Gyurcsány: Orbán menjen el Kijevbe!

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn ismét azzal fenyegetőzött, hogy befagyasztja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását – írja az MTI.

Az észak-atlanti szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján Erdogan felszólította a két skandináv országot, hogy vegyék ki a részüket a terrorizmus elleni harcból, ellenkező esetben visszavonja a NATO bővítéséhez adott hozzájárulását. Ankara kurd szervezeteket vádol terrorizmussal.

Rendkívül egyértelmű álláspontot foglaltunk el a NATO bővítésének folytatásával kapcsolatban. (…) Ismételten emlékeztetni szeretnék arra, hogy befagyasztjuk a folyamatot, ha ezek az országok nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket a feltételeink teljesítése érdekében,

jelentette ki Erdogan újságírók előtt hétfőn a török kormány ülése után. „Azt tapasztaljuk, hogy elsősorban Svédország nem tanúsít megfelelő magatartást ezzel kapcsolatosan” – fogalmazott. Svédország és Finnország Maridban elhatározott NATO-csatlakozását még az összes jelenlegi NATO-tagállam, így Törökország parlamentjének is jóvá kell hagynia.

Erdogan kedden Teheránba látogat, ahol Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raíszi iráni elnökkel tárgyal elsősorban a szíriai helyzetről. A megbeszélésektől Ankara azt reméli, hogy szabad utat kap egy észak-szíriai fegyveres beavatkozásra – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Ankara május végén helyezte kilátásba, hogy új hadműveletet indít egy biztonsági övezet létrehozására a határaitól 30 kilométernyire. Teherán és Moszkva viszont közölte, hogy ellenez egy ilyen offenzívát.

A Szíriában 2011 óta tartó háború főszereplői közül Moszkva és Teherán a szíriai elnök, Bassár el-Aszad rendszerét, Ankara pedig a rezsim ellen lázadókat támogatja.

Vis majort jelentett a gázszállításra az orosz Gazprom legalább egy európai ügyfelének – közölte a Reuters egy általa megtekintett dokumentumra hivatkozva hétfőn.

A június 14-én keltezett levélben a Gazprom, az orosz gázexport-monopólium arról tájékoztatta nagyfogyasztónak számító európai ügyfelét, hogy szállítási kötelezettségeit a rajta kívül álló rendkívüli körülmények miatt nem tudja teljesíteni.

A szállítási szerződésekben rögzített vis major intézkedés a június 14-étől kezdődő szállításoktól kezdve lépett életbe. A vis major egy olyan záradék, amelyet akkor alkalmaznak, ha valamely vállalkozást rajta kívülálló, általa nem befolyásolható okok akadályoznak szerződési kötelezettsége teljesítésében.

A Reuters hírügynökséget tájékoztató gázpiaci kereskedelmi forrás szerint a levél az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő szállításokra vonatkozik, amely az orosz gáz Németországba és azon túlra vezető fő útvonala. A Gazprom egyelőre nem kommentálta a hírügynökségi értesülést.

Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken jelenleg szünetelnek a szállítások az előre bejelentett rendszeres karbantartási munkák miatt. A leállás a tervek szerint július 21-éig tart.

(MTI)

Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni és elszigetelten fejlődni az ellene bevezetett korlátozások miatt – jelentette ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a stratégiai fejlesztési és nemzeti projektek tanácsának ülésén, Moszkvában. Putyin szerint a mai világban „lehetetlen mindent körzővel körülrajzolni és hatalmas kerítéssel körülzárni”. Mint mondta, Oroszország nehézségei mértékének tudatában, átgondoltan kíván új megoldásokat keresni és a meglévő technológiai eredményeire fog támaszkodni.

Mint tudják, hazánk ellen nemcsak szándékos és célzott korlátozásokat vetettek be, hanem a külföldi csúcstechnológiai termékekhez való hozzáférés gyakorlatilag teljes elzárását is

– fogalmazott az orosz vezető.

Ez érthető módon hatalmas kihívás országunk számára. De mi nemcsak nem fogunk kétségbe vagy tanácstalanságba esni, vagy ahogy egyes +jóakaróink+ jósolják, évtizedekre visszaesni

– tette hozzá.

Az Egyesült Államok, a G7-országok és az EU az ukrajnai háború kezdete óta több szankciócsomagot is bevezetett Oroszország ellen, egyebek között az államadósság, az energetika, a technológia, a mikroelektronika és a félvezetők tekintetében.

Áprilisban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Moszkva elleni szankciók semmissé tették Oroszország 15 év alatt elért gazdasági eredményeit.

Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője hétfőn hangot adott véleményének, hogy a szankciók hatása jelenleg talán nem túlságosan érezhető, de hosszú távon hatásosnak bizonyulnak majd.     Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erre reagálva azt hangoztatta, hogy “az oroszellenes szankciók hatását az EU számos lakosa azonnal megérezte”.

Szergej Lavrov külügyminiszter korábban úgy vélekedett, hogy az Oroszország elleni szankciókat “valószínűleg nem fogják feloldani”. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese május végén azt mondta, hogy a korlátozások “nagyon hosszú ideig lesznek érvényben”, és akár évtizedekig is eltarthatnak.

(MTI)

Úgy tűnik, az ukránok energiaitalos dobozokba tömött robbanóanyaggal támadják az orosz hadsereget Harkivban. Videó is van erről:

Video from Ukraine's Border Guards of UAVs dropping improvised munitions on Russian positions in Kharkiv. It appears they're packing explosives into energy drink cans.https://t.co/dBCRzk4Suw pic.twitter.com/1tpSUkEXf5

— Rob Lee (@RALee85) July 18, 2022

Az állami hírügynökség szerint az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy „néhány uniós tagország vezetője” ugyan azt állítja, tévedés volt a szankciók bevezetése, de azok igenis hatásosak, már éreztetik is gazdasági hatásukat Oroszországban.

Kapcsolódó

Josep Borrell: az EU szankciói hatásosak, csak stratégiai türelem kell

Orbán Viktort, neve említése nélkül, bírálta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Megérkezett az EU-s külügyminiszerek brüsszeli találkozójára Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető szerint Brüsszelnek a béke megteremtésével és nem az újabb szankciós csomaggal kéne foglalkoznia.

A további teljesen értelmetlen emberáldozatok megelőzésére, a háborús inflációs környezet feloldására, az energiaellátás teljes bizonytalanságának kezelésére és az élelmiszerellátási nehézségek kiküszöbölésére csak a béke jelenti a megoldást.

– teszi hozzá Szijjártó.

Az EU külügyminiszterei várhatóan hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy a szankciók szigorításáról tárgyaljanak – írja egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva az Agence France-Presse, amit a Guardian szemlézett.

A fontolóra vett intézkedések között szerepel az Oroszországtól való aranyvásárlás tilalma – amelyet az unió nemzetközi partnerek már életbe léptettek –, és további orosz magánszemélyekkel szembeni szankciók bevezetése.

Új intézkedésekre azért lesz szükség, mert Oroszország brutális háborúja Ukrajna ellen töretlenül folytatódik

–  jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke egy nyilatkozatban.

Ma ezért azt javasoljuk, hogy még tovább szigorítsuk a Kremllel szembeni kemény szankciókon, hatékonyabban hajtsuk végre azokat, és 2023 januárjáig hosszabbítsuk meg őket. Moszkvának továbbra is magas árat kell fizetni az agresszióért.

– folytatja von der Leyen.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hozzáteszi:

Az EU szankciói szigorúak és kőkemények. Továbbra is azokat vesszük célba, akik közel állnak Putyinhoz és a Kremlhez … Javaslatokat fogok benyújtani az Európai Tanácsnak további személyek és szervezetek jegyzékbe vételére, vagyonuk befagyasztására és utazási képességük korlátozására.

A DK elnöke bátorságra buzdítja közösségi oldalán a kormányfőt. Gyurcsány Ferenc arra reagált, hogy  vasárnap Orbán Viktor szintén a Facebook-oldalán arról beszélt, szerinte az Oroszország elleni uniós szankciók rosszak, károsak még Ukrajnának is. Gyurcsány Ferenc szerint annak eldöntésére azonban, mi Ukrajna érdeke nem Orbán Viktor, hanem Volodimir Zelenszkij elnök kapott felhatalmazást.

Az Orbán nevű magyar kormányfő nem mondhatja meg, hogy mi Ukrajna érdeke. Ha kérés, felhatalmazás nélkül ő mondja, akkor politikai szélhámos. Bajkeverő, haszonleső és a többi.

Szerinte a kormányfőnek el kellene mennie Zelenszkijhez megkérdezni, mit gondol Ukrajna elnöke arról, mi Ukrajna érdeke.

Eddig nem ment. Biztonságos, védett irodájából játssza a nagyfiút. Ha van véleménye a tennivalókról, akkor legyen bátor Zelenszkij elnök szemébe nézni és megkérdezni, megbeszélni, hogy mi Ukrajna érdeke.

Ha ezt nem teszi meg és csak üres, káros szövegeket mond, akkor önmagát leplezi le: „már csak egy vergődő, önmagát mentő, túlmozgásos bajkeverő”, aki nem való a kormány élére – tette hozzá Gyurcsány, jelezve, ők készülnek.

A brit védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport nevű magánhadsereg kulcsszerepet játszott Poposna és Liszicsanszk elfoglalásában. A szokásos reggeli hírszerzési jelentés szerint az oroszok a zsoldossereget „a frontvonalbeli erők megerősítésére, valamint a létszámhiány és a veszteségek enyhítésére” használják.

A Wagner enyhített a toborzási normákon, így már elítélteket és korábban feketelistára került személyeket is alkalmaznak. Az újoncok számára csak egy minimális képzést biztosítanak, ami befolyásolhatja az oroszok harctéri hatékonyságot.

– olvasható a jelentésben.

(Al Jazeera)

Volodimir Zelenszkij kirúgta Ukrajna befolyásos belbiztonsági ügynökségének, az SBU-nak a vezetőjét és a főügyészt, arra hivatkozva, hogy a hivatalok tisztviselői tucatnyi esetben együttműködtek Oroszországgal.

Az SBU vezetőjének, Ivan Bakanovnak és a főügyésznek, Irina Venediktovának – aki kulcsszerepet játszott az orosz háborús bűnök üldözésében– a vasárnapi hirtelen elbocsátását az elnök a honlapján közzétett végrehajtási utasításokban jelentették be. Zelenszkij döntését azzal indokolta, hogy az ügynökségek több tagja együttműködött Oroszországgal.

Idáig 651 hazaárulással és kollaborációval kapcsolatos büntetőeljárást regisztráltak az ügyészségek, a nyomozó szervek és más bűnüldöző szervek alkalmazottainak körében. Az ügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat több mint 60 alkalmazottja maradt a megszállt területen, hogy az ukrán állam ellen munkálkodjon. Az állam nemzetbiztonsága elleni bűncselekmények ilyen magas száma, valamint az ukrán biztonsági erők és az orosz titkosszolgálati szervek között feltárt kapcsolatok nagyon komoly kérdéseket vetnek fel az illetékes vezetőkkel kapcsolatban. Minden egyes kérdésre megfelelő választ fogunk adni.

– értékel Zelenszkij.

(Guardian)