Kultúra a világ egy fura hely

Aszfaltút vág félbe egy évszázados osztrák templomot

Johann Jaritz / Wikimedia Commons
Johann Jaritz / Wikimedia Commons
Az egyik oldalon a hívek ülnek, a másikban pedig a pap hirdeti az igét.

A templomokról az emberek jó részének ugyanaz a kép jut eszébe: egy hosszúkás alaprajzú épületet képzelnek el, főbejárata felett egy harangtoronnyal.

A valóság sokszor persze egészen más, hiszen a világ különböző pontjain űrhajónak is beillő, vagy épp a megszokott formáktól teljesen eltérő évszázados óriások várják a híveket.

Kapcsolódó
Akár űrhajók is lehetnének a Kádár-kor modern templomai
A templomokat a legtöbbször egyszerű, harangtornyos épületekként képzeljük el, pedig egy egyházi épület jóval érdekesebb is lehet ennél.

Mindez azonban semmi ahhoz képest, ami az alig kétezerötszáz fős osztrák kisvárosban, Gmünd in Kärntenben áll, hiszen
az aprócska templomot egy aszfaltút vágja ketté.

A történet gyökeréhez a középkor végéig kell visszaugrani az időben: itt, a római kor óta létező, Velencét egykor Salzburggal összekötő fontos kereskedelmi út mentén a helyiek 1443-ban apró szentélyt építettek, hogy az utazók néhány pillanatra megállhassanak egy imára.
Az egyszerű, talán csak egyetlen szoborból, illetve azt az eső ellen védő kis tetőből álló építmény háromszáz éven át maradt használatban, népszerűségét pedig jól mutatta, hogy a helyére egy nagyobb utódot akartak építeni.

A hegyoldalban futó út vonalát emiatt azonban nem akarták megváltoztatni, arról pedig szó sem lehetett, hogy az új épület valahol máshol születhessen, így az egyetlen lehetséges megoldáshoz nyúltak:

1754-ben mindössze egy szentélyt építettek, a misére érkező hívek pedig előtte, a szabad ég alatt gyűltek össze.

Az itt szolgáló pap ezt nem nézte igazán jó szemmel, hiszen az emberek az esőnek és szélnek is ki voltak téve, így az út másik oldalára egy kétszintes építményt álmodott meg, ahol az érkezők

nyugodtan leülhettek, és hallgathatták meg a prédikációt, amit egy szekér, vagy hintó érkezése rövid időre mindig félbeszakított.

Herbert r / Wikimedia Commons A padok az oltár felől.

A tenplom két fele között 1905-ig elég nagy forgalom zajlott, ekkorra azonban megszületett a városkát elkerülő modern útvonal, ami ahhoz is elég széles volt, hogy autókat fogadjon.

A ma is álló, bár csak ritkán használt épület szentély érdekessége, hogy oltárképe a helyiek szerint Michelangelo Buonarroti vázlatain alapszik: a világhírű szobrász és festőművész azokat a vele tartó Orciel dela Volterrának adta át, aki festményként dolgozta azt fel.

Johann Jaritz / Wikimedia Commons

A mű több megálló után érkezett Gmündbe, ahol a másolatát freskóként helyezték el a Kreuzbichlkapelle néven emlegetett kápolnában.

A kép azóta rég megsemmisült: 1861-ben Josef Messner olajfestékkel vitte fel újra a falra, 1944-ben pedig súlyos sérüléseket szenvedett, és újra el kellett készíteni – írja az Atlas Obscura.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik