A tegnap főbb hírei a háborúból:
Megkezdődött a lakosság evakuálása Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban, a három napig tartó kitelepítés akár 70 ezer embert is érinthet – jelentette ki Vlagyimir Szaldo, a régió megbízott kormányzója a Szolovjov Live médiacsatorna keddi adásában. Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Vasárnaptól a helyi hatóságok közlése szerint a Kahovkai járásban kötelezővé válik a kitelepítés.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők október 31-én végrehajtott nagy erejű rakétacsapása megzavarta az ukrán fegyveres erők irányítási rendszerét és logisztikáját, valamint a hadiipart. A tábornok szerint az ukrán tartalék és a hadianyag harcterekre történő vasúti szállítása jelentős akadályokba ütközik.
Kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be az Oroszország által elcsatolt területek több városából, valamint a határ menti orosz Belgorod és Kurszk megyéből is.
(MTI)
Franciaország segítséget nyújt Ukrajnának a tél átvészeléséhez, valamint az orosz katonai csapások során megrongálódott energia- és ivóvízellátási infrastruktúra helyreállításához – közölte Emmanuel Macron francia elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel tartott keddi telefonbeszélgetése után.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Macron ígéretet tett az ukrajnai légvédelem erősítésére is. Közölte, hogy december 13-án Párizsban terveznek megrendezni egy adománykonferenciát, hogy a téli időszakban segítséget tudjanak nyújtani az ukrán polgári lakosságnak. Hozzátette, hogy ezt megelőzően, december 12-én fognak tartani egy bilaterális tanácskozást, amelynek célja francia vállalatok erősebb bevonása Ukrajna támogatásába.
(MTI)
Az Oroszország által Ukrajna ellen bevetett, Irántól vásárolt Sahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónok közül az ukrán erők eddig már több mint háromszázat lőttek le, ebből csupán a múlt éjszaka hatot, közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő szavai szerint az éjjel megsemmisített hat drón közül hármat az ukrán légierő a dnyipropetrovszki régióban, hármat pedig Poltava megyében lőtt le. Hozzátette, hogy néhány viszont becsapódott. Az ukrán fél szerint az oroszok már több mint négyszáz ilyen típusú drónt használtak fel, amelyből több mint háromszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Oroszország legalább 2000-2500 Sahíd drónt rendelt Irántól, tette hozzá Ihnat.
Elismerte, hogy Ukrajna nem képes hatékonyan védekezni ezekkel a rakétákkal szemben. „Elméletileg le lehet lőni őket, de valójában nagyon nehéz azokkal az eszközökkel, amelyek nekünk vannak. Légvédelmünk van, ami nem rakétavédelem”, fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy Moszkva Iszkander-M típusú ballisztikus rakétákat akar vásárolni Irántól.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint hétfőn mintegy 650 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, velük együtt 72 470-re emelkedett az orosz hadsereg emberveszteségének száma. (MTI)
Rendkívül fontos és eredményes beszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel Volodimir Zelenszkij, jelentetette be az ukrán elnök Twitteren. Mint írta: a téma a megrongálódott energetikai létesítmények helyreállítása volt.
A Guardian szerint a megbeszélést követően Macron közölte, hogy Franciaország segít Ukrajnának „átvészelni a telet”, és segíteni fog megrongált víz- és energiainfrastruktúra helyreállításában. A francia elnök egyúttal jelezte, hogy december 13-án nemzetközi konferenciát tartanak az ukrán civilek támogatása érdekében Párizsban.
https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1587410562480316419
Az orosz hírszerző szolgálatok olyan információkat kaptak, amelyek arra utalnak, hogy brit haditengerészeti tanácsadók részesei voltak az Északi Áramlat elleni robbantásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, “az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni”.
Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (…) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken
– nyilatkozott a szóvivő.
Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy az adatokat rendszerezni kell, és hogy az orosz fél meg fogja tenni, amit ebben a helyzetben tenni kell.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat” a hibáztatta a történtek miatt.
Az orosz védelmi minisztérium október 29-én azzal vádolta Londont, hogy részese volt a csővezetékek megrongálásának. A tárca szerint a brit haditengerészet szakemberei részt vettek a szeptember 26-án a Balti-tengeren elkövetett terrortámadás megtervezésében, biztosításában és végrehajtásában, amelynek célja az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezeték aláásása volt. A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden Telegram-bejegyzésben sürgetett választ Londontól azokra az online médiajelentésekre, amelyek szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök “It’s done” (Elvégeztetett) szövegű üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a gázvezetékek felrobbantása után.
Putyin elnök a hétfő éjjel Szocsiban megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalatnak – több mint egy hónappal a történtek után – engedélyezték a robbantások helyszínének megvizsgálását és a csővezetékekben keletkezett károk felmérését. Az elnök szerint a helyszíni szemle egyértelműen azt bizonyította, hogy terrorcselekmény történt.
Az orosz vezető Alekszej Miller Gazprom-elnök hétfő reggeli beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy helyszínen két, 3-5 méter mély krátert találtak. A robbanás kiszakított egy 40 méter hosszú csőszakaszt az Északi Áramlatból, a csövek pedig 259 méterre kerültek egymástól. A kiszakadt csőszakasz egy része 90 fokban meghajlott és 40 métert sodródott az Északi Áramlat 2 irányába, amelyet a robbanás repeszei és a csőmaradványok megrongáltak.
(MTI)
Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe, közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.
87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak
– mondta Sojgu. A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során.
Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.
Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan 300 ezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.
A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni. (MTI)
Oleg Tinkov milliárdos orosz bankár az ukrajnai háború miatt lemondott orosz állampolgárságáról, írja a BBC. Tinkov alapította a Tinkoff Bankot, amely mintegy 20 millió ügyféllel rendelkezik.
A Londonban élő bankár egy Instagram-posztban azt írta, „nem tud és nem is fog olyan fasiszta országhoz kötődni, amely háborút indított békés szomszédjával szemben”. A bejegyzés azóta nem érhető el, de itt még látható a poszt:
⚡Олег Тиньков отказался от российского гражданства
Об этом бизнесмен сообщил у себя в инстаграме. pic.twitter.com/E7kvjIHKOx
— SOTA (@Sota_Vision) October 31, 2022
Minden tekintet Magyarországra és Törökországra irányul – fogalmazott Sanna Marin a Reuters tudósítása szerint. A finn kormányfő sürgette a két országot, hogy mielőbb hagyják jóvá Svédország és Finnország tagfelvételi kérelmét a NATO-ba, ez a két ország ugyanis az egyetlen, ahol még nem ratifikálták a svédek és finnek kérelmét.
Fontosnak tartom, hogy ez lehetőleg minél hamarabb megtörténjen
– jelezte Sanna Marin.
Finnország és Svédország múlt héten újra megerősítette, hogy egyszerre kívánnak csatlakozni a NATO-hoz. (Guardian)
A kulcsfontosságú infrastruktúrára mért orosz rakétacsapások miatt Ukrajna jelentős részén nincs áramellátás, Kijev jelentős részén csapvíz sincs.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij a Telegramon közölte, hogy Oroszország 55 cirkálórakétát és több tucat más lőszert lőtt ki „polgári célpontokra”, napokkal azután, hogy Oroszország Ukrajnát hibáztatta a fekete-tengeri flottája elleni dróntámadásokért – idézte a Guardian.
Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó a kedd hajnali bombázást az egyik „legmasszívabbnak” nevezte, amit Oroszország indított ellenük, de az ukrán légvédelemnek hála, nem végzett akkora pusztítást, mint amekkorát lehetett volna.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren azt írta:
Ahelyett, hogy a csatatéren harcolna, Oroszország civilekkel harcol.
Az orosz hadsereg megerősítette a támadásokat, szerintük mindegyik rakétájuk elérte a célját. Moldova kormánya ugyanakkor azt jelentette, hogy egy, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta országukban, egy északi falura esett, de szerencsére nem okozott sérülést.
Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabonaszállításra kijelölt biztonsági folyosón.
Az Európai Unió nyilatkozatban jelentette ki, hogy kizárólag Oroszország felelős azért a globális élelmezésbiztonsági válságért, amelyet az Ukrajna elleni háború, valamint az ukrán tengeri kikötők orosz blokádja okozott.
Josep Borrel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott:
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta fegyverként használja az élelmiszert és az éhezést. Moszkva célzott intézkedései, beleértve a gabonakészletek megsemmisítését, a termelés megzavarását, valamint a saját élelmiszer- és műtrágyaexportjára vonatkozó korlátozások bevezetését, világszerte súlyosbították az élelmezésbiztonság válságát.
Oroszország szombaton jelentette be, hogy az aznap délelőtt a Szevasztopoli-öbölben a hajóit ért támadás miatt nem vesz részt a „gabonakezdeményezés” végrehajtásában. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a fekete-tengeri flotta hajói, melyek közreműködtek a gabonafolyosó biztonságának szavatolásában, a támadás célpontjaivá váltak a Szevasztopoli-öbölben.
A tárca hétfő este már azt kommunikálta, hogy amíg nem tisztázódik a Szevasztopolban orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet, Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a “fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón.
Moszkva vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállítási folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este arról tájékoztatott, hogy Ukrajna továbbra is végrehajtja a gabonaegyezményt az ENSZ-szel és Törökországgal kötött megállapodások keretében.
Alig egy héttel a november 8-i félidős választások előtt Joe Biden amerikai elnök hevesen bírálta hazája nagy olajtársaságait amiatt, hogy azok rekordnyereséget értek el, ám nem csökkentik áraikat.
Az elnök rendkívüli adóval fenyegette meg az olajtársaságokat, és kijelentette:
Itt az idő, hogy ezek a cégek felhagyjanak a háborús haszonszerzéssel, és teljesítsék kötelezettségeiket az amerikai néppel szemben.
Az elmúlt két negyedévben az ExxonMobil, a Chevron, a Shell, a BP, a ConocoPhillips és a TotalEnergy több mint 100 milliárd dollárral többet keresett, mint tavaly egész évben , és több mint két és félszeresét annak, mint az előző év azonos negyedévében.
Biden azt mondta:
Az olajtársaságok rekordnyeresége nem annak köszönhető, hogy valami újat vagy innovatívat csináltak, hanem egy váratlan háborúnak, mely emberek tízmillióinak fáj világszerte.
A magas olajárak növelik az amerikai inflációt, és amortizálják Biden, valamint a demokraták népszerűségét.
Biden június óta helyteleníti az energiavállalatok extraprofitját, annak idején azt nyilatkozta, hogy:
Az Exxon idén több pénzt keresett, mint Isten.
The Guardian
Magyarország területére tegnap (vagyis hétfőn) az ukrán-magyar határszakaszon 5144 fő lépett be, valamint a román-magyar határszakaszon belépők közül 4921 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A belépők közül a rendőrség 166 embernek állított ki ideiglenes, 30 napig érvényes tartózkodásra jogosító igazolást.
Budapestre vonattal, az ukrajnai háború elől menekülve 72 személy, köztük 32 gyermek érkezett hétfőn.
ORFK
Három volt afgán tábornok azt állítja, hogy Oroszország az afgán különleges erők katonáit toborozza az ukrán frontra.
A katonák annak idején az amerikai csapatokkal együtt harcoltak az afganisztáni háborúban, majd az USA tavalyi kaotikus kivonulása után a tálibok elől Iránba menekültek.
„Nem akarnak harcolni, de nincs más választásuk” – nyilatkozta az egyik tábornok, Abdul Raof Arghandiwal.
A toborzást az orosz zsoldoscsapat, a Wagner Group szervezi.
Michael Mulroy, a CIA ma már nyugalmazott tisztje, aki annak idején Afganisztánban szolgált azt nyilatkozta, hogy:
Az afgán kommandósok magasan képzett, ádáz harcosok voltak, akiket az ígéreteink ellenére nem menekítettünk az országból.
The Guardian
