Élő Nagyvilág

Kissinger elmondta, miért kulcskérdés Ukrajna

Nina Lyashonok / MTI / AP
Nina Lyashonok / MTI / AP

A háború szombati történéseit itt olvashatják vissza. 

A britek szerint az oroszok elvesztették a háborút, de így is nagy fenyegetést jelentenek

Tony Radakin admirális, a brit fegyveres erők főnöke volt a BBC One vasárnapi reggeli műsorának vendége, aki azt állította, hogy Oroszország a háborúban elveszítette szárazföldi haderejének harminc százalékát, és saját céljaihoz képest a háborút is, de még így is Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést. Radakin szerint az ukránok harcolnak és hiszik, hogy megnyerhetik a háborút, az orosz hadsereg viszont küszködik csak.

Ötvenezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig ebben a konfliktusban, 1700 tank veszett oda, és 4 ezer páncélozott jármű. Egy hónap alatt el akarták foglalni a városokat, nyomás alá akarták helyezni a NATO-t, mivel ez nem sikerült, az ukrán hadsereg abszolút hisz abban, hogy az elveszett területeket vissza tudja foglalni

– nyilatkozott az Egyesült Királyság védelmi vezérkarának vezetője. Radakin véleménye szerint ugyanakkor Putyin gyengülésében, vagy betegségében nem szabad hinni, mint mondta, ő katonai szakemberként stabilnak ítéli az orosz belpolitikai helyzetet.

Ukrajna pár hónap alatt a világ egyik legelaknásítottabb országa lett

Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszter szerint az orosz támadás kezdete óta eltelt öt hónapban Ukrajna a világ egyik legdurvábban elaknásított országa lett. Gerascsenko szerint az optimista becslés szerint tíz évbe is beletelik, hogy megtisztítsák a veszélyes robbanószerkezetektől megszállt területeket.

Reagált a magyar külügy az ukrán képviselőre, aki szerint Magyarország megtámadná Ukrajnát

Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján azt írta nemrég, hogy „Magyarország katonákat küldhet Kárpátalja területére a magyar lakosság védelméért”, miután Szijjártó azt mondta: Budapestnek vannak forgatókönyvei a katonai szükséghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.

Az ukrán képviselő egyúttal jelezte, hogy Kijevnek fel kell hívnia Budapest figyelmét Szijjártó szavainak összeegyeztethetetlenségére Ukrajna szuveneritásának tiszteletben tartásával kapcsolatban.

A magyar külügy közleményt adott a történtek után, írja az Index. Ebben azt írják: „szövetségeseinkkel együttműködve minden lehetséges humanitárius segítséget megadunk Ukrajnának, azonban semmilyen szinten nem vagyunk hajlandóak kockáztatni a háborúba való belesodródást és Magyarország biztonságát”.

Ez az álláspont továbbra is változatlan, így minden ezzel ellentétes állítást megfogalmazó hírportál valótlanságot közöl

– fogalmaztak. „A magyar külügyminiszter nem vázolt fel egyetlen olyan forgatókönyvet sem, amelynek nyomán a magyar honvédség átlépné az ukrán határt” – tették hozzá.

Az offenzíva következő szakaszára készülhetnek az oroszok

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország az ukrajnai támadás következő szintjére készül, írja a Guardian. Vadim Skibitszki elmondása szerint Moszkva arról számolt be, hogy az oroszok „minden hadműveleti területen” fokoznák a katonai műveleteket.

Folynak az előkészületek az offenzíva következő szakaszára

– fogalmazott.

Szombaton is több mint ötezren érkeztek Ukrajnából hazánkba

A rendőrség vasárnap reggeli statisztikái szerint Magyarország területére szombaton 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7286 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5511 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 307 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szombaton 144 ember, köztük 63 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Kissinger: Putyin alábecsülte, milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett

– fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves, volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.

Kissinger, aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt, az MTI tudósítása szerint  kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, és már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában.

„Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz”, fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van.

A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből.

Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis, így Kissinger, arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.

A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan, jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben, Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, és Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.

Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, és diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.

Henry Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerine az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis

Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát.

Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált. “Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek”, fogalmazott.

A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint „Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez „nem volt körültekintő mondat”. Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.

Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenlegi megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.

Olvasói sztorik