Kultúra

Akár űrhajók is lehetnének a Kádár-kor modern templomai

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 01. 17:55

A templomokat a legtöbbször az évszázadokon át bevált formákat utánzó, harangtornyos épületekként képzeljük el, pedig egy egyházi épület jóval érdekesebb is lehet ennél.
Korábban a témában:

A két világháború közti Magyarországon megjelenő modernizmus, illetve a begyűrűző Bauhaus-hatás szellemében készült egyszerű, funkcionalista középületek és lakóházak után már csak idő kérdése volt, hogy az új stílus mikor jut el a történelmi egyházakig.

A lépésre végül a harmincas évek hajnaláig kellett várni, amikor mindössze egyetlen év eltéréssel megszületett a lépcsőzetesen növekvő téglatestekből felépülő Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom (1933, harangtorony: 1936), illetve a Pasaréti Páduai Szent Antal templom (1934), de ezek sem tudtak még teljesen leszámolni az évszázadok óta velünk élő szabályokkal szemben.

Fotó: Jurányi Attila/Fortepan

Az első igazi áttörésre a második világháború éveiig kellett várni: 1940-ben indult ugyanis meg a P. Majsai János Mór ferences szerzetes által felkért Bauhaus-tag, Molnár Farkas Magyar Szentföld-templomának építése, mely egy ovális alaprajzú, a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika által ihletett modernista épületként indult, ám teljesen sosem készült el. Budapest ostromát a templom ugyan nagyobb sérülések nélkül túlélte, tervezőjének halála, illetve a háború utáni pénzügyi és politikai változások okozta zűrben a munkák egyre lassultak. Mindezek ellenére 1949-re elkészült a vasbeton kupola jó része, ekkor azonban államosították az épületet, a szerzeteseket elhurcolták, a tetőszerkezetet pedig visszabontották.

A felhalmozott építőanyagok a következő években eltűntek, közel hetven éve pedig már csak csupasz falak fogadják a zárt telekre bepillantókat, noha a szocializmus évtizedeiben traktorgyári összeszerelő műhely, koncerthelyszín és művésztelep is működött itt. Végül az épülethez eredetileg csatlakoztatni kívánt tizenkét kápolna lefalazásával 2004-ig levéltári iratanyagok tárolására használták. 2006 óta műemlék.

Az igazi szakrális modernizmus megjelenésére azonban a Kádár-korig kellett várnunk – most az ebben a korszakban épült templomok közül mutatjuk be a tíz legrendkívülibbet.

Szent László-templom, Hollóháza

Fotó: egykor

A porcelángyár rekonstrukciója idején, 1967-ben épült sátor alakú templom az Ybl-díjas Csaba László munkája. Belső terét Kovács Margit 1976-ban készült stációi, Somogyi József oltárkeresztje (1967), valamint Szász Endre porcelán táblaképe díszíti.

Fotó: Bozor Magdi/Panoramio

Az épüethez vezető lépcsősor mellett az egri főszékesegyház Takács István (1901-1985) által festett stációképeinek 2000-ben készült porcelánmásolatai láthatók.

Szent István templom, Kunadacs

Fotók: Kunadacs

A puritán modernizmus egyik elfeledett darabja az alföldi Kunadacs apró temploma, ami Kerényi József (1939-2016) tervei szerint 1974-re készült el.

Az építész a Forrás folyóiratban emlékszik vissza a palával fedett sátortetős épület építésének körülményeire:

“Én itt, az Alföldön tanultam meg, hogy a puritánság, az egyszerűség, a fekete, a fehér mennyire idevaló. Úgy érzem, hogy mindez az épületeimben is jelentkezik, mutatkozik. Egyike ezeknek az épületeknek – nagyon szeretem, akármilyen kis pénzből és rossz anyagból épült is – a kunadacsi templom. Még Molnár Pistával, a helyi plébánossal együtt raktuk fel a szentélyt bevilágító, szögacél ablakkeretet. Egyetlenegy kikötés volt annál az épületnél: hogy ne legyen torony. Ezt úgy oldottam meg, hogy nincs torony, de mégis van torony, mert a tetőfelületet vittem tovább. A mai napig, ha meghallgatok ott egy szentmisét, ott van az az óriási fehér fal, és Szent István figurája – úgy érzem, hogy valóban áhítatos.”

A szocializmus első harminc évében Magyarországon nem épült igazán nagy templom – a hosszú szünetet végül a Felső-Krisztinavárosi Egyházközség számára tervezett Farkasréti Mindenszentek Plébániatemplom törte meg

Fotók: Kovács Dániel/Wikimedia Commons

A Blaha Lujza téri Corvin Áruház háború utáni helyreállítását, illetve a nemrég lebontott Szervita téri parkoló- és irodaházat is tervező Szabó István (1914-1988) nyugdíjazása után kezdett templomok tervezésébe – első, 1975-1977 közt megvalósult munkáját saját gyülekezete számára készítette el.

A projekt legnagyobb nehézségét egyértelműen az adta, hogy az építés költségeit minél alacsonyabban kellett tartania – így végül a hívek és a piarista diákok munkájaként született meg a vasbetonnal kitöltött beton béléstestekből készült templom, melynek üvegablakai és a belső terében látható plasztikák is Szabó munkáját dicsérik.

Szent Pál-kápolna, Hodász

Fotó: Hodász

Csaba László újabb, a római katolikusok számára tervezett, 1977-re megvalósult munkája, ami formájával újat hozott a magyar templomépítészetbe a korban tiltott toronyra itt ugyanis egy óriási, a szentélyt és a hajót egyaránt megvilágító ablak utal, fényárban úsztatva az egész épületet.

Az Etele úti lakótelep és a kelenföldi családi házak ölelésében álló Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma

Fotók: Gárdos György/Fortepan

A fentebb már említett Szabó István (1914-1988) és a zseniális statikus, Zsakó György közös munkájaként 1979-1981 között az Ildikó téren megszületett, hatszögű hasábot mintázó, saját maga által szabadalmaztatott térrácsrendszert használó, könnyűszerkezetes templom egy bombatölcsér helyét foglalja el.

Az épületet korábban egy hosszú cikkben mutattuk be:

Ismeretlen Budapest: A kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajó
Az idén harmincöt éves épületet először látva biztosan nem találnánk ki, hogy egy templom előtt állunk.

Szent László templom, Pécs-Postavölgy

Fotó: Pécs Ma

A családi házakkal teleszórt pécsi városrész, Postavölgy egyik aprócska dombján terül el a fehér bástyához kapcsolódó üveg csigaház, aminél a legtöbbek számára csak a jókora kereszt árulja el, hogy egy templomot lát.

Fotók: Templomaink

Az Ybl-díjas Getto József hétszög alaprajzú, 1981-ben felszentelt szakrális épülete három irányból robosztus, ablakok nélküli erődítmény képét mutatja, igazi szépsége csak a völgy felől, illetve a kapun belépve tárul fel.

Az épületről még több belső és külső fotó a HG.hu vonatkozó cikkében található.

A dunaújvárosi református templom

Fotó: Mapio

Szabót a kelenföldi siker után kérték fel a dunaújvárosi református templom tervezésére, melynél a szűkös költségkeret miatt újra az ipari hangulat került előtérbe.

Fotó: Kovács Dániel/Wikimedia Commons
Fotó: Mapio

A következő évben, 1982-ben meg is indul a munka, három évvel később pedig felszentelik a csonkolt kockára hasonító templomot, mely ma is eredeti állapotában áll.

Szent László-templom, Nyírderzs

Fotó: ifj. Csaba László/Építészfórum

Az alig hétszáz fős szabolcsi község, Nyírderzs mai formáját 1796-ra elnyert, de XIII. századi alapokra épült görögkatolikus temploma szomszédságában lévő templom – szintén Csaba László munkája – 1984-re készült el, formájában pedig erősen emlékeztet a hét évvel korábbi hodászi templomra.

A tours-i Szent Márton és flüe-i Szent Miklós plébániatemplom, Budapest

Fotó: Kovács Dániel, 2004 / Wikimedia Commons

Az irodaházak közé szorult angyalföldi templomról az apró egyházközség közel ötven éven át álmodott: 1935-től egy iskola tornatermében, 1937-től egy ház alagsorában, 1943-tól pedig egy frissen megvásárolt telken álló egykori kocsmaépületben gyűltek össze a hívők. Az államosítások után, 1952-ben aztán újra a korábban használt alagsori helyiségben találhattuk volna őket, de a plébánia a szocializus évtizedeiben is harcolt a túlélésért.

Végül három évtizednyi gyűjtés, várakozás és reménykedés után 1985-ben foglalhatták el végső helyüket a Váci út 91/b. számú telkén, a Szabó István és Borsányi László tervei alapján három év alatt elkészült templomban.

Fotók: Thaler Tamás, 2017 / Wikimedia Commons

A forgalmas Váci útra néző épületet mára irodaházak nőtték körbe. A 2016-2017-ben folyt bővítési és felújítási munkák miatt az elvesztette eredeti arcát, de így is a modern magyar építészet egyik gyöngyszeme.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Halásztelek

Fotók: Ády/Egykor

Az ország egyetlen jurtatemplomaként emlegetett halásztelki épület a görög és római katolikus hívek összefogásából, tíz év alatt készült el. A terveket jegyző Csete György munkáját a rendelkezésre álló kis alapterület – az új templom építését az egyházmegye csak úgy engedélyezte, hogy nem lehetett nagyobb a korábban ott állt, templomként is használt paplaknál – nehezítette, de bravúros megoldást alkalmazott, hiszen a téglafalakra egy fából készült, rézlemezekkel fedett félgömböt húzott.

A kör formájú oltár a szokásokkal ellentétben a tér középpontjában helyezkedik el, a fölé boruló kupola gömbhéja pedig a Szent Korona boltozatának formáját idézi.

A háromszintes épület legalsó, földbe süllyesztett szintjét a plébánia közösségi termei, a középsőt a plébánia, a legfelsőt pedig a templom foglalja el.

vissza a címlapra

Kommentek

Budapest, 2018. június 21.
Nick Cave ausztrál rockzenész a Nick Cave and the Bad Seeds koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. június 21-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.