafolyosót illetően az Oroszország és Ukrajna közötti problémák megoldását, továbbá a mechanizmus újraindítását. Biden a találkozó során biztosította Erdogant: kormánya továbbra is támogatja, hogy Törökország F-16-os harci repülőket szerezzen be az Egyesült Államoktól.

Az amerikai vezető végül azt hangsúlyozta, hogy Törökország fontos szerepet tölt be Svédország NATO-csatlakozásában.

Kína ellenzi Oroszország kizárását a G20-csoportból

Kína ellenzi Oroszország kizárását a G20-csoportból és más nemzetközi szervezetekből – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter kedden a G20-csúcstalálkozón, a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott kétoldalú találkozóján.

Támogatjuk Oroszország méltó szerepét a G20-ban és más nemzetközi szervezetekben, és úgy gondoljuk, hogy senkinek sincs joga elvenni Oroszország észszerű jogát a többoldalú nemzetközi szervezetekben való részvételben

– mondta Vang Ji. Oroszország és Kína mindent átfogó partnerséget és stratégiai együttműködést ápol egymással – jelentette ki Lavrov.

(MTI)

Zambia magyarázatot követel Oroszországtól egy diák halála miatt

Zambia magyarázatot követel Oroszországtól arra, hogyan eshetett el az ukrajnai fronton egy Oroszországban elítélt és börtönbüntetését töltő zambiai diák, aki szeptemberben halt meg a háborúban.

A lusakai külügyminisztérium tájékoztatása szerint Lemekhani Nyirenda haláláról szeptemberben értesítette Oroszország a zambiai hatóságokat, de egyéb részletet nem közöltek. Stanley Kakubo zambiai külügyminiszter tájékoztatása szerint Nyirenda Moszkva egyik külvárosában ült börtönben az orosz törvények megsértése miatt, de azt nem közölte, hogy pontosan miért ítélték el. Az apja szerint 23 éves fia atomenergetikai mérnöknek tanult Moszkvában, futárként dolgozott, és kábítószerbirtoklásért ítélték el. Elmondása szerint egy ügyfelétől kapott tiltott szert tartalmazó csomagot, de a feladót a rendőröknek nem sikerült előkeríteniük, ezért a fiát 9 év és 6 hónap börtönre ítélték Oroszországban.

A börtönbüntetését töltötte, amikor besorozták, hogy menjen és harcoljon Ukrajnában, de nem tudjuk, ki sorozta be

– mondta Edwin Nyirenda, az elesett diák apja. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

(MTI)

Olvasói sztorik