Élő Nagyvilág

Putyin hadiállapotot hirdet az Ukrajnától „elcsatolt” régiókban

Andrey BORODULIN / AFP
Andrey BORODULIN / AFP
  • Vlagyimir Putyin hadiállapotot hirdet az Ukrajnától „elcsatolt” régiókban.
  • A herszoni hatóságok megkezdték a civilek áttelepítését a Dnyeper bal partjára.
  • Az oroszok szerint az ukrán erők bármelyik pillanatban megpróbálhatják visszafoglalni Herszont.
  • Kirúgták a madagaszkári külügyminisztert, mert megszavazta az Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.
  • Százezrek víz és áram nélkül Ukrajnában.

Lemondta csütörtöki kijevi útját a német szövetségi elnök

A német szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier biztonsági okokból lemondta csütörtökre tervezett kijevi látogatását – közölte szerdán az elnöki hivatal.

BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az egyik illetékes elmondta, hogy Németország biztonsági hatóságai és a külügyminisztérium azt tanácsolta Steinmeiernek, hogy ne menjen el, de a látogatást nem mondják le végleg, hanem hamarosan átütemezik.

Az elnök Németországban nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be. Áprilisban szintén azt tervezte, hogy meglátogatja az ukrán fővárost, de Kijev eleinte nem fogadta Németország korábbi Oroszország-politikája miatt.

(Reuters)

Török gázelosztó központon keresztül juthat orosz gázhoz Európa

Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyinnal egy „gázelosztó központ” létrehozásáról Törökországban – írja a The Guardian orosz médiaértesülésre hivatkozva.

Ali Balikci / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Erdoğan a török parlamentben pártja képviselőinek Putyinra hivatkozva azt mondta, hogy Európa a törökországi csomópontból szerezheti majd be gázt, miután Európába irányuló gázszállítását megzavarták a szankciók és a rendszerint használt gázvezetékek eddig tisztázatlan okokból eredő sérülései és szivárgásai.

Erdoğan és Putyin a múlt héten Kazahsztán fővárosában, Asztanában személyesen tárgyalt a gázelosztó központ létrehozásáról – írják.

Újabb szankciókat vethet ki az EU Iránra

Az Európai Unió kormányai újabb szankciók terveznek kivetni többek között iráni tábornokokra és vállaltokra, amiért az Ukrajna elleni orosz csapásokban iráni harci drónokat is bevetettek – írja a Reuters négy diplomáciai forrásra és egy szintén névtelenül nyilatkozó francia illetékesre hivatkozva.

Ukrán beszámolók szerint az elmúlt hetekben számos orosz támadást hajtottak végre iráni gyártmányú Shahed-136 drónokkal. Irán ugyanakkor tagadta, hogy drónokat szállított volna Oroszországnak, a Kreml pedig hallgatott az ügyben.

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / AFP Felakasztott papírrepülők a kijevi iráni nagykövetség előtt az iráni drónok állítólagos oroszországi szállítása elleni tüntetésen 2021. október 19-én.

Az Európai Unió huszonhét tagállamának szankciós szakértői szerdai ülésükön megállapodtak, hogy három tábornokot és a Shahed drónok gyártóját veszik feketelistára, és további négy gazdasági entitást.

Két diplomata azt mondta, hogy a drónokat gyártó Shahed repülési vállalat, valamint két tábornok és az Iráni Forradalmi Gárda dandártábornoka, Saíd Agadzsani, az iráni drónprogramot felügyelő tisztje szerepel a listán. A szankciók vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat vonnak maguk után.

Az EU kormányainak csütörtök reggelig kell dönteniük, hogy jóváhagyják-e az új szankciókat. A cél az, hogy megállapodjanak a csomagról, mielőtt a vezetők összeülnek a nap folyamán kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóra – közölték a diplomaták.

Az ukrán nép kapja idén a Szaharov-díjat

Az ukrán nép kapja idén az Európai Parlament (EP) Szaharov-díját; a testület szerdai bejelentése szerint az ukrán nép Oroszország provokáció nélkül indított háborúja miatt folytatott honvédő küzdelme elismeréseként részesül az elismerésben, amelyet az EP a gondolat szabadságáért és az emberi jogok védelméért ítél oda.

Az EP közleménye Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét idézte, aki Strasbourgban, a testület plenáris ülésének keretében tartott bejelentéskor hangsúlyozta: a díj mindazokat illeti, akik a harctéren küzdenek, akiknek menekülniük kellett, akik rokonokat és barátokat veszítettek el, akik kiállnak és harcolnak azért, amiben hisznek.

Tudom, hogy Ukrajna bátor népe nem adja fel, és mi sem fogjuk

– húzta alá a máltai politikus.

A bátor ukrán népet az Európai Néppárt (EPP) jelölte a díjra. Indoklásuk szerint az ukrán nép azért méltó a díjra, mert a demokráciánkat aláásni és az Európai Uniót megosztani akaró brutális rezsim ellenében a harctéren nem pusztán otthonát, önállóságát, függetlenségét és területi egységét védi, hanem a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket is.

A jelölésben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett az egyének, a civil társadalmi kezdeményezések képviselői és az állami és más közintézmények szerepét is kiemelték. Megemlítették mások mellett az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálatot, a Taira Angyalai nevű evakuációs egészségügyi egység alapítóját, Julija Pajevszkát, a Polgári Szabadságjogok Központja elnevezésű civil szervezet elnökét, Olekszandra Matvijcsuk emberi jogi ügyvédet, a Sárga Szalag polgári ellenállási mozgalmat és a jelenleg orosz megszállás alatt lévő város, Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot.

A Szaharov-díjat december 14-én Strasbourgban adják át. A díj idei döntősei között volt az ukrán nép mellett Julian Assange, a WikiLeaks-portál alapítója, valamint a kolumbiai Igazságbizottság.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díjjal 50 ezer euró (mintegy 20 millió forint) jutalom jár.

Orosz rakétacsapás érte a burstyini hőerőművét

Orosz rakétacsapás ért szerdán egy hőerőművet a nyugat-ukrajnai Burstyin városában – közölte Szvitlana Oniscsuk, Ivano-Frankivszk régió kormányzója egy online videonyilatkozatban.

A rakétacsapás a hőerőművet eltalálta, ami tüzet okozott, de nem sérült meg senki.

Mykola Tys / SOPA Images / LightRocket / Getty Images A hőerőmű egy 2021. február 26-án készült felvételen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, hogy az ukrán erőművek 30 százalékát rombolták le október 10-e óta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az alapvető infrastruktúra elleni támadásokat terrorcselekményeknek minősítette, és szerinte mint ilyenek, háborús bűncselekménynek számítanak.

(Sky News)

Gyanús drónok miatt reggel lezárták Norvégia második legnagyobb repterét

Hajnali 4 óra után gyanús drón behatolását észlelték a bergeni repülőtéren Norvégiában, és később további drónokat is megfigyeltek, ezért a repülőteret átmenetileg lezárták – írja az MTI norvég hatósági közlésekre hivatkozva.

„Lehetséges, hogy az észlelések egy része időjárási jelenségekkel magyarázható. Nem vagyunk biztosak abban, hogy egy vagy több drónról van szó, de abban igen, hogy legalább egyet észleltünk” – mondta Orjan Djuvik norvég rendőrségi szóvivő.

Az NTB norvég hírügynökség kiemelte, hogy a bergeni repülőtér Norvégia fő haditengerészeti támaszpontja közelében található, és a légteret is lezárták. A Haakonsvern bázis Észak-Európa egyik legnagyobb tengeri katonai támaszpontja.

Bergentől északra is drónt jeleztek a kisebb, belföldi Foerde repülőtér közelében, amely szintén ideiglenesen bezárt – közölte az NTB.

Hommedal / NTB / AFP A 2022. október 19-én készült fényképen egy kis légcsavaros repülőgép látható a levegőben a norvégiai Bergenben található Flesland repülőtér légiforgalmi irányítótornyának közelében, miután a repülőteret lezárták az illetéktelenül a levegőben tartózkodó drónok miatt.

A rendőrség közleménye szerint az ügyben gyanúsítottat nem azonosítottak, de az elmúlt hetekben legalább hét orosz állampolgárt vettek őrizetbe drónok berepülése vagy érzékeny norvégiai helyszínekről való felvételek készítése miatt.

Elfogadhatatlan, hogy külföldi hírszerzés drónokat vet be norvég repülőterek felett. Az oroszok nem repülhetnek drónokkal Norvégiában

– kommentálta az esetet Jonas Gahr Store miniszterelnök az NRK norvég műsorszolgáltató szerint.

A bergeni repülőteret reggel 6.30 órakor zárták be, és 2 órával később újra megnyitották. Ez Norvégia második legnagyobb reptere; évente több mint 6 millió utast szolgál ki.

(MTI)

Ukrán légierő: több mint kétszáz iráni drónt lőttek le eddig

Azóta, hogy Oroszország elkezdte bevetni az Irántól vásárolt Shahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónokat, az ukrán hadsereg 223-at lőtt le belőlük – közölte szerdán az ukrán légierő parancsnoksága.

A sajtóközleményben hozzátették: 36 napja használja ezeket a drónokat Ukrajna ellen az orosz hadsereg. Az első iráni drónt szeptember 13-án semmisítették meg a Harkiv megyei Kupjanszknál. A légierő közölte, hogy a Shahíd-136-os drónokat az orosz erők Gerany-2-ként jelölik.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nem tartotta kizártnak, hogy az orosz erők az általuk megszállt Herszon ágyúzására készülnek. A kormányzó szerint erre utal az, hogy a város lakóit tömegesen akarják elszállítani a városból, azzal az ürüggyel, hogy az ukrán hadsereg készül a megye központja elleni támadásra.

Ismerve az oroszok taktikáját, az is erre utal, hogy a Herszon megyei Csaplinkánál megerősített állásokat ásnak tüzérségi ágyúfegyvereknek

– tette hozzá.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága azt jelentette, hogy délelőtt lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert Herszon megyében, Beriszlav térségében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak. Orosz diverzánsok próbálták megkerülni az ukrán állásokat a régióban, Nova Kamjanka közelében, de visszavonultak, Beriszlav térségében pedig az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek két lőszerraktárt és egy Szu-25 támadórepülőgépet.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerit az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma meghaladta a 66 ezret. A hozzávetőleges adatok szerint az orosz hadsereg egyebek mellett elveszített eddig 269 repülőépet, 242 helikoptert, 16 hadihajót, 2554 harckocsit, 5235 páncélozott járművet és 1637 tüzérségi rendszert.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a megyeszékhelynél tűz alá vettek egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt SZ-300-as légvédelmi rakétákkal. A keletkezett tüzet eloltották, senki sem sérült meg. A régióban lévő Orihiv települést ért orosz tüzérségi támadásban azonban nyolc civil sérült meg. A településen jelenleg nincs áram- és vezetékes vízszolgáltatás.

Az Ukrajinszka Pravda legfrissebb jelentése szerint a főváros, Kijev környékén az ukrán „légvédelem dolgozik”, a robbanások Kijevben is hallatszanak. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó kérte a lakosokat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.

Szerhij Borzov, az ország középnyugati részében lévő Vinnicja megye kormányzója azt jelentette, hogy a régiót rakétákkal támadják az orosz erők. Úgyszintén robbanások hallatszanak a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Krím félsziget kivételével Ukrajna minden megyéjében légiriadó van, az előzetes információk szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadnak.

Guardian: Putyin hadiállapotot hirdet az Ukrajnától „elcsatolt” régiókban

Putyin beszélni kezdett. Épp bejelenti a hadiállapot bevezetését az Ukrajnától „elcsatolt” négy régióban

– írta a Twitteren legfrissebb bejegyzésében Andrew Roth, a Guardian moszkvai tudósítója.

A február 24. óta tartó ukrajnai orosz hadműveletben fordulópontot jelentett, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án bejelentette négy ukrajnai tartomány, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsje régiók Oroszországhoz való csatolását a korábban megtartott úgynevezett  „népszavazásokra” hivatkozva.

Gavriil GRIGOROV / SPUTNIK / AFP

Kirúgták a madagaszkári külügyminisztert, mert megszavazta az Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot

Menesztette Andriy Rajoelina madagaszkári elnök az ország külügyminiszterét, Richard Randriamandratót, mert múlt héten az ENSZ Közgyűlésében megszavazta az Oroszországot a négy ukrajnai régió elcsatolása miatt elítélő határozatot – tájékoztatta az államfő hivatalának két magas rangú tisztségviselője a Reuters hírügynökséget.

RIJASOLO / AFP Richard Randriamandrato, Madagaszkár most távozó külügyminisztere

Múlt szerdán a közgyűlésben 143 igen és 5 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, amelyben az ENSZ ismételten megerősítette Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, valamint arra szólította fel tagállamait, hogy ne ismerjék el az orosz annektálásokat.

A múlt heti szavazáson tartózkodó 35 országból 19 afrikai volt. A határozat ellen Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria és Nicaragua szavazott.

A herszoni hatóságok megkezdték a civilek áttelepítését a Dnyeper bal partjára

Megkezdődött a civilek szervezett áttelepítése szerdán az oroszok által megszállt ukrajnai Herszon megyében a Dnyeper jobb partjáról a folyó bal (keleti) partjára Herszon város kikötőjéből – közölte Aljoski város közigazgatása.

A feladatra kompokat használnak, amelyek Herszonból a szemközti parton fekvő Aljoskiba és a délebbre fekvő Hola Prisztanyba szállítják az embereket. Egy ideiglenes szálláspontot is létrehoznak, ahol a mentők az érintettekkel egyeztetve kijelölik az evakuálás irányát, úti célját – közölte az adminisztráció a Telegramon közzétett üzenetben.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója a Rosszija-24 televíziós csatorna műsorában elmondta, hogy a kompátkelőhelyek kapacitásának növelésére törekszenek Herszonban. További hajókat vettek igénybe, hogy az embereket a Dnyeper túlpartjára szállítsák. Az elmúlt két napban már több mint 5 ezer ember hagyta el Herszon városát. Hozzátette: minden herszoni hatóság a Dnyeper bal partjára költözik, beleértve a polgári-katonai közigazgatást és a minisztériumokat is. Az irányítás ebben az időszakban onnan történik majd.

Annak érdekében, hogy az evakuálás rendezettebben haladjon, egy hétig megtiltják a civilek belépését a Herszoni területre. Csak azok érkezhetnek a régióba, akiknek a parancsnokság engedélyt ad: az ellátással foglalkozó és a közművekben dolgozó személyeknek – hangsúlyozta a régió kormányzója.

(MTI)

Lengyelország dél-koreai tüzérségi rakétarendszereket vásárol

Aláírta a K239 Csunmu típusú dél-koreai tüzérségi rakétarendszerek beszerzéséről szóló keretszerződést szerdán Varsóban Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter dél-koreai hivatali partnere, Li Dzsong Szup jelenlétében.

A szerződés értelmében Lengyelország 288 darab K239 Csunmu rakétavetőt szerez be, az első 18-at Dél-Korea jövőre szállítja. A rakéták hatótávolsága 80-290 kilométer. Lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik őket. A szerződés lengyelországi beszállítók által gyártandó kiegészítő elemekre is kiterjed.

Az orosz invázió elleni hatékony ukrán védekezés elemzése megmutatta, hogy milyen nagy jelentősége van a tüzérségnek, ezért döntöttünk a lengyel tüzérség, különösen a rakétatüzérség megerősítéséről,

mondta el Blaszczak a keretszerződés aláírását követő sajtókonferencián.

Emlékeztetett: Lengyelország 2019-ben HIMARS amerikai rakéta-sorozatvető rendszerek beszerzéséről is szerződést írt alá, ezt jövőre kezdik el teljesíteni. Varsó további HIMARS rendszerek beszerzése iránt is érdeklődött, Washington azonban a gyártási kapacitások korlátozottsága miatt ezt nem tudja kielégítő határidőn belül szállítani. Lengyelország ezért döntött az amerikaihoz hasonló dél-koreai rakétavetők beszerzése mellett – magyarázta Blaszczak.

Lengyelország és Dél-Korea idén nyáron már 48 darab FA-50 típusú vadászgép, 672 darab K9 önjáró löveg, valamint ezer darab K2 harckocsi szállításáról is aláírt szerződéseket. A szállítások 2026-ig több részletben történnek.

Blaszczak szerdán a Twitter-oldalán közölte: az első 24 darab K9-es és 10 darab K2-es hamarosan hadrendbe áll a kelet-lengyelországi alakulatoknál.

A megszállt Mariupolban eltávolítottak egy holodomor-emlékművet

A Guardian tudósítója szerint az oroszok által megszállt Mariupolban eltávolították egy szobrot, amely a nagy ukrán éhínségnek, a holodomornak állított emléket. A történészek egyetértenek abban, hogy az éhínség, amelynek során több millió ember halt meg Ukrajnában, a Sztálin vezette szovjet kormányzat politikájának következménye volt.

A Guardian újságírója közzétette a Ria Novosztyi orosz állami tévé felvételét, amelyben a megszállók által kinevezett mariupoli tisztviselő szerint Ukrajnát valójában annyira nem is viselte meg a 90 évvel ezelőtti éhínség, legalábbis Oroszországhoz vagy Kazahsztánhoz képest, egy nő pedig arról beszél, hogy jobb, ha nem foglalkozunk annyit a múlttal.

Kapcsolódó
Amikor Ukrajnában embert ettek
80 éve holodomor néven vonult be a történelembe az óriási éhínség, amely 7 millió ember életét követelte.

Von der Leyen: Az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia

Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni.

FREDERICK FLORIN / AFP

Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek – mondta Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre. Hozzátette: néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra. Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok 5 éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig 40 lehetséges megállapodásból csak 6 jött létre, ezért – jelentette be – általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek.

(MTI)

Oroszok megölésére buzdított, felmentették hivatalából Ukrajna asztanai nagykövetét

Felmentették hivatalából Petro Vrublevszkijt, Ukrajna asztanai nagykövetét, aki pár hete nagy felháborodást keltett az oroszok megöléséről szóló megjegyzésével – derült ki az ukrán elnöki hivatal honlapján kedd este megjelent közleményből. A hivatalos közlésben nem részletezték, mi áll a felmentés hátterében és miért hívják vissza a Kazahsztánba akkreditált nagykövetet.

Petro Vrublevszkij augusztusban egy kazah bloggernek adott interjúban az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy

minél több orosz embert ölünk meg most, annál kevesebbet kell majd a gyermekeinknek megölniük.

Oroszország erre válaszul követelte, hogy Kazahsztán utasítsa ki a diplomatát, Asztana azonban ehelyett arra kérte Kijevet, hogy váltsa le a nagykövetet, mondván, megjegyzései elfogadhatatlanok egy olyan ország számára, ahol nagyszámú orosz kisebbség él. Az orosz külügyi szóvivő október elején jelezte, Moszkvát felháborítja, hogy Vrublevszkij még mindig Asztanában tartózkodik, és az ügyben bekérették a kazah nagykövetet. Kazahsztán hagyományosan szoros gazdasági és biztonsági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de elhatárolódott az Ukrajna elleni orosz háborútól.

(MTI)

Az oroszok szerint az ukrán erők bármelyik pillanatban megpróbálhatják visszafoglalni Herszont

Kimenekítik a civil lakosokat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városából, amelyet az ukrán erők bármelyik pillanatban megtámadhatnak – közölte szerdán Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője.

A tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán hadsereg folytatja haditechnikai eszközeinek felvonultatását a herszoni terület peremvidékén. A Szolovjov Live televíziós csatornának nyilatkozva úgy tájékoztatott, hogy több tízezer ukrán katona tartózkodik a terület határán, nagyon sok a hadfelszerelés. Szólt arról is, hogy a regionális hatóságok készek a lakosokat a Dnyeper jobb partjáról a folyó bal partjára áttelepíteni az áldozatok megelőzése érdekében.

Vlagyimir Szaldo, a terület oroszok által megbízott kormányzója korábban bejelentette, hogy mintegy 50-60 ezer embert telepítenek át a Dnyeper bal partjára, mert árvízveszély fenyeget, amely akkor következhet be, ha az ukrán hadsereg csapást mér a kahovkai vízerőműre. Az evakuálási művelet mintegy hat napot vesz igénybe, a csónakok már készen állnak – közölte.

Állítása szerint Ukrajna „hatalmas erőket halmozott fel Mikolajiv és Krivij Rih irányában” és a lakosok átköltöztetéséről szóló döntést az is indokolta, hogy „nagyszabású védelmi erődítményeket kell létrehozni bármilyen támadás visszaverésére2.

Herszon hatóságai SMS-ben utasítják a civileket a terület sürgős elhagyására az ukrán fegyveres erők ágyúzásának veszélye miatt. Szergej Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz haderő nemrég kinevezett parancsnoka kedden este súlyosnak minősítette a térségben kialakult helyzetet. Azt mondta, hogy az ukránok lakóházakat és az infrastruktúrát ágyúzzák és akadozik az élelmiszer-, ivóvíz- és áramellátás, valamint megnehezült az átkelés a Dnyeperen.

Az ukrán hadsereg szerdán amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetővel mért csapást a kahovkai víztározó mellett fekvő, Zaporizzsja megyei Enerhodarra – tájékoztatott a helyi közigazgatás a Telegram üzenetküldő oldalon. Eszerint az ukránok a polgári infrastruktúrát is eltalálták rakétáikkal. Megsérült a város bejáratánál lévő híd, valamint a Lucs elektromos alállomás. A támadásnak nincsenek áldozatai, de a városban megszűnt az áramszolgáltatás.

(MTI)

A fehéroroszok megnézik, ki alkalmas katonának

Fehéroroszország szerdán közölte, hogy elkezdte beidézni az állampolgárokat, hogy ellenőrizzék, alkalmasak-e a katonai szolgálatra, de azt állítja, nem tervez mozgósítást – írja a Reuters.

„A katonai regisztrációs és besorozási tevékenységek szigorúan rutinszerűek, és várhatóan ez év végéig befejeződnek” – közölte a védelmi minisztérium.

Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5071-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3811-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 233 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 64 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Brit védelmi minisztérium: Súlyos problémák vannak az orosz katonai vezetésben

Nyolc hónappal az invázió kezdete után egyre inkább működésképtelenné válnak az orosz katonai vezetés fontos elemei – írja a brit védelmi minisztérium szerda reggeli jelentésében. Ezek szerint harcászati ​​szinten szinte bizonyosan egyre nagyobb a hiány az újonnan mozgósított tartalékosok szervezésére és vezetésére alkalmas altisztekből. A szemtanúk vallomásai azt sugallják, hogy 2022. október 15-én egy frissen toborzott férfi lőtt le 11 katonát Belgorod közelében, miután egy tiszt sértő megjegyzéseket tett az etnikai kisebbségekhez tartozó újoncokra.

A tájékoztatás szerint a rosszul működő alsóbb szintű vezetés tovább ronthatja az egyébként is alacsony morált és összetartást az orosz haderő több részében is. Hozzáteszik, hogy a 2022 februárjában lezajlott inváziót közvetlenül felügyelő öt tábornok közül négyet már elbocsátottak, a cserék pedig nem igazán váltak be. A britek úgy vélik, hogy a folytonosság hiánya jobban érződik, mint a nyugati hadseregek esetében, mert az orosz doktrína szerint a tervek kidolgozása nagyrészt személyesen a parancsnokok hatáskörébe tartozik, nem pedig egy nagyobb csapatéba.

Százezrek víz és áram nélkül

A légitámadások több százezer ukrán áramellátást és vízellátást akadályozzák. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Ukrajna erőműveinek csaknem egyharmada megsemmisült az elmúlt héten, ami „tömeges áramszüneteket okoz országszerte”. Nem maradt már lehetőség az oroszokkal folytatott tárgyalásokra – tette hozzá az ukrán elnök.

Az emberek víztől, elektromos áramtól és hőtől való megfosztása új szakaszt nyit a háborúban, főleg a tél közeledtével – írja a The Guardian.

Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket

Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament kedd esti plenáris vitáján. A biztos szerint, nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogában áll így cselekedni.

Johansson elmondta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül.

Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni

– hangsúlyozta. A biztos azt is hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren. Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog – zárta beszédét Johansson.

(MTI)

Olvasói sztorik