Ozan KOSE / AFP
Élő Nagyvilág

Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a gabonaszállításra kijelölt folyosón

Előző nap az oroszok és az ukránok fogolycsrét hajtottak végre, miközben Moszkva meglebegette, hogy felfüggeszti a gabonaszállítási megállapodást.

Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a gabonaszállításra kijelölt folyosón

Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, amíg nem tisztázódik a Szevasztopolban orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.

„A hajóforgalom a biztonsági folyosóban elfogadhatatlan, mivel az ukrán vezetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson végre az Oroszországi Föderáció ellen” – idézi az MTI a közleményt.

Ebben kétértelműen hozzáteszik: lehetetlen bármely objektum biztonságát szavatolni a gabonafolyosón, amíg Kijev nem hagy fel annak katonai célú felhasználásával.

A Reuters szerint az ENSZ hétfőn ugyanakkor közölte, hogy egyetlen, a gabonaexport-megállapodásban érintett hajó sem haladt át a fekete-tengeri humanitárius folyosón október 29-én éjjel. Oroszország közölése szerint ekkor támadták meg a Krím-félszigetnél tartózkodó hajóit.

Emlékeztetőül: Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy légi és tengeri drónokat használt a Szevasztopoli-öbölben tartózkodó orosz hajók megtámadására szombaton hajnalban, és azt sugallta, hogy az egyik drónt egy olyan kereskedelmi hajóról indították útnak, amelyet élelmiszerek exportálására béreltek Ukrajna kikötőiből.

Az idén július 22-én Isztambulban Ukrajna, Törökország, Oroszország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében eddig 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le.

Orosz rakétából kiszakadt darab zuhant egy moldovai falura

Egy orosz rakéta roncsdarabja zuhant hétfőn egy moldovai falura – írta a moldovai belügyminisztérium közleményére hivatkozva az MTI. Az eset az ukrán határhoz közeli észak-moldovai faluban Naslavceában történt. A település több házának ablaka betört, sérültekről nem érkezett jelentés.

A lezuhant roncsdarab feltételezhetően egy, az oroszok által Ukrajnára kilőtt, majd az ukránok által leszedett rakétából származik. Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz rakéta eredeti célja a falutól nagyjából tíz kilométerre található, a Dyeszter-folyón kialakított ukrán vízerőmű lett volna. Az ukrán légvédelem azonban repülés közben lelőtte a rakétát.

A moldovai védelmi tárca közölte, hogy az orosz rakéta nem sértette meg Moldova légterét, de egy hasonló légitámadás során október 10-én három orosz rakéta is átrepült Moldova légterén.

A hétfői eset miatt bekérették a moldovai külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, és tudatták vele, hogy kiutasítják a chisinaui képviselet egyik orosz diplomatáját.

A szomszédos országra mért rakétacsapások fokozzák a kockázatokat a biztonsági szférában, állampolgáraink pedig egyre jobban érzik a háború pusztító hatásait.

– írja a moldovai külügyminisztérium közleménye. Hozzátetták: az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások egyre nagyobb veszélyt jelentenek Moldova energiabiztonságára is.

Az orosz külügyminisztérium a fejleményre reagálva közölte, hogy Moszkva „megfelelő választ” fog adni diplomatája kiutasítására.

Oroszország még egyet szorítana a melegek jogain

Október 27-én az orosz parlament alsóházában a Dumában benyújtottak két újabb törvényjavaslatot, amelyek tovább csorbítják az oroszországi meleg közösségek jogait.

Az első törvényjavaslat, amelyet Nina Osztanina képviselő nyújtott be, teljesen betiltaná a „családi értékeket tagadó információkat” és a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagandáját”.

A javaslat újabb szigorításokat vezet be azokra az információs csatornákra vonatkozóan, amelyek az orosz hatóságok döntése szerint ellenkeznek az úgynevezett „hagyományos értékekkel.”

Ez a magyar kormányzati kommunikációból is jól ismert fordulat Vlagyimir Putyin egy gyakran ismételt, bár homályos tartalmú kifejezése az LMBTQ személyek és csoportok elleni hangulatkeltés érdekében.

A második törvényjavaslat, amely Alekszandr Hinstein képviselő nevéhez fűződik, kibővítené a már meglévő törvények hatályát.

A napokban benyújtott törvénymódosítások lényege, hogy míg korábban csak a gyerekeket célzó állítólagos „meleg propagandát” tiltották, addig mostantól életkortól függetlenül tiltanának be minden ilyennek ítélt tartalmat.

A gyakorlatban ez azt jelent, hogy bárkit pénzbírsággal vagy letartóztatással sújthatnak, aki nyilvánosan bármilyen pozitívumként értelmezhető dolgot mond az LMBTQ-közösségekkel kapcsolatban.

Egyúttal értelemszerűen betilthatják az ilyen vonatkozású rendezvényeket, ami most már nemcsak a melegfelvonulásokra vonatkozik – ilyeneket Oroszországban évek óta amúgy sem rendeznek  –, hanem például filmvetítésekre és kiállításokra is.

Nem sokkal azután, hogy a törvényjavaslatokat az első olvasatukban jóváhagyták, Oroszország első transznemű politikusa, Julija Aljosina azt írta a Telegram csatornáján:

Soha ilyen propagandában nem vettem részt, de most fogalmam sincs, hogyan folytathatom a nyilvános politikai tevékenységet, nyíltan transznemű nőként.

A törvényjavaslatok gyermeteg voltát jól példázza, hogy a javaslatokat benyújtó egyik képviselő, Hinstein a beszédében „a hibrid háború eszközeként” hivatkozott a Peppa malac című népszerű brit rajzfilmre, amelyben egy leszbikus jegesmedve karaktere szerepelt. A vonatkozó epizód betiltását egyébként nemrég egy szélsőjobbos olasz politikus is szorgalmazta.

A képviselő szerint az Oroszország ellen folytatott „hibrid háború” részeként értelmezhető az azonos neműek közötti kapcsolatok „normalizálása”.

(Al Jazeera)

Hiába a légitámadás, Kijevben biztosította támogatásáról az ukránokat a cseh miniszterelnök

Noha reggel légicsapások érték az ukrán fővárost, Petr Fiala cseh kormányfő kora délelőtt a Twitteren megosztott egy fényképet, amely szerint épp Kijevben tartózkodik.

Bejegyzésében a cseh miniszterelnök arról számolt be, hogy találkozott ukrán vezetőkkel, köztük Denisz Smihal miniszterelnökkel.

Az ukránok nemcsak hazájukért, hanem egész Európáért harcolnak. Támogatásunknak folytatódnia kell

– írta.

A kijevi illetékesek közben arról adtak tájékoztatást, hogy a főváros lakosságának nyolcvan százaléka víz nélkül maradt az orosz támadás következtében.

Magyarországtól eltérően Csehország a menekültek befogadásán túl katonai segítségnyújtással is támogatta az ukránokat, ide értve tankok és lőszerek küldését.

Norvégia katonai készültségbe helyezi magát az ukrajnai háború miatt

Norvégia kedden fokozott készültségi szintre helyezi hadseregét – közölte hétfőn Jonas Gahr Stoere miniszterelnök, aki sajtótájékoztatóján az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági helyzetének nevezte a jelenlegit.

Kenzo TRIBOUILLARD / AFP Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök

Nincs arra utaló jel, hogy Oroszország kiterjesztené hadviselését más országokra is, de a megnövekedett feszültségek miatt ki vagyunk téve a fenyegetéseknek, a titkosszolgálati műveleteknek és a befolyásolási kampányoknak

– indokolt norvég kormányfő.

Bjoern Arild Gram honvédelmi miniszter ugyanitt arról beszélt, hogy a fegyveres erők kevesebb időt töltenek majd kiképzéssel, és több időt fordítanak műveleti feladatokra. A hadsereg gyors mozgósítású ereje pedig aktívabb szerepet fog játszani – mondta.

Norvégia az Északi Áramlat szeptember 26-i szivárgása után a háború kezdete óta először vetette be hadseregét a tengeri és szárazföldi létesítmények védelme érdekében, és ehhez támogatást kapott a brit, francia és német haditengerészettől is.

Az ország jelenleg a legnagyobb földgázexportőr az Európai Unió irányába: Norvégia adja az összes uniós import mintegy negyedét, köszönhetően az orosz szállítások visszaszorulásának.

(Reuters)

Több mint hatvan éve rendszeresítették a fegyvertípust, amivel most felszerelik a mozgósított orosz tartalékosokat

Oroszország október közepe óta több ezer mozgósított tartalékost vezényelt az ukrajnai frontokra, de ezek sok esetben gyengén felszerelt egységek – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába. Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A hírszerzési értesülés szerint e fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt. Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK-74M vagy AK-12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell. A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert.

Ellentmondásos hírek Herszonról

Újabb kritikus pontjához érkezett a háború, a célkeresztbe ezúttal a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál fekvő kikőtőváros, Herszon került, ami bár most orosz kézen van, az ukránok mindent megtesznek, hogy visszafoglalják.

Ennek megfelelően ellentmondásos hírek érkeznek a régióból. Az ukrán hadsereg vezérkara arról adott ki közleményt, hogy információik szerint az oroszok ki akarják vonni a nehéztüzérséget Herszonból, azzal a szándékkal, hogy ezeket az egységeket esetleg máshol vessék be.

Ezzel szemben az oroszok szerint változatlan a helyzet a kikötővárosban, a Moszkva által kinevezett helyi kormányzó, Kirill Stremousov szerint élik a saját életüket, ugyanakkor ha a lakosok közül bárki el szeretné hagyni a várost, bátran megteheti, feltételezve, hogy Oroszország felé indul.

Újabb ezrek menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. október 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5427 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, közölte az Országos Rendőr-főkapitányságaz MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 30-án 35 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Több rakétatalálat is érte Kijevet az éjszaka során

Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicskó számolt be róla, hogy hétfő reggelre le kellett záni a város egy részét, miután az éjszakai bomázások során több találat is érte a város kritikus infrastruktúráját, egyes területeken pillanatnyilag nem működik a vízellátás.

Olekszij Kuleba regionális katonai vezető a kijevi eseményekkel kapcsolatban megerősítette, hogy a főváros bombázása valóban nem hagyott alább, az ukrán légvédelem ugyanakkor folyamatosan dolgozik a támadások visszaszorításán.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!